Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-15 / 262. szám

1936 november 15 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 geszámlőlős, tizenhal darabot szá­moltak itt meg, ami a juniusi szám­lálással szemben, amikor a ger­lachfalvi katlan mindössze kilenc zergével szerepel, lényeges elté­rést mutat. Juniusban csak es ál­lami erdőkben — ezeknek a ki­terjedése tizenkétezer hektár — számolták meg a zergéket és en­nek a számlálásnak az eredménye pontosan 798 darabot eredménye­zett. A mostani számlálás még jó­néhány hétig eltart, mert hiszen az Időjárási viszonyok, különösen a liptói havasokban, sokszor aka­dályozzák a munkát, az állami er­dőhivatal — a juniusi szómlálőst alapul véve — azt hiszi, hogy a iTlagas Tátrában leg­alább ezerkétszáz és legfeljebb ezerbárom­száz zerfle él és ilyen aránylag kis területen ez a legnagyobb és leggazdagabb zer­geállomány. Rénszarvasok a Magas Tátrában A Magas Tátra zergéje egészen különleges és nemes állat. Amig az Alpok zergéjét egy spe­ciális zergevész tizedeli, addig a Magas Tótra zergéjének nincs mős ellensége, csak a vadász, a hiúz és a sas . .. Kővári erdőőr meséli nekem, hogy a Magas Tátrában tavaly nyolc sasfészkei számollak össze, a sesok nemcsak a kicsinyeket rabolják el, hanem a gyengébb nagyokat is. Az idén megint találtak hiúz­nyomokat. A tátrai zerge — minden vadász álma 1 — nem fogadja el a takar­mányt, amit hideg téli napokon ki­visznek a havasokra, ezernégy­száz méteren felül él csak, de a sót, amelyet az erdőkerülők a szik­Iák aljában elszórnak, örömmel és élvezettel nyalja. Tiz esztendőn át, 1924-től 1934-ig általános zergelövési tilalom volt, azóta is az állománynak csak öt százalékát szabad lelőni és a mos­tani számlálásnak a célja első­sorban az, hogy az állományt és ezzel arányban a leölhető meny­nyiséget megállapítsák. A vadá­szok ugyan azon a véleményen vannak, hogy a számlálás nem lehet tökéletes, mert nincsen erdőőr, aki a törpefenyők között legelésző zergéket észre vegye vagy meg tudja számlálni azokat a zer­géket, amelyek a gránálfal tetején széjjelszórt és megközelíthetetlen Ujabb szállítmány csillár érkezett! Modern Csillár a lakás dísze Óriási választék! Legolcsóbb árak! apró sziklatornyok árnyékában le­gelnek. Tavaly hatvanöt zerge lövésére adtak engedélyt és ennek nagy ré­szét külföldi diplomaták lőtték. A zergevadászatnak sok köze van a politikához, előkelő politikusok nagy örömmel veszik, ha zerge­vadászatra meghívást kapnak. Ma­gánosok számára azért a zerge­vadászat végeredményben olcsóbb, mint a szarvas, mert amig egy re­kordszarvas lelövése mintegy két­szőznegyven dollárba kerül, addig a legszebb zergebak lövési dija az ötven dollórt sem éri el. A Magas Tátra a vadászok igazi eldorádója. Alig van nemesvad, amely ne talőlna otthont az őserdőben. A tátrai szarvas vilőghirü, a hegyek lejtőin rengeteg még a vaddisznó, a Javorinán medve is akad, az utolsó bölényt nemrég vitték az ál­latkertbe, de a Tótra most egy ujabb vaddal szaporodik : a litván köztársaság elnöke rénszarvasokat ajándékoz a magas Tátrának és cserébe értük tátrai! szarvast Philips rádiók kaphatók ROSEMBAUHI-nál Philips rádiók kaphatók Hirsch Jánosnál kap. A Javorinőn mőr elkészítet­ték a rénszarvasok