Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-04 / 227. szám

6 BEKESMEGYEI KOZLONV 1936 október 4 ű. F. B. azsupos harisnya Divat kötöttáru újdonságok Kalap, ernyő f nyakkendő, férfi- és női fehérnemű nagy választékban TeSCliePBlél Andrássy-ut 7. Telefon: 480 KOZGAZDASAG Elgondolások és gyakorlati eredmények az Alföld öntö­zésének problémájával kapcsolatban A Békésmegyei Közlöny és a Magyar Közgazdaság számára irta Dr. vitéz Baskay Gyula gazdasági tanácsos, uradalmi jészágfelSgyelő AB Alföld öntözésének szüksé­gességéről nepjainkban annyit hal­iunk szóban és Írásban, hogy az már valósággal közhely s igy e célból most okokat fejtegetni és felsorakoztatni feleslegesnek tar­tom. Teljesen elegendő, ha egy­szerűen arra mutatok ró, hogy a magyar Alföld mezőgazdasága — nem a nyugati államok magas kulturával rendelkező mezőgazda­ságához, hanem a Csonkaország­nak a dunántuli részéhez viszo­nyítva is — mennyire hálrama maradott és a magyar közgazda­ság szempontjából nem közömbös az, hogy napjainkban ebből a gazdasági elmaradottságból nem előrehaladást, hanem inkább visz­szaesést állapithatunk meg. Ennek oka szakember előtt egé­szen kézenfekvő. Dunánlul 100 k. holdra 24 darab szarvasmarha esik, az Alföldön ugyanezen a te­rületen 12.5 darab található és kö­rülbelül ugyanígy vagyunk a többi állatfajjal is. Ennek a nagy állat­szegénységnek — eltekintve a ked vezőtltnebb piaci és tarifális okok­tói — legfőbb magyarázata a szük és legtöbb esztendőben igen bi­zonytalan takarmánytermelési lehe­tőségben edhaíó meg. EB pedig természetes következménye az Al­föld széraz klímájának és az évi kevés, 4—500 mm között vállo­kozó csapadék rossz eloszlásénak. Ennek a feltűnő óllaUzsgénység­nek az a természetes folyománya, hogy a magyar Aiföld szántói láp ar yagban évről évre szegényed­nek, a talaj vizetvisszalartó humu­sza évről évre fogy, tehát a még meglévő kevés csapadék sem ér­vényesülhet tökéletesen. Nem rémképeket feste­nek tehát azok, akik az Alföld etsivatagosodásá­rót és elszikesedéséről beszélnek. Emellett a probléma mellett e csonka ország vezetői nem mehet­nek el szó nélkül, akkor, mikor — nagyon helyesen — kormány­zati program az, hogy minél több egészséges kisgazdaegzisztenciét kell Magyarországon teremteni. A termelés bizonytalansága folytén azonban az Alföldön 12—15 ka­taszter hold föld is gyakran elég­telennek bizonyul, hogy egy csa­ládot eltartson, már pedig ennyi földet csak aránylag kevésszámú családnak lehetr e juttatni. Az Al­föld egyes részeinek öntözhetővé tételével módot kell tehát találni arra, hogy a fentinél jóval kisebb területen, 3—5 kat. holdon ia meg­találhassa egy család nemcsak a megélhetés, hanem a boldogulás faliételeit is. A jelenlegi kormány mindezt nagyon jól tudja és az elhangzott kormánynyilatkozatok alapján min­den reményünk meg lehet arra, hogy az Aiföld öntözhetővé léte lének nagy munkája a közeljövő­Lakásberendezés olcsón és nagy választékban, kedvező fizetési feltételekkel is kapható KOPSTEIN BÚTORÁRUHÁZBAN Békéscsaba y Indr>áiSf-ut 25 Kedvező fizetési feltételek! Budapesti Posztóforgalmi Kft. bizományi lerakata Andrássy u. 12 Szövetek, I. gyepju divat színekben Sport szövetek 5.90, 7.50, 10.40 stb. Kész ruhák Férfi, fiu, gyermek öltönyök nagy válasz­tékban, olcsó árakon Kérem a közönséget kirakatom megtekintésére Körmöczy Ferenc ben megindul.*) Mindenki tisztában van azzal is, hogy mostani nagy szegénységünkben az öntözésre való berendezkedés nagy munká­ját méról-holnapra megoldani nem lehet, végtelenül fontos tehát, hogy a rendelkezésre álló szerény eszközökkel a műnké latok terén az első lépések ugy tétessenek meg, hogy azokkal az eredmé­nyek optimuma legyen elérhslő. Oplimum az öntözhelővé tehető területek nagyságát illetőleg és op­timum ezen területet terméshoza­mát illetőleg. Az első feltételt azáltal lehet a legjobban szolgálni, ha a kormány a rendelkezésre álló szerény anya­gi eszközöket nem egy olyan nagyszabású munka megindításá­ba fskteti bele, mely hivatva len­ne az Alföld nagyobb részét idő­vel öntözhetővé tenni, hanem először azokat az öntözési lehe­tőségeket oldja meg, melyek el­szórtan bár, de jelenkeznek az Alföld egész területén és ezáltal módot nyújtana egyrészről az ön­tözésben vaió jártastág általános megismeréséhez, másrészről pedig annak a fontos kérdésnek a vizs­gálatához, hogy az öntözésnek milyen módja lesz a leggazdasá­gosabb a mi viszonyaink között ? 