Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-08 / 256. szám

1936 november 8 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle Irja : Lustig Géza Az izgalmas játszma, mely a demokrácia és a plulokrécia kö­zött folyt, eldőlt, hosszú időre el­dőlt. S mint annak idején Lincoln, Roosevelt szintén megújíthatja az ünnepélyes foeadalmat, amit Wa­shinglon ez Unió bölcsejénél tett: „Atyáink ezen a földön uj nem­zetet alkothattak, miutén letörték e zsarnokság hatalmát. Uj nem­zetet, amelynek gondolata a sza­badságban fogamzott és azon a hitvalláson nyugoszik, hogy min­den ember Isten képmáséra terem­tetett s egyenlő. Elhatároztuk, hogy azok, akik az eszme védelmében elhullottak, ivadékaikban soha csa­latkozni nem fognak. Elhatároztuk, hogy ez a nemzet, mely Isten •zine előtt megállotta a tűzke­resztséget, újjászületésen fog ke­resztülmenni és hogy a nép kor­mányzata, a nép által s a népért, nem fog elpusztulni erről a meg­szentelt földről." Igazán nem kellett jóstehetség ahhoz, hogy bórki előre lássa a demokrácia megsemmisítő győzel­mét. Hisz olyan tromf volt a ke­zében, emivei szemben a plutok­rácia, rengeteg atuoul-i ellenére ütéshez nem juthatott. Elég volt, ha utalt arra a különbségre, mely áthidalhatatlan öböl gyanánt 1932-t 1936-tól elválasztja. Hoover má­sodik elnöksége után — emlékez­zünk csak rája — az egész épü­let roskadozott. S nem volt egy szelemenfája, amelyet épen ha­gyott a válság. Az American Fe­deration of Labor statisztikája nem kevesebb, mint 13 millió család­fenntartót regisztrált, akik vala­mennyien munkanélkül, korgó has­sal ődöngtek szana-szél.Ötvenmil­lió ember küzdölt fogvicsoritva a reménytelenségekkel s az éhhalál­lal. A szövetségi államok ernyed­ten, leheletlenül nézték, hogyan sokasodik a nyomor 8 vesz erőt a kétségbeesés olyanokon is, akik hajdanta a pokollal dacoltak. Már a puszta föltevés, hogy az állam segítsen a szűkölködőkön, blaszfémiának hangzott sokak fü­lében és örökkétig emlékezetes le­szen a szenátus amaz állásfogla­lása, mely az alamizsna osztoga­tást alkotmánysértésnek minősí­tette. 1932 elején a munkahelyek száma 79 százalékkal csökkent és az ipari termelés ugy elcsenevé­szedett, mint sorvadásos beteg, akinek ütött az utolsó órója. Pe­dig az ipar korántsem volt olyan cudar állapotban, aminőben a me­zőgazdaság tengődött, mert hiszen jelentős tartalékokkal rendelkezett. Oiyan tartalékokkal, amelyek a kövér esztendők sorén, mik a vi­lágháború alatt s a világháború után Amerikát pontosan meglátó gatták, jócskón felgyűltek. A me­zőgezdaság 1920 óta állandóan betegeskedett és fogyatkozott s a gabonanemüek árának hirtelen esését a farmerek annől kevésbé vészelhették át, mert régtől lapos volt az erszényük. A földművelő osztály évi jövedelme 12 milliárd dollárról 5 milliárd dollárra zu­hant alá. Rémítő, sötét kép ez, amit még jobban elkomoritoit az egyenlőtlenség, amely az ipari s a mezőgazdasági árak között tá­tongott. No meg aztán a jelzólogi kölcsönök, mik a bőség idejében ugyancsak neki polrohosodtak, ir­tózatos erővel nyomták a paraszt­ság girhesedő vállát és bizony számtalan tanyón megperdült a dob. Imitt-amott zendülések tör­tek ki az árverések megakadályo­záséra. A bankokat — egyszerűen meg­ütötte a guta, amit kereskedelmi nyelven immobililásnak tisztelnek. A 8afajeik ugyan színültig tele vol­tak értékpapírokkal, meg zálogle­velekkel. Csakhogy ezek elolvad­tak, illetve befagytak. Es amikor Roosevelt bevonulta Fehér Házba, a legtöbb pénzintézet összeomlott, mint holmi üres zsák. Hogy mag­nézium fényénél lássa az olvasó a züllés arculatát, idejegyzünk va­lamit 1 Hoover jövetelekor 80 mil­liárd dollár volt Amerika nemzeti jövedelme. Elnöksége második esztendejében 40 milliárd s ami­kor eltűnt a süilyeszlőben, mind­össze 27 1 íme, ez volt a fertő, amelyben az amerikai gazdaság 1932-1933 telén lubickolt. Azután követke­zett Roosevelt, a népbolonditó, a kommunista, ahogy a Hearst-lapok szidalmazták. A javulás azonnal még 1933-ban érezhető lelt. Igaz, hogy 1934 ben némi visszaesés mutatkozott. 