Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-17 / 238. szám

2 BEKESMEGVE1 KÖZLÖNY 1936 október 17 Kereskedelmi Csarnok első clubestélye atf.nítts Bondy-trió közreműködésivel Az abesszinek egyik híres hadvezére Davosban meghalt (A B. K. tudósítója jelenti.) Nasibu hercej, a volt abesszin hadsereg főparancsnoka Davosban, a véros egyik szanatóriumában meghalt. A vármegyei mezőgazdasági bizottság ülése (A B. K. tudósítója jelenti.) A vármegyei mezőgazdasági bizottság október 25-én Szarvason gyűlést tart. Ez alkalommal a szarvasi gazdák egyesülete alapításának husz éves jubileumát ünnepli és a két évtizedes évfordulóról való megemlékezésképpen hivta össze Szarvasra a vőrmegyei mezőgazdasági bizottságot Kovács Pál elnök. Északi és keleti határrészeit akarja megerősíttetni Belgium (A B. K. tudósítója jelenti.) A belga lapok, valamint a lakoság túlnyomó része helyesli Lipót királynak Belgium semlegességéről tett kijelentéseit. Nagyon időszerű volt, hozy a király pontosan meghatározza Belgium követendő uj külpolitikáját az öthatalmi szerződésekre vonatkozó tárgyalások megindulása előtt. Franciaországnak — irja az egyik belga lap — tulajdonképen örülnie kell, hogy Belgium semleges akar maradni, hatórának védelmére növeli haderejét, mivel Belgium Franciaország északi határának védőbástyája lesz. Belga illetékes helyen kijelentették, hogy Belgium nem szándékozik megerősíteni a francia—belga határvonalat és hogy oda csapatokat küld, ilyesmiről nem volt szó. Ellenben szóba került Belgium északi és keleti határrészeinek megerősítése. Belgium határozatával nem akarja a hatalmakat befejezett tények elé állítani, a Franciaországgal kötött vezérkari megállapodás továbbra is érvényben marad, csupán politikai jellegét vesztette el. Olcsóbb lett BOR mert egy liter kadarka (piros) vagy fehér palackozható tisztaságú bort Soltvadkert állomásra OA ü|| T I7DCDT kiszállítva Ou r JLL,CI\E,IVl küldök. A vasúti fuvar kb. 4 fillér literenként. Csakis 50 litert meghaladó rendelést fogadok el. A szállítás utánvét mellett történik. A szállításhoz díjmentesen adok hordót kölcsön, amit 30 napon belül kell visszaküldeni. Egy pengő levélbélyeg ellenében mintát küldök a borból mintásdobozban bérmentve. Boraim kellemesek, édeskés italuak, s zamatjuk tökéletes. Székely Ferenc fajborpincészete Soltvadkert (Pest megye. Visszatérnek a borbély- és fodrászüzletek 1934-es árszabályukhoz — és megszüntetik az árrombolást (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap este nyolc órai kezdettel nagyfontosságú ülést tartott a békéscsabai borbély és fodrász iparosok szakosztálya az ipartestület tanócstermében. Schróder Ferenc szakosztály elnök napirend előtt megemlékezett Tötök János közelmúltban elhunyt borbélymesterről és a szép számmal egybegyűlt tagok felállással adóztak az elköltözött karlársuk emlékének. A tárgysorozat első pontja egy bizottság megválasztása volt. melynek hivatása lesz több kulturestének a megrendezése. A kulturbisottság tagjai a következők: Schróder Ferenc elnök, Görbe Bálint, Bruchanek József, Varga Béla, Mán Zsigmond, Tábor Ferenc és Csányi Mátyás tagok. A kulturesték időpontja felett majd később történik döntés. A kulturbizottság megválasztása után több kisebb ügyet tárgyaltak, majd áttértek az árszabály vitájára. Az árszabály igen nagy jelentőséggel bir a borbély és fodrász ipar szempontjából. Közludomásu, hogy ebben a szakmában nagy hanyatlás állott be az árakat illetőleg az utóbbi években. Elszaporodott a dömping borotválkozás, a hajvágás, stb. Ez az áldatlan harc a szakma leromlásához vezetett volna, mert hiszen 10 filléres borotválás mellett nem igen lehet eleget tenni az egészségügyi követelményeknek. A tegnapi ülés célja tulajdonképpen az volt. hogy ez ez állapot megszűnjék. Schróder Ferenc elnök előterjesztette az 1934. évi január hó 30-án megalkotott árszabályt és javasolta, hogy az értekezlet újból tegye azt magáévá, mert az utóbbi időben lényeges változás állott be. azonban a békéscsabai borbélyiparosoknak nincsen szándékukban az árakat emelni és uj árszabályt alkotni, csupán a régihez akarnak ragaszkodni. Az elnök árszabályra vonatkozó javaslatát elfogadta az értekezlet és a tagok ígéretet tettek arra nézve, bogy az 