Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-18 / 239. szám

Békéscsaba 9 1936 október 18. vasárnap 63. évfolyam 239, szám BÉIÉSME6Y Ára 6 fillér ZLONY Parányi miniszterelnök a Külpolitikánk változatlanul az olasz és a német barátságon nyugszik APIREND ELŐTT Az a zűrzavar, amely űrré lett a háborús betegágyból még fel sem kelt Európa felelt, még kuszállabb lett Belgium lépésével. Nem tagadhatjuk : tiszaviróg éle­tűek a diplomécia szerződései, ha közös érdekek reőlis kötelékei nem biztosilják azokat — vagy ha az érdek viszonyok megvőlloznak. Amikor a népszövetség alapok­mánya a nyílt diplomáciát tette meg egyik alapelvévé, nyilvőn he­lyes ulon járt, mert a nemzetközi szerződések nyilvőnosságra hoza­tala a való helyzet ismeretét, ez­zel pedig a nyugalmat, a jövőre való épités lehetőségét hozta volna a szembenálló feleknek. A közelmúlt ezt mutatja, hogy teljesülhetetlen vőgyőlom maradt a szerződések nyillsága, de mu­tatja azt is, hogy ennek a vágy­álomnak esetleges megvalósulása nem segit a mai Európa helyzetén. Arról a bizalomról, arról a nyu­godt légkörről lenne ugyanis szó, amely nélkül a világháborúból még csak lőbbadozó földrészünk nem lehet egészséges, de amely nélkül minden kilátása meg van egy tra­gikus visszaesésre és betegségének tragikus kimenetellel fenyegető ki­ujulősára. Egy-egy szerződés papirosőnak eltépése viszonylagosan nyugvó kérdések hatalmas kötegét hozza mozgásba. Ez a mozgás az, mely a beteg Európa felgyógyulását si­keresen akadályozza meg. Ahány­szor halljuk szerződések sutba­dobősőt, ugyanannyiszor jelentik a fegyverkezés fokozásőt, a had­ügyi költségvetések megduzzadó­só'. Igy történt ezutlal is. Belgium lépését követte az angol és fran­cia fegyverkezés fokozősa s hogy viszont emez sem marad vissz­hang nélkül, az aligha lehet két­séges. Ha tehát „nyers mérleget" készítünk is Európa helyzetének mai alakulásáról, azt kell látnunk, hogy minden állam csak sajőt biz­tonsőgét akarja megvédeni és az önvédelem rendszeres kiépítése kérlelhetettenül elvezet — az ujabb hőboruhoz. Ha ez az eredmény a különféle békeszózatok után, a sok leszerelési értekezlet után, ki hihet akkor a békés szándék őszinteségében? Senki. Nem is hisz abban senki és mi sem bizhatunk másban, mint önmagunk igazság­adta erejében. (A B. K. tudósiiója jelenti.) Darányi Kálmán miniszterelnök az olasz Stefani hírszolgálati iroda levelezője előtt nyilatkozott az Olaszország és Magyarország kö­zötti barátságos jóviszony további fenntartásáról. — Külpolitikai téren továbbra is azt a politikát fogjuk folytatni — mondotta a miniszterelnök —, mely a múltban is a magyar kül­politika alapját képezte. Ami kü­lönösképen Olaszországot és Ma­gyarországot illeti, a két ország közötti ba­rátság megfelel a hagyo­mányoknak, mely 1927 óta a magyar kormá­nyokat áthalja. Ezt a barátságot a magyar köz­vélemény szentesitelte. Ez a ba­rátság megkapó módon jutott ki* fejezésre Gömbös Gyula minisz­terelnök temetésén is, amikor az olasz király és a kormány Ciano gróf külügyminiszterrel képvisel­tette magát. Darányi Kálmán miniszterelnök táviratban köszöntötte Mussolinit a kormány vezetésének átvétele alkalmából. Darányi kifejezte nagy­rabecsülését és a magyar barát­ság csorbíthatatlan érzelmét, Olasz­ország és a nagy államférfi iránt. Mussolini táviratban válaszolt. Örömmel biztosította Darányit az olasz nemzet és a saját rokon­szenvéről, amelyet a magyar nem­set irőnt érez. Darőnyi Kálmán miniszterelnök a német távirali iroda részére is adott nyilatkozatot: — Magyarország politikája az igazi béke biztosítá­sára irányul. Ennek legbiztosabb zálogőt a kor­mány azokban a jól bevált ba­rátsági rendszerekben látja, amely­nek fenntartását a magyar kor­mány iegkomolyabb feladatának tekinti. Vonatkozik ez arra