Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-13 / 234. szám

1936 október 13 ­BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 Köiel száz ember részvételé­vel díszebéd volt a városi bérház vendéglőjében, amelyen számos felköszönlő hang­zott el, majd bajczai Relicxey Géza gazdasági főtanácsos felsőházi tag emelkedett szólá»ra és nagy he­lyeslés közepette a négy várme­gyére vonatkozó uj mezőgazdasági kameirs fontosságát ha.igsulyozta. Utána Molnár Jenő dr. békési fő­jegyző Remenár Géza fővegyész­nek megköszönte a kiáüilés jól sikerült tervezését. A bankett a késő délutáni órákig elhu :ódott. híradó Londonban sokat foglalkoznak ismét Chertok Leo, az ismert chi­cagói bankár személyével, aki abessainiai üzleti terveiről leli hí­ressé. Chertok Leo Londonba ér­kezett b ugylétszik, még mindig nem adta fel terveit, hogy Abesz­8&ir<iában koncessziókat szerez s azoknak kihasználására nagy kül­földi pénz csoportot hoz ös3ae. A hires chicagói fezőr az angol újság­írók elölt ugy nyilatkozott, hogy sikerült Amerikában fantasztikusan nagyöas-egü tőkét összehoznia az abesszíniai arany, piaiina, olaj stb. koncessziók kihasználására. Cher­tok aat is állította, hos.y ez op­ciókra már f ddi<? is többmiiiió dol­lárt fizetett ki. Öaszeköltetésbe lé­pett Hailé SzelasssJé exrcégussal is, akinek titkárával folytatott tár­gyalásokat és moat Rómába akar utazni, ho&y Mussolinival tárgyal­jon az amerikai finanszírozási ter­vekről. Georges Duhamel, a hires francia regényíró, aki tudvalevőleg sokáig gyakorlóorvos volt, igy nyilatkozott az orvostudomány és irodalom vi­szonyáról: — Az orvosirók száma igen te­kintélyes. Ennek oka az, hogy az orvosok válságos állapotban látják az embereket és igy indítékot érez­nek arra, hogy képet adjanak ró­iuk. Az orvostudomány nagyszerű iskola, nemcsak nemes, de izgal­mas foglalkozás is. Az orvosok általában müveitek, érdeklődők, tudásvágyók, olvasnak, érdeklőd­nek a zene, a festészet, minden művészet iránt. Én magam mind­azt az orvostudománynak köszön­hetem, ami vagyok; ha egy embert látok, első gondolatom ma is or­vosi gondolat. Páris egyik híres szobrásza ren­geteget szenvedett a naiv érdek­lődőktől, akik mindenáron azt akarták megtudni tőle, miképen készíti szobrait. A dilettánsok ro­hama annyira felingerelte a mes­tert, hogy a szobrászat művésze­tére a következő receptet adla ez egyik érdeklődőnek: „Semmi sem könnyebb, mint a szobrászat, ön maga is megkísérelheti, uram: ve­gyen elő egy márványtömböt és vésőjével távolitson el róla minden olyan részecskét, ami felesleges egy szoborhoz." Az ambiciózus dilettáns kárvallottén sompolygott el a művész atalierjéből, de a mű­vész elmesélte kifakadását, és azóta nem nagyon háborgatják őt az ér­deklődők a szobrászat mestersé­gének kitudakolásával. Ne kerüljünk hátrányosabb helyzetbe, mint az itthonma­radottak — mondták a front­harcosok gyűlésén (A B. K. tudósitója jelenti.) A békéscsabai fronthercos főcso­port vasárnap délután tartotta ok­tóber havi taggyűlését Barabás Jenő dr. alelnök elnökletével. Az elnöki megnyíló utén egy perces feléléssel áldoztok az el­hunyt miniszterelnök emlékének, majd Schoen Géza veeetőliszt tet­te meg