Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-28 / 22. szám

6 Ara O fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1937 január 28. csütörtök 64. évfolyam 22. szám N APIREND ELŐTT Nem szegény öreg Blau Lőzár védelmére kívánunk szót emelni n.osl sem.mintahogy nem volt szavunk, sem a városi közgyűlés előtt, sem a szavazás után az egész ügyhöz. Blau Lázárt, a győri születésü, idestova 70 esztendeje magyar állampolgár (apja is az volt) „idegent" megvédték azok a képviselőtestületi tagok (a 28 igen-nel szavazó közül 9 vagy 10 volt zsidó), akik ugy érezték, hogy egy öreg embert, akit gyermekei tartanak el, nem lehet elzavarni gyermekei mellől, csak azért, mert tíz évvel ezelőtt egyszer szembekerült a törvénnyel és mert hatvanvalahány év előtt zsidónak irtók be az anyakönyvbe. Még sem mehetünk el szó nélkül laptársunknak a képviselőtestületi szavazáshoz fűzött reflexiói mellett. Nem tehetjük meg, bármennyire is az volna a kedvünk és ízlésünk szerint való, mert a cikk egyik másik megállapítása cáfolást kell, hogy nyerjen a való tények megvilágításában. A cikk liberális (ez alatt mindig zsidó értendő) rémuralomról, szervezett érdekvédelemről, a szegény csabai őslakosság zsírján felhizlalt, idevándorlolt idegenek városházi győzelmeiről beszél. Szenvedélytől mentes hangon, a tények világosságot terjesztő erejére támaszkodva írjuk le, hogy például ezen a megbotránkoztató ülésen a „liberális" városatyáknak még egyharmadrésze sem volt jelen, mig a képviselőtestület összes fagjainek ciak mintegy fele hiányzott. És volt olyan „liberális", aki a kiutasítás mellett szavazott, szemben azzal a minden tekintetben független „kisgazdával", aki nem féltette Békéscsaba jövendő sorsát a szerencsétlen öreg zsidótól. Magyarország tételes (örvényei akliv és patsziv választójogot biztosítanak a haza „liberális" vallású polgárainak is és az ország felelős vezetői egyformán magyarnak tekintik a különféle vallású állampolgárokat. Nem hisszük, hogy az egyformán szeretett és megbecsült szerencsétlen csonka-ország javát szolgálnák azok a próbőlkozősok, amelyek minden ürügyet és alkalmat felhasználnak a felekezeti ellentétek szitására és ezzel a város és az ország békéjének megbontására. Lázár Andor igazsáqügyminiazter Magyarországon a jogbiztonság igen magas színvonalon áll Az utolsó délutáni ülés (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselő ház Sztranya vszky Sándor elnöklésével szerdán tartotta utolsó délutáni ülését nagy érdeklődés melleit. A házszabályok értelmében az ülés elején kellelt dönteni Bárczy Ferenc indítványáról, melyben kérte, hogy a Hőz üléseit délelőtt tartsa. A pártok szabad kezet biztositoltak tagjaiknak, egyedül a szocialisták hoztak határozatot, mely kötelezővé telte tagjainak, hogy az inditvőny mellett szavazzanak. Az elnök előterjesztéseket és bejelentéseket lelt. aiutón Huszovszky Lajos előadó ismerlette a mentelmi bizottság jelentését, majd sor került Bárczay indítványéra. — Hatérozni kell Bárczay Ferenc indítványáról — mondotta az elnök. — A házszabályok értelmében a Ház vita nélkül dönt. Akik Bárczay inditvényát elfogadják, felállva jelentkeznek. A képviselők közül csak 10 enmaradtakhelyükön ea nagy többség tette magáévá a javaslatot. Voltak, akik inkább tüntetéskép ellenpróbót ajánlotfak. Sztranyavszky elnök azonban kijelentette, hogy a nagy többség szemmelláthatólag oz indítvány mellett szavazott. igy nircs szükség ellenpróbára. Jelentette, hogy napirendi indítványét mőr a határozat értelmében fogja megtenni. Bud János felszólalása A Ház ezután áttért a város rendezési törvényjavaslat tárgyalására. Bud János dr., Békéscsaba országgyűlési képviselője volt az első szónok. Legfőbb törekvésünk az legyen — hangoztatta —, hogy a vórosrendeaéssel eljustunk a városrendezéshez. A javaslat intézkedései helyesek s felhatalmazásra a gyors intézkedés megtélele céljából van szükség. Kétségtelen, hogy a javaslat a magántulajdonba való beleavatkozást is jelent, de a legutóbbi évszázadban állandóan korlátozták a magánjogot olyan szempontból, ami helyes is. Kitért a modern városok kialakulására s rámutatott arra, hogy a rendezés igen nehéz, évtizedek óta probléma és nem elkésetten fogunk hozzá ennek a kérdésnek elintézéséhez. A javaslat lényege, hogy rákényszerítse a városokat a hatázott városrendezési