Békésmegyei közlöny, 1937 (64. évfolyam) január-március • 1-71. szám

1937-01-01 / 1. szám

Ai CL 6 fillér ÉEÉSH Békéscsaba, 1937 január I. péntekí^^íf 2­IOZLONY hb 64. évfolyam I. szám 1 Boldog Újévet illenék most kívánni népirend előtt ezeken a hasábokon a mélyn lisztéit olvasónak és minden ked­ves hozzélartosójének. Nemcsak azért, mert e mélyen lisztéit olvasó hcjszá szokott ab hoz, hogy az új­esztendő első reggelén, félig még mámoros és kellemesen átmu'a­tott éjszakától, kedver c Ifpjénak első soraiban csupa kellemessé­ge>, jókívánságot és ez újévre szóló szívderítő jóslatokat olvas­son. Hanem azért ií, mert a mé­lyen lisztéit olvasók mejd mind­egyike — tisztelet és őszinte cso­dálat a kevésszámú kivé'elnek — kétséget kizáróan és jobban, mint vak he. megérdemli, hogy jobb, boldogabb, eredményesebb és bé­keaségesebb uj esztendő virradjon rá, mint amilyen ez volt, az 1P36 ik, amely elröpült felettünk. Da nem fűlik a fogunk a jókí­vánsághoz. A tol 1, ez az ugyan­csak megedződött ujságirői penna hidegrázósan megremeg a kezünk­ben, amikor leirjuk a két szót : „boldog Újévet". Mert érezzük, tudjuk, hogy frivolebb játékot nem űzhetnénk a szavak értelmével, a beszéd ériékével, minthogy ma, az 1936-ik esztendő utolsó órái­ban. pspirra rójuk a szokásos mondatot : boldog Ujesztendőt 1 Tisztében* vagyunk azzal, hogy az őszintén érzett jókívánságnak éppen akkor van keletje és igaz becse, amikor a jelen helyzet si­vársága a legnyomasztóbb s ami­kor a jókiván8ég felkeltheti, vagy ébrentarthalja a reményt. De ma mégis ugy érezzük, hogy a boldo­gabb idők iránt érzett minden vá­gyakozásunk és az elhangzó kí­vánság legbensőbb őszintesége mellett sem kezdhetjük ezzel az uj esztendőt. Mert magunk sem hiszünk abban, hogy a kívánság­nak bármi foganatja volna. fis nem tartjuk helyesnek, hogy a sötétség, a reménytelenség, a feltartóztatha­tatlanul elkövetkező veszedelmek küszöbén önámitóan, multbafeled­kezően és felelősség nélkül az uj esztendő boldogságáról beszé­. lünk. Vágyakozunk a boldog uj esz­tendő után mindannyian. Talán jobban, mint valaha. És a világ mejd minden részén dörgő fegy­verek gyilkoB hangján áthallik a békéért könyörgő milliók újévi ri­mánkodása. Mégsem bízunk benne, hogy a könyörgésnek 6gyhamar foganatja lenne. S hogy mégse legyünk száz százalékosan pesszi­misták, fejezzük be falén azzal ezt az újesztendei eszrm futtatást, hog}: boldog uj évszázadot. Ennek a ! kívánságnak az őssintén átérzett igazéban az.tén valóban hinni is tudunk 1 Franco tábornoks Elfoglaltuk Madridot (A B. K. tudósítója jelenti.) Franco tábornok nyilatkozott az idő­szerű katonei és poí likai kérdésekről. — Katonai szempon bői tulajdonképen elfoglaltuk Madridot — m'ondolta a tábornok. — A spanyol nem.-eli mozgalom célja már kez­detlől fotrva Mídtid elfoglalása vol!. Hü hazafiak vagyunk, nem akar­tunk romvárost meghódítani. Foglalkozott hosszasan a fzovjet spanyolországi tevékenységével és megállapította, hogy a kormányciar a'ok soréban harcoló idegenek között a legtöbb az orosz önkénles. lugoszlduia megteremtette a szükséges minimális alapot,* — állapítja meg a 5tampa (Á B. K. tudósítója jelenti.) A Stampa cimü olasz I p fii ye­'em r«?méÜó cikkb n foglalkozik Olaszország és Románia karcso­lataival és hosszú fejtegelésébfn tarulságui a következőket vor ja le: Romániában nemcsak olyen irányzat van, amely olaszellenes, hanem vannak, akik óhajtják OJas? ország barátságét. Nerr 0 asz­országon múlik, hogy ez a barát­ság mindmáig nem . valósu hatott meg. Romániának ez a fefogásé, hogy Olaszország Magyarország kedvéért ellenségesen viseltetik Ro­mániávalszemben. Me> feledkeznek arról, hogy nem Olaszország az oka, hogy 17 év óta nem sikerült jóviszonyt teremteni Magyarország­gal. O sazország azt kivánja, hogy barátai jő viszonyban éljenek