jelentését. Megemlékezett arról, hogy bk országos elnökség a spanyol eseményekkel egyidejű magyar szociáldemokrata megnyi­latkozást elitélte. Ehh?z a taggyű­lés hslyeslőleg hosszájérull. A vasárnapi filléres gyorsról be­szélt ezután, majd a polgármester átiratát isrnerieííe, meiy szerint da­cember 5 én, a kormányzó név­napján a színházban Miklós-es­tet rendesnek a vitézek. Belépődíjat nem szednek, az ön­kéntes adományokét e kormány­zóné nyomoranyhilő akciójára for­dítják. A legközelebbi tfisérteke;?.­leM november 8-őn tartják. Waltér lerenyei Lú: zló nyugal­mazó?! alezredes, köíponli kikül dött beszélt esuián. Ilt éressük magunkat legjobban —- mondotta — egymás között. Az e?yütt töl­tött négy év bennünket arra köte­lez, hogy kölcsönösen támogassuk törekvéseiket. Külföldön nagyobb meg­becsültnek örvendünk, mint itthon. (Közbeszólás: Szomorú!) Azt ki vánjuk, hogy a megalkotandó frontharcos törvény akár csak egy monda'bó! álljon, de benne le­gyen: akik becsülettel harcoltak, ne kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik ezalatt ilthon dö­föltek és tiszta ágyban aludtak. Most, imikor a vörös rém ismét felüti fejét, nekünk dokumentál­nunk kel! a nagy találkozón, hogy nekünk igenis van Is­tenünk éa hazánk. A franciákat nem hivtuk meg az orszéöon ra?ytíyülésre, hogy miért, erről bővebben nem fontos nyi­latkoznom. Timkó György titkár okfóber 6-6rél emlékezett me«? lendülete­sen. majd Kohay Pál tanár a front­harcosok problémáival foglalko­zok nagy tetszés mellett. Mózes Imre dr. Maniu volt ro­mén miniízterelnök revizióellenes beszédére adott választ. Szentirmai Ferenc határozati ja­vaslatot terjesztett elő, melyben a frcni harcos törvényre vonatkozó, fölei, tisztviselő-kívánságokat szö­ge e le. A javaslatot több érde­kes hozzászólás után elvetették. A gyűlés ezzel végetért. A Phönix botrány legszánandóbb áldozatairól senki sem beszél? Egy biztosítási ügynök levele a szerkesztőséghez Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur I Az elmúlt hónapok sorén számos cikriet olvastam nb. lapjában, me­lyek e Phönix botrány körülmé­nyeit igyekeztek birálni. E cikkek őszintén és bátran bíráltak a Biz­tosító Intézetek Országos Szövet­ségének éién diktátorkodő néhány mamuth-intézet szerencsétlen sze­replését. Csakugyan aa a helyzet, hogy a Phőnix-kérdés kétbalke­zes megoldása egynéhány feneketlen étvágyú nagy biz­tosító társaság házi ügyévé zsugorodott, melynek révén ezek az intézetek pillanat­nyilag óriási hasznokhoz jut­nak ugyan a Phönix szét darabolt hullájából, ugyan­ekkor azonban jóvátehetet­len csapást mértek a ma­gyar közönség bizalmára. Nem csoda, ha ilyen jelenségek után az életbiztosítási üzletágnak amúgy is romló tendenciája to­vábbi meredek zuhanást eredmé­nyezeit. És amirői mostan szólni akarok, az nern egyéb, mint hogy néhány krőzusi jövedelmű budapesti vezérigazgató ur kíméletlen üzlelpolitikájának mi. szegény ügynökök isz­szuk meg elsősorban a ke­serű levét. Az illető vezérigazgató urak ha­talmas jövedelme egy garassal sem csökkent: tovább vásárolják Budapesten a bírpa'o" kat és a luxus villákat, egyre-mássra csarél­getik drága külföldi autóikat, vigan du" kálnak a vagyonszerzés napos