terv elkészítésére. Ne csak villanegyedek épüljenek, egészséges városrészeket kell emelni a munkások számára is. Figyelembe kell venni az idegen forgalmi szempontokat is, melyek igen fontosak, különösen a Balaton körül. Peyer Károly hangoztatta, hogy a rendezendő kérdéseket törvényben kell szabóiyozni. A városrendezésre szükség van a köz érdekében. Ezután az elnök felolvasta az összeférhetetlenségi bizottság jelentését a bizottság délutáni üléséről, amely Kozma Miklós belügyminiszternek önmaga ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését tárgyalta. A Ház legközelebbi ülését csütörtök délelőtt 10 órakor tartja, napirendjén a városfejlesztési törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. Az interpellációk során Müller Antal a kereskedelmi cikkek drágulását tette szóvá, hangsúlyozta, hogy az árak emelkedése nincs arányban a kereseti viszonyokkal. A legsúlyosabbnak a kenyérdrágulási tartja. Meiszner Károly a közigazgatási bíróságnak legufóbbi ítéletével foglalkozott s azt fejtegette, hogy ez véglegesen megszüntette a kivételes hatalom etapján kiboc8éjtott rendeletek joghatályát. Lázár Andor igazságügyminiszler vá'aBzolt az interpellációra. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a bíróságnak egy konkrét ügyben hozott ítéletével ilyen széles körökben foglalkoznak. Nem egészen helyesli, hogy konkrét kérdésben az Ítélethez a közvélemény olyan széleskörű vélemény nyilvánítást füz. Magyarországon a jogbiztonság igen magas színvonalon áll 8 ez annak köszönhető, hogy a bíróságok Ítélkezése 8 elsősorban a Kúria, igen magas nivóju. A bíróságok és a Kúria törvényeket és jogszabályokat alkalmaznak és a gyakorlat során a törvényszerűség felett is Ítélkeznek. Minden bíróságnak, tehát a Kúriának is meg van az alkotmányvédő szerepe és ez a szerep volt annak a kérdésnek eldöntése tárgyában is, melyben 1931-ben jogegységi határozat hozatott. Ez a határozat irőnyadó az alsó bíróságokra és érvényes mindaddig, mig a Kúriának teljes | ülési határozata meg nem válloz[ ialjs. A Kúriának az a megálla, pitása, hogy azok a rendeletekmelyeket a kormány az 1922. évi 17. tc, 7. szakasza értelmében hozott, hatályban vannak. Ezután Farkas István interpellált az összkormányhoz a drágaság tárgyában. A miniszterelnök és a kormány nevében Bornemisza Géza iparügyi miniszter válaszolt Müller Antal és Farkas ki' jelentéseire. Az utóbbi hónapokban tényleg bizonyos mérvű drágaság mutatkozik, de távolról sem olyan nagymérvű, ahogy az interpellációk előadták. A kormány, mint az e'őiő kormányok is, első feladaténak tekintette a mezőgazdasági árnivó emelését. Minthogy ez megtörtént, az áremelkedést nem szabad károsnak minősíteni. Magyarországon az elmúlt évi javulástól kezdve a buza 50 százalékkal drágult, a világpiacon ez az áremelkedés 60—80 Bzázalék volt. A liszt és a kenyér áránál nem köveikezelt be ilyen áremelkedés. A kormány a liszlforgalmi adót nem törölheti el, mert a szegényebb néprétegek létérdeke fűződik hozzá. Egyes élelmiszercikkekben bizonyos drágulás mutatkozik, de viszont sok fontos élelmiszercikk árak változatlanok maradi. A hus ára azért drágult, mert a takarmányhiány miatt beállott kényszervágások következtében a kereslet nagyobb éa az árak emelkedtek. A Ház a miniszter válaszát elfogadta. Vázsonyi János a túladóztatás megszüntetését kérte. Interpellációját kiadták a pénzügyminiszternek. Buchinger Manó interpellációt mondott el a vigadói szociáldemokrata gyűlés betiltása miatt. Az interpellációt a belügyminiszternek adták ki. A Ház ülése nyolc óra előtt ért véget. Rosszul áll a Lajta-ucca kiszélesitési ügye (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőtestület hétfőn foglalkozott a Lajta-ucca kiszélesítésének ügyével s hozzájárult ahhoz, hogy a szükséges területek megvételével olyan szélessé tegyék az uccát, ahogy a szükség megkívánja. A kép viselőtestületi határozat előtt az érdekeltek egyharmada járult hozzá a szükséges tbiüiet átengedéséhez, azóta azonban már bennjártak a Lajtauccaiak közül páran a városházán, olyanok, akiknek csak birtokuk van ott 8 nem házuk, vagy egyéb épületük s tiltakoztak a kiszélesítés terve ellen, amit szükségtelennek minősítették. Ilyenformán nagyon valószínű, hogy addig, amig az ügy véglegesen megérik, még jó párszor foglalkoztatja a képviselőtestületet.