a baráti kapcsolatra, ami Magyarországot és a né­met birodalmat összeköti. A vasutasság minden baját feltárták a szombat esti taggyűlésen Kevés a családi pótlék, nincs vasárnap, nem meg­felelőek a ruhák, zsúfolt a kórház, szabad orvos­választás kellene -többek között ezeket hangoztatták és kérik a nyugdijak felemelését, ama értén?, amelyei a csökkenté­sek előtt élveztek, ha pedig ez nem lenne lehetséges, legalább kezdjék meg az emelést, legrosz­szabb esetben azonban drágasági segélyt, vagy pótlékot adjon a kormány aktív és nyugdíjas vasu­tasoknak egyaránt. Császi Imre, a vonatkísérő szak­csoport országos elnöke szóvá­tette, hogy a kalauzok leheletlen ruhákat kapnak. Ha az állomás­főnök abban az öltözetben meg­látná őket. (A B. K. tudósítója jelenti.) A MAVOSz szegedi kerülete szom­baton este a városháza tanácster­mében taggyűlést tartott, amelyen a helyi aktiv és nyugalmazott vasutasok teljes számban jelentek meg és zsúfolásig megtöltötték a termet. A budapesti és szegedi vendé­geket. valamint a megjelenteket Kirschbaum Manó, a MÁVOSz helyi csoporljőnak elnöke üdvö­zölte, majd átadta az elnöklés! Klivényi Kőroly felügyelő osztály­főnöknek, a szegedi kerület elnö­kének. Meskó Andor, a szegedi kerü­leti nyugdijasok csoportjának el­nöke a vasutasok érdekeinek megvédéséről beszélt ál­talánosságban. Kemény Gvula ny. főfelügyelő, a MÁVOSz: nyugdijascsoporljának elnöke azokat a kívánságokat is­mertette, amelyek minden nyug­díjasnak egyformőn panaszai, il~ letve óhajai. Sürgette többek kö­zött, hogy az úgynevezett szaná­lási levonást, amelyet a 15 évnél előbb nyugdijbamenteknél alkal­maznak, szüntesse meg a kor­mány. Bejelentette helyeslés kö­zépette, hogy a drágaság miatt lépéseket tesznek fel sem engedne közülük egyet sem a vonatra. Minden városban ki kellene je­lölni egy-egy szabót, aki a mér­téket felvenné, ezzel valamit ke­resne ia és az adatok beküldésé­vel elkerülhetővé vőlnék, hogy 15—20 pengőt kell költeni a ruha átformálására. A vonatkísérők nem részesülnek szabadságban, de leg­többször még szabadnapjukat sem sudják zavartalanul végigélvezni. Emellett nincs meghatározott szol­gálati idejük, etekintelben a sza­bályzatot nem tartják be. Az altisztek képviselője azt a kívánságot fejezte ki, hogy enged­jék meg a vasutasok részére a szabad orvos választást, mert a kötöttség sok bajt okoz. Györké János, a MÁVOSz or­1 szágos főtitkára beszélt ezután hosszasan. Elöljáróban megemlé­kezett a napokban elhangzott kor­mányprogramról és megállapította, hogy a közalkalmazottakkal nem­igen foglalkozott az érdeklő­déssel várt nyilatkozat, de hogyha igaz lesz, hogy a kormány a reali­tások utján halad, ugy nem feledkezhet meg a va­sutasság sorsának jobbra­forditásáról sem. Megemlékezett a drógasőgról.Senkl sem tudja a társadalmi állásához méltó életet élni, a mai élet állati vegetációhoz hasonlít. A vasuta­sok gyermekeinek elhelyezése a MÁV nól ma már jóformán lehe­tetlenség. A családi pótlék nagyon kevés. Az állam többet itél meg a menhelynek yyermektartá­sért, mint amennyit a vasút ad családi pótlékként. Keresztény világot élünk, vállá• sósaknak kell lennünk a — mon­dotta —, de sokszor két hónapon keresztül sem lehet elmennünk a templomba. A kinevezési lehető­ségek teljesen el vannak zárva az igazolvényos altisztek miatt. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Kirchbaum Manó, a helyi csoport elnöke emelkedett szólásra. Hangoztatta, hogy azo kat a problémákat, amelyek a gyű­lést foglalkoztatták, állandóan fel­színen kell tartani. Nagy hiba, hogy a nyugdijasok pontos lét. számát és névsorát nem lehet tudni, az országos szövetség sem rendel­kezik ezzel, a minisztérium pedig megtagadja a felvilágosítást. He­lyileg kellene ezt rendezni, az ál-

Next

/
Thumbnails
Contents