oldalén, mig mi, ágrólszakadt kis ügynökök, a biztosító társaságok fáradhatatlan dolgozó méhei jófor­mán hétről hétre kevesebbet ke­resünk. Több ezer család sorsáról van itt szó. Főszerkesztő Ur, olyan családokéról, amelyeknek egvre vékonyabb karaj kenyér jut. De csoda e er, amikor az életbiztosí­tási piacon tapasztalatom szerint vadul dühön? a bizalmi válság ? Nam akarok bőbeszédű lenni s ezért nem irom le azoknak az ukázoknak a tartalmát, amelyeket a pe>sli vezérigazgató urak küldöz­nek a nyakunkra. Csupa parancs és fenyegetés minden szavuk, hogy dolgozzunk, produkáljunk többet, mutassunk fel friss eredményeket, mert amelyik ügynök nem tud elég uj klienset szállítani, az hamarosan szedheti a sátorfáját. Részint bosszankodunk, részint mosolygunk a Pestről érkéző uká­zok felett, hiszen kora reggeltől késő estig rójuk az uccákat s kopog, tatunk a lakások ajtaján, vadászunk uj kliensek után. Ha aztán valamelyik kliensjelölt Bzóbaáll velünk, akkor csábos szí­nekkel festjük le elöltük az élet­biztosítás áldásait. De le sem me­rem írni tisztelt Főszerkesztő Uram, hogv milyen felelőtöket kapunk a a kliensektől, mert e felelelek ki­Minden lehetséges! Máról holnapra gazdag lehet, ha nyer ez Osz töiy sors játékon I Okt. 17-én kezdődnek a 37. m. kir. osztólysorsjáték húzásai Vegven tehát Ön is 1 sorsjegyet bármelyik főátusiténál! Hivatalos érak az I. osztályra: Nyolcad Negyed Fél Egész 3V, 7 14 28 pengő pengő pengő pengő Mind nn egyes sorsjagynek és mindenkinek egyenlő a nyerési esélye, rte a szerencsét keresni kell! Békéscsabai hivatalos főáruaitó Frenkel-Bankház Andrássy-ut 6. — Szívbetegek és érelmeszese­désben szenvedőknek reggel éh­gyomorra et>y fél pohár természe­tes „Ferenc József* keserűvíz — a legkisebb erőlködés né'.kül — i^en könnyű ürülést biztosit, a gyo­mor és a belek működését előse­gíti 8 az emésztés renyheségét csakhamar megszü ítéli. Klinikai tapasztalatok israzoliák, hogy a rendkívül enyhén ható Ferenc József viz elsősorban agyvérzésre éa Kutaütésre hajlamos idősebb emberekaek tesz nagyfontosságú szolgálatot. merítenék n wajló utján elkövetelt szeméremsértés tényálladékát. Elkeseredést, haragot, dü­höt, sőt sokszor gyűlölet­kitörést kell elszenvednünk s épen nekünk, a biztosí­tási ügynöki sorba sodró­dott szerencsétlen flótá­soknak. Persze, a fejünkhöz vágott má­zsás gorombaságokat és szidal­makat a kliensek tulajdonképen a BIOSz vezetőinek adressüálják, de hét mi ezeket az átkokat nem to­vábbíthatjuk részükre. Ii?y aztán nekünk kell meginni a faketalevent s elképzelheti Főszerkesztő Ur, hogy milyen kevés üzlet kötésére nyilik alkalom. A Phőnix-ügyben a BIOSz magatartása számtalan em­bert elriasztott, vagy épen elundoritott az életbiztosí­tástól s ugy vélem, hogy nagyon hosszú időnek kell még eltelni, amig a több szőrösen póruljárt közön­ség felejteni tud. De addig mi lesz vélünk, sze­gény ügynökökkel, akkiknek jó­része már-már az éhezés sodráig jut el? Erről is beszélni kellene már egyszer Főszerkesztő Ur, de nem a BlOSs-nál, mert ott min­dennel inkább törődnek, mint a nagyközönség és az ügynöki gárda érdekeivel. (Aláírás.) fűinket támogat, ha hirdetőinknél udsdról

Next

/
Thumbnails
Contents