körülkerített tartózkodási helyét, a keleti olda­lon ott, ahol legtovább marad a hó. Természetesen a rénszarvaso­két hosszú ideig védeni fogjők, egyébként a vadászok világa kí­váncsi arra, hogy a lappok föld jének ez a csodálatos állatja meg­marod e a Magas Tátra hóval bo­riiolt, erdőkoszoruzta bércein . .. Paál 36b A megye idegenforgalmi lehetőségei Takarékosság! Kaptuk az elábbi sorokat: Igen tisztelt Szerkesztő Ur 1 Örömmel olvastam b. lapjában azt a cikket, amely az elmúlt na­pokban a vármegyei idegenforgal­mi kérdést tette szóvá s amely ér­dekesen eredati, gyakorlatias han­gon szólt ennek e nagyfontosságú kérdésnek békésvórmegyei vonat­kozásáról. Tagadhatatlan, hogy a háború utáni uj életformák uj kereseti ágakat hívtak életre és ezek között hatalmas jelentőségre tett szert az idegenforgalom. A mi vidékünknek is el kell követnie mindent, hogy kivegye részét az ország id?gen­forgalmóból, hogy iparoséi, keres­kedői és vendéglátó ipsra felfris­süljenek a lezajlott évek gazda­sági kábulatából. Az első lenne a módszer kér­dése. Az a bizott8ágszerü szerv, amely e munkát kezébe venné, ne kizá­rólag hatósőgi összetételű iegyen, mert nem nélkülözheti a gyakor­lati élet embereinek értékes ta­pasztalatait. Természetes, hogy ezt a bizottságot támogatnia kell min­den hatóságnak és minden ma­gánalakulatnak és önként értető­dik az is, hogy ez a bizottság érintkezést keres a ma meglévő országos és különféle helyi ide­genforgalmi szervekkel. Mi lenne a leendő ? Iit sietnem kell kijelenteni, hogy téves az a hit, mintha egy vidék, amelynek különösebb természeti szépségei nincsenek, vagy amely nem dicsekedhetik valamilyen tör­ténelmi műemlékkel, mőr nem jö het számba az idegenforgalom szempontjából. Ellenkezőleg, az összes hazai példák azt igazolják, hogy az érdekes néprajzi látniva­lók, a népművészet, sőt néha más, a háziipar sajátos termékei külö­nös vonzóerőt mutatnak az ide­gennel szemben. Helyi szemmel nézve igen gyakran látszik érdek­telennek és jelentéktelennek az, ami megfogja az idegent és ami­nek csak egy kis hirét kell kel­teni, hopy idegenforgalmi vonzó­erővé nőjje ki magót. Mindezek figyelembevételével össze kellene gyűjteni a propa­ganda anyagól. A népviselettől — mondjuk — hiressé vőlt hen­tesiparunk mőrkázott termékeiig össze kell gyűjtenünk mindent, ami az idegent érdekelheti. Ne higyjük azt, hogy mert pl. az ara­tás, a szüret és az ezt követő ünnepségek előttünk megszokot­tak, ne érdekelnék azok az ide­genek egy jelentős részét. Kényel­met. jó kiszolgőlást és csak egy kevés lőtnivalót kelt nyújtanunk, hogy az ótlagos idegen jól érezze magát. Ezt kell intézményesen megszereznünk 8 aztán megütnünk a reklőm nagydobjőt. Kevés mun­kőt, igen kevés költséget kell be­fektetnünk, az eredmény pedig igen komoly lehet. Helyesnek tartanám, hogy an­kétszerüen minél többen szólná­nak a kérdéshez és ötleteikkel se­gítenék az eszmét megvalósulása felé . D. B. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei Köziöny"-ben ílt Fölösleges silány lámpák gyenge fényénél botorkálnia — csupa takarékosságból. Ha TUNGSRAM duplaspirállámpál használ, szobája egyszeriben kivilágosodik — áramköltsége mégse nő. GSRAM DUPLASPIRÁL LÁMPA óvja szemét!

Next

/
Thumbnails
Contents