Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-07 / 255. szám

1936 november 10 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 3 A Csaba-kávéházban minden este tánc! Játék (?) az útlezárás körül (A B. K. tudósítója jelenti.) A közigazgatási csodabogár, — sőt annak is mintapéldánya — csak igy lehet nevezni azt az ese­ményláncolatot, melynek nem akar végeszakadni. A Gtóf Tisza István uti nyári ut egy ssakaszának le­zárása a téma. A polgármester döntött annak idején a lezárás mellett. Vandlik Mátyásnak nem tetssett e?, fellebbezett a képvise­lőtestülethez, amely megállapitotta, hogy a polgármester intézkedése jogosult voK, de a megsemmisí­tési kérelem tárgyalására a köz­gyűlés nem érezte magát illetékes­nek. A kisgyűlés másodfokon me­gint uj helyzetet teremtett. Kimon­dotta, hogy a polgármester nem, csak a kereskedelmi miniszter jo­gosult útlezárásról intézkedni. Egy­ben utasitotta a polgármestert, hogy határozatának érvényességét szerezze meg az államépitészeti hivatal utján a minisztériumtól, S most jön as érdekes. Az ál­lamépitészeti hivatal, amelynek pedig együtt kellene működnie teljes mértékben a vármegyével, át­írt a városhoz s közölte, hogy ő— tehát nem a miniszter —jóváhagyta az utlesárást, sőt rámutat a hiva­talos közlés arra Is, hogy az útle­záráshoz nem kell miniszteri en­gedély. Ez a^tán minden, csak nem együttműködés. Mindegy. Az útlezárás végre va­lahára, ha november elején is, jogerősen megtörténhet. Iaar, hogy a por, amiért az utiezárési határo­zat meghozatott, azóta felvette a mesebeli királyfi köpenyét. No, de azért kösigazgatás a kösigazga­tás ... Befejeződött az ügyvédi rendtartás javaslatának bizottsági tárgyalása (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház igazságügyi bi­zottsága tegnap délután folytatta az Ügyvédi rendtartásról azóló tör­vényjavaslat részletes tárgyalását. A kormány képviseletében Lázár Andor igazságügy miniszter volt jelen. A bizottság a javaslatot a 80—132. § ait részben hozzászó­lás nélkül változatlanul, réssben vita után kisebb változásokkal fo­gadta el. fgf^^ggg, Jazyg emlékek az orosházi határban (A B. K. tudósitója jelenti.) Orosháza mellett, a monori határ­ban értékes leletre bukkant Tóth Sándor oltani gazda. Először egy méter mélységben kis füles korsóra akadt, ekkor még nem gondoltak a régészek arra, hogy értékes le­letről lehet szó, később azonban csontok, cserepek, gombok kerül­tek elő. Ekkor már komolyabban hozzáláttak a kutatáshoz és meg­állapították, hogy Pusztai Ignácné tanyájának területén lovával elte­metett népvándorlás korabeli har­cos testébe ütközött a munkások kapája. A régészek ugy látjők, hogy jazyg-szarmata emlékek ke­rültek felszínre s ezek legalább másfélezer évesek. Valószínű, hogy a kibányászott emlékek egységes Jelőhelyet alkotnak. Fontos intézkedések a vármegyei vásári szabályrendeletben (FolytatősJ Több rrndelkezés védi a vásárnak kereskedelmi szempontból is zavartalan lebo­nyolítását. Tilos a szabályrendelet szerint a vásáron kívüli területen árucik­kekkel — különösen baromfival és tojással — árusítás céljából megállni, sem gyalog, sem kocái­val. A vásárra menőket tilos a vásár területén kivül akár vétel, akár elaásd céljából megállí­tani. A vevőközönség! n?m szabad ez eladóknak zaklstniok, tilos a vevőkre kisbálnt, vagy az árucikkeket lármázva kí­nálni. Amíg kél fél között alkudozás folyik, tilos más szemé'ynek