Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-26 / 271. szám

2 BEKESMEGVEI KOZLONV 1936 november 26 Már dec. 4megtartják a 67. jótékonycélu m. kir. államsorsjáték húzását Sorsjegy éra: Eyészi ar. P 3.— Fél: ar. P 1.50 esetén szalonna és fehéráru központot létesítenének, aminek szintén nagyértékü gyakorlati haszna lenne. A most következő szállításokra vonatkozólag felmerült az a terv, hogy az exportban résztvevő nyolc hentes a Schneider céghez fog fordulni, hogy a vállalat hetenkint egyszer engedje át a hűtőházat. A szállítást annál is könnyebben lehetne ilyenformán lebonyolítani, miután a telepnek már iparvágánya van. Egyébként a vőros most is folytalja tárgyalásait az uj vágóhíd és hűtőház fedezetének megszerzése érdekében s legújabban olyan kilátásaink vannak, hogy a földmivelésügyi minisztériumtól remél hetjük a pénz kiutalását. A hentesiparosok azonban már igy is türelmetlenek • a közszóilitősi csoport nyolc tagja mőr azon gondolkozik, hogy ha a tavaszig nem történik semmi, ők maguk kezdik meg az építkezés előkészítését... Elitélte a törvényszék a szeghalmi állomás fosztogatóit (A B. K. tudósítója, jelenti.) Nagy Imre két fiatalkorú társőval a szeghalmi vasúti állomáson állomásozó gabonaszállító kocsikat állandóan dézsmőlla. A kocsi fenekét megfúrták és a kocsi alá zsákokat raktak. A gyulai törvényszék szerdán foglalkozott ezzel a bűnüggyel. Nagy Imrét egy évi börtönre, az egyik fiatalkorút 8 hónapi, a másikat 2 hónapi fogházra itélle. Az ítélet jogerős. Meghalt Tóth Lajos egyetemi tanár (A B. K. tudósitója jelenti.) Tóth Lajos dr., a Tisza István egyetem felsőházi képviselője Debrecenben meghalt. Tóth Lajos az egyetem jogi karának orszőgos hirü nyilvónoa rendes tanóra volt. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei KözKöny"-ben Uéöekezés a 5zoujetunió bolseuista propagandája ellen (A B. K. tudósítója jelenti.) A japán—német bolsevistaellenes egyezmény megkötése PórisbBn politikai körökben nem kellett meglepetést. A szállongó hirek alapján a franciák ezzel tisztában voltak. Japőnrészről az egyezményt a berlini japán nagykövet, német részről Ribbentropp londoni német nagykövet irták alá Berlinben. Az egyezmény szerint mindkét kormány felismerte a veszedelmet, melyet a kommintern jelent a világra nézve és amelynek célja, minden eszközzel felbontani az európai államok rendi társadalmát. A német és japán kormány megegyezett abban, hogy kölcsönösen tájékoztatják egymást a szovjet működéséről, megteszik a szükséges rendszabályokat és azokat szoros eeiyüttmü* ködésben hajtják végre. Felhívást intéznek mindazokhez az őllamokhoz, amelyek belső békéjét a kommintern fenyegeti, hogy tegyenek megfelelő elhárító intézkedéseket és esetleg vegyenek részt az egyezményben. A párisi lapok az egyezményhez kommentárt nem fűznek, csupán annyit jegyeznek meg, hogy az esemeny sokkal nagyobb jelentőségű, semmint hogy rövid idő alatt véleményt lehessen róla mondani. Göbbels dr. propagandaminiszter valamennyi német rádió közvetítésével ismertette a német—japőn egyezmény szövegét, amihez a német kormány nevében ezeket fűzte hozzá: — A III. internacionálé Európát és a világot bolsevizálni akarja. Két nagyhatalom szövetkezett annak erős és szilőrd kijelentésére, hogy a bolsevista veszedelem fenyegetődzései elől nem térnek ki és nem fogják letenni előtte a fegyvert. Ez az egyezmény világosan kifejezésre juttatja, milyen vállalkozásról van szó. Ahol a digóföldek vizsgálata folyik Egy óra bámészkodás a békéscsabai vegykisérleti állomás talajtani osztályán (A B. K. tudósilója jelenti.) Pár héttel ezelőtt gyakorlatilag is kezdetét vette a vármegyében a szikjavitás előkészítő munkája annak az akciónak eredményeképpen, amelyet Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán a tavasz folyamán indítóit meg s amelyet mindvégig melegen pártfogolva odavezetett, hogy mosimőr nemcsak tervekről, hanem komoly, céltudatos munkáról számolhatunk be. Ennek a munkőnak mibenléte nagy nemzetgazdasági jelenfőségénél fogva mindnyájunkat érdekel. Hogy megtudhassuk, mi az, amiről mőr hónapok óta hailunk megye- és egyéb gyűléseken, ellátogattunk a vegykisérleti állomásra, ahol bepillantást nyerhettünk a dolgok velejébe. Mindjárt itt szögezzük le, hogy az az óra, amelyet a vegykisérleti őllomőson töltöttünk, csaknem kémikust csinált belőlünk, oly szemléltetően és érdekesen magyarázta el a munkát — Remenár Géza dr. fővegyé8z szives engedelmével — Karai Gusztáv talajvegyész. Tavasszal kezdik a digóföldek szétteregetését — Tulajdonképpen — hangsúlyozta — a szik javítással kissé elkéstünk, mert legjobb a disóföldet szántás alkalmával a szikre teregetni 8 ez mostmár csak a tavasszal