1934. évi hivatalos árszabály szerint látják el jövőben munkájukat. Ezután Görbe Bálint pénztáros olvasta fel jelentését, amelyet elfogadott az értekezlet. Az ülést az elnök este tiz órakor zárta be. Semmi érdemleges határozatot nem hozott a húsárak ügyében összehívott értekezlet: tovább kisért a próbavágások terve Ötven vagy tizenkilenc pengős haszon? — Miért nincs Békéscsabán élőállatpiac? (A B. K. tudósítója jelenti.) A húsárak ügyében pénteken délelőtt zártkörű értekezlot volt e városházán, amelyen Korniss Géza dr. kulturtanécsnok elnökletével Horváth István adóügyi tanácsnok, Francziszky Lajos dr. aljegyző, RZ érdekeltek képviseletében Laczó Mihály, Lepény Tamás és Weisz Mihály veitek részt. A megbeszélésen beható vizsgálat alá vették az árakat s igyekeztek mérséklésre bírni a husiparosokat, de semmiféle döntés vagy eredmény nincs, meri az érdekeitek álláspontja szerint oly kevés a fogyasztás (hetenként egy marha) s oly nagy a rezsiköltség, meg a beszerzési nehézség, hogy az árak leengedésére nincs egyelőre kilátás. Az értekezleten ennek ellenére az az álláspont alakult ki, hogy a husiparosoknak is érdekük az árleszállítás, ezért ezt a kérdést egymás közölt ujabb megfontolás tárgyává teszik és azon lesznek, hogy amint a helyi viszonvok és üzleti, valamint egzisztenciális érdekeik megengedik, a lehelőség keretein belül mérsékeljék az árakat. Egyébként ebben ez ügyben jelentékeny kihatóssal lesznek a napokban megtartandó vásár élőállat árai. A fenti hivatalos kommüniké félig-meddig bevallja, hogy a tárgyalások nem vezettek olyan eredményre, mint amit vártak. Az érdekelteknek nem sikerüli meggyőzniök a hatóságot az árak indokolt voltéról s a próbavágások terve továbbra is kisért. Mit mondanak viszont a husiparosok? Az értekezlet után felkerestük Lepény Tamást, az egyik érdekeltet, aki a magas árakat az alábbiak szerint indokolta meg: — A városházi kalkuláció, amelynek alapján bennünket alacsonyabb árak elérésére serkentetlek, jó lenne, ha valóban minden nap vágnánk, ugy ahogy beállítják az egész ügyet. Mostanában azonban egyszer egy héten viszünk a vágóhidra egy-egy marhőt a hat napon ót bajlódunk a hússal, mig el tudjuk adni. — Most példőul hélfőn vágok egy jószágot, egészen bizonyosan elég lesz szombatit*. S mennyi rengeteg utőnjárésba, munkába, fáradtságba kerül, mig a jószágot a vágóhidra lehet hajtani I — Csak vidéken lehet árut beszerezni, mert Csabán a hetivásárokra nem hoznak fel szarvasmarhát vagy borjut, nem ugy mint Orosházán, ahol minden piacon oly nagy a kínálat, hogy elmegy oda messze környék. Miért ne lehetne a csabai gazdáknak is megtenni azt, hogy hetipiacokra felhoznák áruikat? Nem tudom, mi ennek az akadálya. Rögtön kevesebb lenne a kiadás, mert nem kellene vidékre járnunk, útiköltséget fizetnünk és fizettetnünk a közönséggel. — Rövid kalkulációval szolgálhatok: A marha Ara 500 kg a) 60 fill. 300 - P Fogyasztási adó és végóhid 24'28 P 6'57» forgalmi adó 19 50 P Költség (utazás, hajcsár, jég, széna) 20.10 P 363.88 P A romélt bevétel (250 kg —20 kg apadás) 230 kg marhahús a) 150 P 345'— P 28 kg bőr a) 1— P 28 — P Melléktermék 10 — P 383 - P — Maradvány tehát mindössze 19 12 P, ami igazán nem mondható nagy keresetnek s nagy különbség ahhoz képest, hogy a városházán ugyanekkor 55 pengőt hoztak ki. — Magyarázatként hozzá kell tennem, hogy a marhának csaknem fele leljesen értéktelen. Az átlagos eladási árat 1 "50 ben kelleit megállapítanom, mert kicsiben 1'60 — 1'80-at kérünk, de a marha tekintélyes részét a kishentesek kapják 1.30 pengőért. — Egyébként ugy látom, hogy a sertésárak rövidesen lejebb fognak menni, ez már csak hetek kérdése, rövidesen nagyobb lesz a kínálat. A marhánál viszont nincs erre kilátás, sőt emelkedni fognak az árak. A borjúról nem is beszélek, arra most is ráfizetünk ... Eddig tart a nyilatkozat, amely bizonyéra az érdekelt husiparosok álláspontja is s melynek alapján meg kellene próbálni az ellentétes álláspontok közelebb hozását. A felsőház is megkezdi munkáját (A B. K. tudósítója jelenti.) A felsőház október 20-án délután 5 órakor ülést tart. Napirendjére az országgyűlés első ülés szakának berekesztése és második ülésszakának megnyitősa, továbbá a kéziratok kihirdetése van kitűzve.