1935-ben azonban gyorsult a tempó. A munka sza­porázni kesdelte lépteit, sőt. egyes termelési ágakban a galoppot járta. A vasipar, mely sokéig aléltan pi­hegett, újból erőre kapóit, mi több, lenyargalta összes versenytársait. Az aulomobilgyárak rég elhagyták azt a szintet, ahol 1929-ben ficán­kollak. A petróleumkutak, a réz­bányák okádják a jövedelmet. S a mezőgazdasőg, a nagy rokkant? A farmerek vigan dudáinak, mert a gabonanemüek árai olyan ma­gasak, aminők a világháború óta soha, az adósságukat pedig java­fogalma hatalmas átalakulást mutat, mióta rövidhullámú rádió-vétel van. Például ön kora reggel hallgathatja a tegnap esti new-yorki hangversenyt és ugyanakkor a ma déli tokiói közvetítést. A föld 24 óra alatt egyszer fordul, a rádióhullám egy másodperc alatt nyolc­szor futja körű! a főldst! A négycsöves ORION 44-esviíágvcvósüperrádió nappal is nagy hangerővel hozza a távoli adóka* rövidhullámon. Kapható minden Orion rádiókereskedónél. Fenti rádió kapható ROSENBAUIV-nál Fenti készülék kapható Hirsch Jánosnál Békéscsaba, Andrássy-ut 6. részt elmosta a devalváció.* A bankok solvabililésa kitűnő, annak ellenére, hogy a tárcájuk degeszre áll az állampapíroktól. Végül a nemzeti jövedelem 27 milliárd dollárról felszökött 65-re 8 amennyiben igazat mond Bullitt, az Egyesült Államok párizsi nagy­követe, rövidesen, még ez évben, ismét eléri a 80 milliárdot. Ezek azok a trofeumok, amikkel a de" mokrőlak bátran henceghetlek. Persze a kortesek elhallgatták azt e csekélységet, hogy a Legfelsőbb Törvényszék alaposan megnyeste ezokat a fákat, amiket Roosevelt elültetett. De mit bánja ezt az át­lag amerikai? Fontos, hogy a cél, a véltiég leküzdése eléretett. Az­tán meg az átlag amerikai sokkal inkább individualisztikus hajlamú, semhogy örömest megbékélne az államszocializmussal. Sokkal in­kább érdeklik a gyakorlati kérdé­sek, például az, milyen vámpoli­tikát óhsjt folytatni Roosevelt. S az igazat megvallva, bennünket európaiakat is, ez érint legköze­lebbről.' A demokraták filadelfiai gyűlé­sén a következő nagyjelentőségű irányelveket fogadta el: „igyekezni fogunk minden erőnkkel azon, hogy a vámkorlátozősokat csök­kentsük és megszüntessük azokat az intézkedéseket, amelyek a sza­bad kereskedelmet gátolják. Ez­^ K&atyedarcúkco kerül annyiba, mint egy csésze jó Hneipp malátakávé valódi Franch kávépóflékkalj tejjel és cukorral.- A Kllöipp maláta kávé még rendkívül Ízletes és tápláló is! 3 fillér a jóizü reggeliért zel szemben a rebuplikánusok Cle­velandban a menchesterianizmuít irgalmatlanul támadták. Főkolom­posuk, Ogden Mill, volt pénzügyi államtitkár dacos ellenzésére ki­mondották, hogy abban az esetben, ha netán uralomra jutnának, első dolguk lesz a szabad kereskedel­met megfojtani. A szabadkereske­lem csattog a nevezetes határo­zattól, mely átkos földművesnek, kárhozatos a bérmunkásnak. Eh" hez képest rajta leszünk, hogy az idegen verseny ütőerét átvág­juk." Mind ebben nincsen semmi, ami újdonságnak nevezhető. Hamilton óta a protekciónizmus volt min­denha a repubükánaok vesszőpe­ripája. Da igenis uj a dologban az, hogy a republikánusok akkor, amikor ilyen programot hirdettek, bizlak a kereskedelem föllendüla­aében. Megrökönyödve találgatjuk; hogyan gondolták ezek az urak a kivitelt fokozni, amikor a beho­zatalt elgáncsolni iparkodtak? Sze­rencsénkre, ezek a hebgye-hur gya eszmék Roosevelt újbóli meg­választása folytén a pokol előtok­nácába hanyatlottak, oda, ahova Dante a halvaszülötteket utalta. Es folytatódik az a politika, ame­lyet Hull 1934-ben inaugurált. Békésmegyeiek szállodája Pesten a ietropole Rákóczi-ut 58. a város szivében 150 szobás modern családi szál­loda minden kényelemmel. Kávé­házában Pest és a vidék előkelő közönsége találkozik. A János Viléz SörSzöben a rádióból is­mert Farkas Béla és tempós ci­gányai játszanak esténként. A gyö­nyörű Télikertben délután és este tánc. Vlrány amerikai-rádió zene­kara, Nagy Mária énekel. Lapunk olvasi nak lemérsékelt szoba­és penzioárak Telefon i 1-389-50.

Next

/
Thumbnails
Contents