Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-10 / 232. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 október 10 HIRADO Wyndham nyugat-ausílrália vá roskéban az elhagyatott vidék betegeinek ápolására ambulanciát rendeztek be egy hatalmas utasrepülőgépen. Az orvosok tehát az operáló teremmel együtt röpdösnek a gyérlakossőgu vidékek között éa telefonhívásra ott helyben végzik el életmentő mesterségüket. Ezenkívül harminc rádióállomást is felállítottak ezen a környéken a távollevő orvosok értesítésére. A rádióleadó állomások kezelése oly egyszerű, hogy bármelyik gyerek leadhatja a segélyhívó jeleket rajtuk, aki telefonálni tud. Az ausztráliai kormány évi 5000 font támogatást nyújt a repülő-ambulanciának, mert remélik, hogy ez az újfajta egészségügyi vivmőnyszőmtalan emberéletet fog megmenteni. Londonból ulrakelt India felé egy arannyal bevont autó, amelyet felévig javítottak az angol főváros• ban. Tizenhét évvel ezelőtt készült s egy indiai bankár tulajdona. A javítás 1450 fontba (kb. 30.000 pengő) került. Berlinben egy Erich Hermann nevű „műgyűjtő" az amerikai mügyüjtési mánián is túltesz excentrikus eszméjével. Erich Hermann ugyanis nem tudván mást gyűjteni a világon, ötven esztendeje csizmasarkokat gyűjt és hosszas, keserves munkával sikerült is ezalatt 8000 darab nevezetes csízma8arokra szert tennie. A gyűjteményben nevezetes embereknek csizmasarkai találhatók, mert itt látható annak a csizmának a sarka, amelyben Nagy Péter cár vizsgálta felül az orosz reformtörekvések eredményeit, amellyel megtaposta Oroszország földjét s melyben Goethe olaszországi ulját meglette. Erich Hermann mindenesetre ezt állítja és leheli is, mert a csizmasarkok nem ludnak beszélni, nem tudnak tiltakozni és egészen mindegy nekik, hogy milyen nagyság csizmájának larlozékai voltak. Belgrádban a rádió uj műfajjal kísérletezik. Az ország népének felvidítására ugganis bevezették a hangos vicclap intézményét. Minden szerdán humoros órát tartanak, amikor csak szatirikus énekeket és humoreszkeket adnak elő az ország legjobb mulattaiói. Párisban a francia parlament épületében, a Palais Bourbonban tágas büffé található. A képviselőknek csak havi 25 frank bérlet dijat kell a büffé használatáért fizetniök. Mivel azonban számos képviselő sohasem étkezik ebben a büffében, a büffé bérlője nem is jár rosszul. Egy-egy éjszakai ülésen ezelőtt 2000 csésze kövét szolgáltatott ki a büffé tulajdonosnője. A frankdevalváció izgalmas vitái közben azonban a napi fo gyasztás 4000 csésze feketére, rengeteg bor, gyümölcs elfogyasztására vezetett. Mindez a havi 25 frankért. A szegény asszony kezét tördelve rohant másnap a parlament gazdasági vezetőjéhez és kijelentette, hogy még egy ilyen ülés és mindent elveszít, amit eddig keresett. Körutazás a békési héten a buzakiállitástól az egykori menyasszonyi ruhákig és a csigalevesig (A B. K. tudósitója jelenti.) A békési bérház épülete kitett magáért. Ugy megfiatalodott, hogy öröm nézni. A tágas, világos, ragyogóan tiszta nagyterem vetekszik a mi vigadónkkal Cha nem lennénk loká'patrioták, talán ezt mondanánk, hogy szebb is). Megnyerő külsejéhez sokban hozzájárul, hogy már elrendezve sorakornak a buza kiállításéra szolgáló, egyforma világoskékkel bevont állvőnyok, melyeken a jól ia mert élőpapirba csomagolt minták, számokkal teli nyomtatványok, különféle pozíciójú, piros vonalas grafikonok kötik le az érdeklődők figyelmét. Feltűnően szép a dekoráció, A lagadhatatlanul rideg számok és hozzáértést megkívánó statisztikai adatok, kimutatások, grafikonok, leírások közben üditőleg hat a sok virág. Az élőeöld, hiába, mindenütt megteezi