történhetik mep. A másik dolog, — ami ugyancsak idő hiányéban marad el ezuliai — a sziktalajok vizsgálata. Itt, benn most csak digózáera, tehát javítóira alkalmas talajminták összetételéi elemezzük, a szikeseket a helyszínen néztem meg mindenütt, ahogy leheteti s elmagyaráztam a járási gazdasági felügyelőnek, melyek közülük azok, amelyeket javiiani érdemes. A járási gazdasági felügyelők az elöljáróságok egyik tagját oktatják ki, akik az érdekeli birtokosokat \ ilágosilják fel a lehetőségekről Jövőre azután, amikor lesz mindenre idő, a sziktalajok tüzetes vizsgálatára is sor kerül. Amikor a digóföld nem alkalmas — A munka lényegét annyiban foglalhatom össze, hogy a túlságosan lúgos, szódás, sok vízben oldható sót, nagyon kevés szódát tartalmazó digóföld nem alkalmas a javításra. Azt vizsgőljuk tehát, milyen arányban vannak meg a beküldött talajmintókban a fennti ártalmas, vagy hasznos anyagok & eszerint bíráljuk el, melyik föld alkalmas a javításra s melyik nem. Ezzel az interjú voltaképen be is fejaződött s most négy érdekes kisérlet következett, amelyek félreérthetetlenül illusztrálták a vizsgálatok alapos és szakszerű voltát. Csábitó szinek — bosszúság Először az egyik minta lugossőgót vizsgáltuk. Egy kémlelőcsőben megdarált, vagy összetört és gondosan átszitált, barna agyagféle por volt maga a minta, hozzá indikátort (vegyi folyadék) kevert Karai Gusitév, ami feloldotta a finoman apró, szemcsés anyagot 8 az indikátor színváltozása mulatta a iugtartalom mennyiségét, aminek leolvasására egy skála szolgált. Ez a skála csupa szebbnél-szebb színekből állt, mégis a vegyész, de méginkébb a földtulajdonos nem örül, ha valamelyik egyezik a kémlelőcsőbsn kialakulttal, mert ez a túlságos lugosságot s egyben a használhatatlanságot jelenti. Mennyiségmegállapitás telefonhallgatóval A mősodik kisérlet már érdekesebb volt. Ezúttal az összes vízben oldható sók mennyiségének megállapítása következelt. A mintaanyagból pép készüli, amely ebonitedénybe került. Ennek két oldalát egy-egy rézlemez alkotja s bekapcsolható az úgynevezett Whealstone hidba, mellyel a keresztülvezetett áram ellenállása mérhelő. Minél több a mintaanyagban a só, annál jobban vezeti az őramot s annál kisebb az ellenállás. Áz áram bugása, mely telefonkagylóval lehallgatható, a skőla egv bizonyos ponljőn a legkisebb. Ebből kiindulva most már csak ceruza és papír kell, hogy egy képlet segítségével megkaphassuk a só mennyiségét. Ezután a szóda mennyiségét határoztuk meg olyan mintánál, amelynél mőr előzőleg kimutatta Karai Gusztáv, hogy ez a növény életére káros anyag létezik benne. Most desztillált vízzel hígítottuk fel a mintaanyagot. Ez nem ment túlságosan könnyen, a massza meglehetősen összeállt, nem vette be a vizet, ez is mutatta mőr a szóda jelenlétét. A szem azonban nem csalhatatlan, előkerült tehát ez Indikátor, pár csepp kellett s a barnás, elég sürü folyadék rögtön megvörö8ödölt. Hogy népszerű hasonlatot mondjunk, olyan lett, mint a cibereleves. „Játszunk" lovőbb, most skálázot csőből sav cseppent be a folyadékba, mely egyszerre ismét barnára változott, a szóda semlegesítése megtörtént. A többi már ismét csak számítás, a minta, a hozzáadott anyagok mennyiségéből a kémikus játszi könnyedséggel — ő tudja hogyan — megállapítja, mennyi a szóda. Széndioxid fejlődik és.., Uiolsónak maradt a legérdekesebb kisérlet a Scheibler-té\e készüléken, amnly a szénsavas mésztartalom meghatározására szolgál. Az alapelv itt az a kémiai törvény volt, hogy ha szénsavas meszet sósavvai összehozunk, széndioxid keletkezik. Azzal kezdődött a kísérlet, hogy egy gram porrőruzotl mintaanyag került az egyik végén nyitott kis ebonitcsőbe, ezt a csövet Karai Guszlőv huszonöt köbcenli sósavba tette, ugy hogy a sav nem folyhatott belé a nem érintkezhetett az anyaggal. Az üvegcse nyílására légmentesen zőró dugó került, melyből azonban középen gumicső vezetett ki és kapcsolódott a Scheib/er-készülékhez. Utóbbi nem egyéb, mint egy közlekedőedény, melynek vízzel leli szárából ügyes manőverrel ki lehet szorítani a levegőt 8 az igy keletkezett légüres térben helyezkedik el az a széndioxid, amely az üvegcse megrőzásőval, a sósav és a mintaanyagban lévő szénsavas mész egybevegyülése utón fejlődik. Még le is nyomja a gőz a közlekedőedények egyik szőrőban lévő folyadékot s ebből most mőr kis szőmitóssal könnyen el lehet jutni a célhoz. Ismételjük: ezek a kísérletek látványosak és érdekesek voltak (sokkal érdekesebbek, mint ahogy le lehet írni őket) B emellett rendkívül tanulsőgosak. Csak egy a baj, hogy ezek a kísérletek, éppen alaposságuk miatt, lassan haladnak, de nem is lehet másként, eredmény caak tökéletes munkőval érhető el.