szomszédaikkal, de a szomszédoknak lehe­tővé kell tenni a köze­ledést. Hogy mennyire Románia a hibás, bizonyüjo, hogy Magyarország Ju­goszláviával szemben szintén re­viziős törekvéseket támaszt ugyan, de hej'endó volt köeeledni, mert Jugoszlávia megteremtette a szük­séges minimális alapot. .Románia részéről eddig ez nem történt meg. Az iparügyi miniszter járult hozzá a mezőberényi önálló ipartestület fenn­maradásához (A B. K. tudósítója jelenti.) Jó pór héttel ezelőtt megemlékez­tünk arról a miniszteri rendelke­zésről, amely a szegedi kamará hoz tartozó kisebb ipartestületeket a nagyobbakba olvasztotta be. Ez a rendelkezés az érdekeltek köré­ben több oldalról élénk ellenak­ciót vcltolt ki, igy különö&éh a me­zőberényieknek nem tetszett, hogy ezután minden ügyben Bakésre kell járniok. A herényiek mozgalmát a bé­késvármegyei ipartestületek ^körzeti szövetsége is támogatta s Ángyán Béla békési országgyűlési képvi­8elő vezetésével köldöítség jelent meg az iparügyi minisztériumban, hogy a nagylétszámu testület to­vábbi fennmaradása biztosítható legyen. A küldöttség akkor igére­tel kapott, hogy az előterjesztett kérel­meket részletesen felül­bírálják és ha lehetsé­ges, teljesitik. Ezzel tarsolyukban utazlak haza a Budapestre felrándult iparosve­zetők 8 pár nap múlva Ángyán Béla országgyűlési képviselő alá­íráséval távirat érkezett Mezőbe­rénybe, melyről a B. K. is hírt adoft a melyben tudatta, ho^y az akció teljes sikerrel járt. a testület teljes önállósága továbbra is biz­ioaitható. A mezőberényiek meg \ ollak nvugadva, ámde az a le­vél, amelyet a békésmegyei ipar­testületek körzeti szövetsége ka­pott tegnap magától az iparügyi minis£!er!ő ,, ugy hatol! rájuk, mint derült égből a villámcsapás. Nem kevesebb volt e levélben, mint hogy a miniszter nem jóiul! hozzá a kérelem leljesitéséhez, mer! dön­lése, melyei szakkörök véleményé­nek meghallgatása éj figyelembe­vétele után hozott, mindenképen végleges. Ez a határozat, mint a miniszter hanisu'yozza, az ipari, földrajzi, gaz­dasági és közlekedési szempontok figyelembe­vételével született meg 8 igy eltekinteni tői® nem hajlandó. A herényieknek is jól kezdődik az újév . . . Hitler kiáltványa a birodalmi véderőhöz (A B. K. tudósítója jelenti.) Hitler vezér és birodalmi karce'­lár az újév alkalmából felhívást intézett a birodalmi véderőhöz. — Katonák — szól a kiáltvány — a német önvédelem történel­mének nevezetes éve éri végei 1936. március 7 e ó'a csapataink újból a Rajnán állanék és a kit éves szolgálati idő bevezetése meg­szilárdítja a hadserege! s e»< n birodalom buic>is<*tiá* -köszönetet mondok Nektek, hogy hü köteles­ségeteket teljesítsétek Kövessétek jelszavatokat • ,Minc«n* Németor­szágért I" • I UMiMV' Kinevezések a várwtfyén (A B. K. tudósítói jeleid> Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főiepé; Liszonyi Vince dr. főispáni titkát tb. vm. aljegyzővé, Sárossy Jó­zsef dr. és Márki fsmés tií. Köz­ig. gyakornokot tb. szolgabirékká nevezte ki. Bornemisza Géza az uj magyar tipu* kialakulásáért (A B. K. tudósítója jelenti.) A Baross szövetség népes küldött­sége jelen! meg az újév alkalmá­val Bornemisza Géza ipar és ke­reskedelemügyi miniszternél. Ilovszky János a szövetség orsz. elnöke tolmácsolta a miniszternek a keresztény alapon álló iparosok és kereskedők üdvözletét. Bornemisza Géza, a kereske­delemügyi minisztérium vezetésé­vel megbízott iparügyi miniszter kifejtette, hogy a törekvés, melyet a Baross szövetség szolgál, teljes mértékben fedi elgondolásait és törekvéseit. Ki kell alakítani az uj magyar típust, mely a közgaz ^dasági életben vállal szerepet es a nemzeti érdeket tudja és akarja is képviselni. •Helyes a szövetség programja, hogy a magyar nemzgt arra hiva­tott tagjait cselekvő és aktiv poli­tikára nevelje.

Next

/
Thumbnails
Contents