a hatást. Ez a békéeiek elaő szému büszkesége, hiszen a négy év alatt egyszer sem fordult elő, hogy asszonyok résztvehettek a rendezésben, most padig ez történt, az MANSz helyi csoportja egész vezérkarával sietett férjuramék segítségére s nem is eredménytelenül : a virág aa> ő érdemük. Észre kell vennünk a niagyarru hás legényeket. A díszes öltözék mellett stílszerű pörgekalapuk ár valányhsjjal kicifrázva, amúgy legényesen félrecsapva csak tetszést arathat. (Érdekes, manapság ilyet nálunk már csak szinhőzban lehet látni, vagy legfeljebb moziban. Itt pedig — népviselet, minden legény a sajátját vette fel s voltak ott vagy húszan, de leltek volna kétszázan is, ha igy kívánják tőlük.) 1. Bánkuti 1014 2. Bánkuti 5. 3. Székács 1055. 4. Bánkuli 1205. 5. Bánkuti 1201. 6. Tiszavidéki 7. Gazdasági 83.2 77.5 77.2 73.7 73.5 67.1 64.7 % A sorrend tehát a aikérminőaégi érlékszám alapján lényegében ugyanazt a képet mutatja, mint az előző években, a vőrmegye területén bevólt nemesilett buzafajták az idén is előzik a tiszavidáki és a gazdasági búzát. Az egyes buzafajták teljes mezőgazdasági értékét eldöntő értékelés alapján megállapítható, hogy a Békésvármegyében általánosan termelt nemesilelt buzafajták a kívánalmakat minden vonatkozősban kielégítik éa fölötte állanak a „tiBzavidéki" és egyéb gazdasági busáknak. Megtudjuk, hogy Pusztai István 8zentetornyai gazdálkodó buzója a legjobb ebben az évben. Máris kitüntették: középre, főhelyre került a minta. A kimutatáson található számok érdekesek. A sikértartalom éppúgy, mint a lisztminőségi értékszém egyformán százl Az ellágyulási terület pedig — 0. A második Bondár István, aki Bé késen gazdálkodik a búzája csak annyiban különbözött az előbbitől, hogy a lisptminőségi érlékszám nála „csak" 99.3. 77 nemesített buza továbbra is előtérben Remenár Géza főveg/ész, a békéscsabai vegykisérleti állomás vezetője fogadja a sajtóbemutatóra érkezett hírlapírókat, körülsétál velük a teremben és elmagyarózza a lótnivalók jelentőségét, mindazt, amit a közönségnek a magyar, illetve békési (itt kivételesen most a megyére gondolunk) búzáról ludni kell. Megtudjuk, hogy az idén 397 buzamintát vizsgáltak meg. Megállapítható, hogy a nemesitelt búzák közül a vármegyében legelterjedtebben a Bánkuti 1201-t és 1205-t termelik. A Bánkuti 1014 és Székács 1005, mivel csak lazább talajra valók, termelésük is ennek megfalelelően csak egyes vidékekre Korlátozódik. Az idei anyag mindenképpen méltó arra a hírnévre, amelynek Békésvármegye, mint az ország legjobb búzatermelő vármegyéje örvend. Ugyanis a vizsgált 392 buzaminta átlagos aikérminőaége 72 8 százalék. A buzafajták terméshozama a rendelkezésre álló adatok szerint az 1934. és 1935. évi alacsony átlagokkal szemben lényeges emelkedést mutat, fajtára való tekintet nélkül vármegyei átlagban 14 q t tesz ki. A tavalyi 7.6 q val ssemben 84.2 szőzalék az emelkedés. As idei minőségi sorrend vármegyei vonatkozásban a következő: Tévedések elkerülése végetl: ez nem hivatalos eredmény, e pillanatban ilyen még nincs, csak ma délután állapítják meg a díjazások sorrendjénél, hogy ki hol végzeit, a végzet kegye hová helyezte. (Jól néznénk ki, ha a gazda mindent : csak a magasságos Úristenre bízna . . .) Natlán Istvőn mérnökkel járjuk körbe a terepet. Szakszerű magyarázatai — pedig ő is csak négy kiállítás előkészületeinek tapasztalatai alapján beszél — leljes egészében megvilágítják a sok elvont fogalom miatt kÍBsé komplikáltnak látszó anyagot. (Éfcpen ez mutatja, hogy a lótszBt csal, viszoni ezen a kiállításon, ahol a cél a néptömegek minél szélesebb körben való felvilágosítása, arra kellene