1. Ezen természetes adottságok közüi legelsőnek a jelenlegi ármenlesitő és belviz­szabályozó társulatok többezer kilóméiért tevő csatorna­hálózatát emliiem meg, melyek, miután nagyszerű hivatásukat — hogy tavasszal a káros belvizeket elvezetik — betöltötték, az egész éven keresztül üresen, mondhat­nám ugy is, hogy munka nélkül állanak és véleményem szerint még kárt is okoznak, mert az Alföld talajvize szint­jének süllyedésé hez ok­vetlenül hozzájárulnak. É kérdéssel kapcsolatban meg keli említenem azt is, hogy jelen­lei a társulatok kiváló műszaki személyzete sincs kihasználva, mert ahol az ármentesítés nagy munkája teljes befejezést nyert, olt a mérnököknek rendszefini csak a tavaszi hónapokban szokott komolyabb elfoglaltságuk lenni. (Folytatjuk.) *) A cikk még a mult héten Íródott. fílinket támogat, ha hirdetőinknél uásáról JTli íöríénf régen? 1906. október 4. Mozgalom indult egy megyei árvaház lé­tesítésére. Békés vármegye tör­vényhatósága a mdlenium al­kalmából egyes vármegyebeli községek tartalékalapjainak ado­mányából alcpot létesített, hogy abból Gyulán, a vármegye szék­helyén, elhagyott árva gyerme­kek befogadására leánuárva­házat építsen. Az alapítvány kamataival eddig már 141 000 korona giüll össze. Most való szinüleg elhatározzák az árva­ház megvalósítását azzal, hogy a fenntartást viselje az állam. — Az országgyűlési képviselő­választást október 15 és 25 kö­zött tartják meg. Az elgondolás az, hogy a 48 as és 67-es párt egyesülten veszi fel a harcot, igy talán remélhető a siker. Valószínűleg felajánlják a mcn dálumot az előző választáson kisebbségben maradt Bakos Má­tyásnak ha pedig — mini hírlik — ő nem fogadná el, Zsilinsz­ky Mihály mellett nyilvánul meg a hangulat. 1916. október 4. Séllei Mihály­né, született Molnár Róza oros­házi lakos férje hadbavonulása miatt búskomorságba esett. Bár nem árulta el, elviselhetetlenné vált neki ura távolléte annyira, hogy egy óvatlan pillanatban búcsúlevelek hátrahagyása után felakasztotta magát. — A há­borús isten'isztele ek a kistemp lomban ezentúl csütörtökönként délután három árakor kezdőd­nek.— Wieland Sándor szarvasi főszolgabíró a járás tisztviselői között 600 koronát gyűjtött és felküldte Budapestre a kárpáti falvakat építő bizottsághoz. — A Háromszékmegyéból mene­kültek, akik tudvalevőleg Békés­csabán telepedtek le, több mint kétezren érkeztek eddig a vá­rosba. A nőegyleteknek most nagy gondot okoz a háború soraüldözöttjeinek felruházása. — Székács Elemért, a többiér* melés lelkes megyei zászlóvivő­jét a vaskoronarend harmadik osztályú érdemérmével tüntették ki. Ebból az alkalomból legutóbb a Csongrádvármegyei Gazdasá­gi Egyesület ünnepelte. 1926. október 4. A budapesti óragyár ajánlatot tett a város­nak nyilvános uccai órák fel­szerelésére. — Keservesen pa­naszolja az újság, hogy mig az amerikai méretű és ugyanilyen reklámmal dolgozó Rebernigg cirkusz előadása öt telt házat eredményezett, addig a színhá­zat egy Ibsen-drámánál félig sem töltötte meg a közönség. — A csabai MÁV olvasókör egész napos ünnepséget rende­zett egyesületi zászlajának fel­avatása alkalmából. — Októ­ber 6-a alkalmából az ünnepi beszédet Bartyik Mátyás dr. r. kat. segédlelkészmondjaa Kos­suth szobornál. — Csányi Ilona személyében Szolnokról uj ta­nár került a csabai felső me­zőgazdasági iskolához. — Do­bozmegyer küldöttsége megje­lent Daimel Sándor dr. alispán­nál és kérte, hogy járuljon hozzá a nagy kiterjedésű ha­tárrész községgé való önálló­sításához. Az alispán eddig nem adott határozott választ.

Next

/
Thumbnails
Contents