törekedni, hogy az anyagot minél vilőgosabbó, érthetőbbé, áttekinthetőbbé tegyük. Semmit sem akarjuk ezzel kisebbíteni Remenár Géza fővegyész munkásságának kétségkívül értékes voltót, bizonyos, hogy a legközelebbi alkalommal mőr belekombinálja elgondolősába szerény véleményünket is.) Egyébként arról ia tudunk, hogy hogy az OMGE-ban mőr döntöttek a tavaszi orazágos mezőgazdasági kiállítással kapcsolatban 8 elhatározták : a békési buzakiállitás anyagát ott is bemutatják. A szakértők pedig — ilyesmiben nagyok vagyunk — megállapilották, hogy ez a kiállítás messze túlszárnyalja a debrecenit. Amit el is vár az ember a békési búzától. ftétökötnyi körték, és a kosárfonás remekei S most nézzük a békési hét specialitásait. Az első teremben a kosárfonókat találjuk (igaz, hogy összességüket a 400 munkással dolgozó részvénytársaság képviseli). Nagyon csinos, szemre szép, megkapó színezésű, gazdagon bélelt, elegáns dobozokat, csecsebecséket, kényelmes, nádfonatú székeket találunk itt, nem hiába békési határrészen, a Körös árterületén vágják ki a legjobb és legnagyobb mennyiségű fűzfát. A szőnyegszövés is fellendült Békésen. Azt mondják, hogy a fiatal, alig egy éves üzem vetekszik a békésszentandrásiakkal. Ahogy mi ezt újságíró szemmel meg tudtuk állapítani, tényleg értenek a szép munkához. Nem tehetünk róla, de o gyümölcskiállitást mindennél szemléltetőbbnek találtuk. Azok a két ökölnyi körlegyümölcsök, a hatalmas birsalmák (ha valakinek ugy a fejére ejtenék, bizony megérezné) maguktól beszélnek. Büszke lehet a kertjére Megyeri uram. Na hanem a békési szoba 1 Különlegesség. Díszes, faragott ágy, kézimunkasujtásos, külsejük után súlyosnak látszó párnák, az asztal mellett rokka és Ilyés néni, akinél buzgóbban talán senki sem tudná elmagyarázni, hogyan öltözködtek azelőtt a békési lányok, mikor a vőlegény urammal megtartoltók a kézfogót, meg az esküvőt. Hej, da nagyon szép voltl Meg ia mutatta Ilyés néni, a pártától a suhogó fekete selyem ruhőig felvett mindent 8 amikor eldugdosta ősz hajszálait, olyan menyecske lett belőle, hogy párját se lehetne találni széles e határban... Ne feledkezzünk azonban meg Salamon Emília tanítónőről sem, az ő irányításával rendezték be a szobát, meg a konyhát. Most pedig be kell vallani, hogy bármennyire ia szép voli minden, a legtöbb időt a Békési Központi Szeszfőzde különtermében töltöttük. (Vagy talán a cikken enélkül ia éasrevehető?) A békési festőművészek i Gyökösy Lajos, Terney Béla, Erdey József is kaplak egy termet, legszebb képeik gyűjteményét itt rendezik csokorba. A szépséghiba: az iparosoknak már nem jutotl hely. Külön helyezték el dolgaikat, egész sereg szebbnél szebb kösseükaégleti cikket a székházban. Most csupán az egyenauly kedvéért nézzük meg az érem máaik oldalát is. Egy jellemző adat: a bérház nagytermének átfestésére nem volt pénze a községnek, mit volt mit tenni, a lisztviselők, meg a tehetősebb képviselőleatűleti tagok nyitották ki az erazényt... A másik, érdekesen jellemző esel: kivittek bennünket megnézni az uj lőteret, amely a futballpálya mellett lóthaló és teljesen modern. Átnéztünk a labdarugókhoz is egy pillanatra s akkor elmesélték az uj tribün történetét. Az ugy volt, hogy az épitéa megkezdéséhez még ezer pengő hiányzót!. A tribün azért felépült. Mikor mőr készen volt, értésére adták a vármegyének, hogy baj van, ezer pengő kellene. A vőrmegye viszBzairt: akkor pedig nehogy megkezdjék az épitkezésll Lett erre nagy ijedelem, de végül annak rendje éa módja azerint elsimultak a hullámok: két nap alatt őszszegyült az ezer pengő . . . Hát ilyen emberek ezek a békésiek! Még valamit, ami a kióllitőshoz