ugyan­arra az árura ajánlatot tenni (Ez as intézkedés egy igen gyakori panasz megszüntetésére lesz al­kalmas). Baromfi-, toll- ée nyersbő'keres­kedőknek tilos kiielölt helyükről eltávozni abból a célból, hogy se­gítsenek as eledók árucikkeiket a piacra behordani. Ha as ipari«a?olvénnyal nem rendelkező baromfiízedő megszegi as ismerteteti rendelkezéseket, a kfhágési büntetésen felül eltiltható ama község vásárainak látogatá­sától, ahol a kihágást elkövette. Elővásárlási tilalom általában nincsen. a viszonteladók tehát a vásár megkezdése után nyomban megkezdhetik a bevásárlást. Ha azonban a közönség érdekei megkívánják, az alispán, a köz­ségi elöljáróság javaslatára a vá­sár kezdetétől két órára elővásárlási tilalmat léptethet életbe. A közegészségügyi követelmé­nyekre is nagy súlyt helyes: a saebélyrendelet. Elrendeli, hogy hu*t és husnemüeket csak bádog­gal bevont asztalokon, három ol­dalról aórt, ízléses (!) sátrakban szabad árusítani és az árut tiszta vászonta­katóval kell befedve tar­tani. Ugyanígy tartandó a kenyér, pék­sütemény és a közvetlen fogyasz­tásra szőni egyéb élelmiszer is. A megízlelés végetl átvett élel­miszert vissea tenni tilos. Nem szabad kéiszal megfogni, vagy az eladó által hozott evőeszközzel megízlelni az élelmiszereket. Kü'ön és részletesen intézkedik a ssabályr ndelet az óllatvésárról is, bistositja az állategészségügy ellenőrzését és a rend fenntartá­sát. Véfcü! pedig a halypánz kérdé­seit rendeisi a vásári szabályren­delet és erélyes intézkedésekkel biztosítja, hogy minden tényleges helyfoglalás esetén lerovassék s helypénz. A szabályrendelet kormányha­tóaági jóváhagyás után a kihirde­téstől számitandó harminc nap el­teltével lép életbe. Orvos a fogdában ő^inte sajnálattal ée még Ő3íin­lébb részvéttől fogadta a közvéle­mény azt a kinoB szenzáció?, hoa;y Gyulán az ©gyík igen nagyra be­dűlt, fiatal, tehetséges crvo3t: Ritter Ferenc dr.-t tiltott műtét el­követése miett a kir. ügyészség letartóztatásba helyezte. Anélkül, hogy as olköveleít kriminalitás te­kintetében a szorongató érmések hatása elatt menteni igyekeznénk a megtéved? ifjú embert, ismét egy drámai alkalom, hogy a fiatal­ság problémáját, jelenét, jövőjét górcső alá helyezzük a becsületes me&iiélés esk-ipján. Ritter Ferenc dr., a most letar­tóztatott orvos, szegény, árva fiu volt. Telilvf nemmindennsp! kva litásokkal. Előbb nyomdász-inas, érettségivel, majd lepszedő, aki ezen a pályán is megfeszített de­rékkal dolgozott. Heti keresetéből, mint ambiciózus és törekvő nyom­dász fizeti az egyetemi tandíjat s végül pőr év alatl orvosi diplomé" val a kezében telepszik le Gyu­lán; családot alapit és pár évi kórházi praxis után magénrendelőt nyit. Egy pillanatra megriad a zord és bolond időktől, amikor hallja, hogy vele végjeit kollegái a fővá­rosban „házaló" orvosok és egy pengőért irnak receptet a második és ölvén fillérért a harmadik eme­«! leien, ha ugyan sűrű és megismé­telt csöngetésre boboc3átást nyer­nek a betegnek vélt pacienshez. No, de a helyzet vidíken még sem ilyen kilátástalan éa ezomoru, hisz a főváros és a vidék között a megélhetési viszonyok forditotl arénvban állanak. Igy gondolta eet Ritter Ferenc orvoa is, ki min­den nap nézegette pontos és sötét följegyzéseit, hogy a paciensek mikor jönnek és mikor fizetnek? A gyógyu't belesek azonban nem jöttek és nem fisettek o a fiatal orvos már ott tartott, hogy egy havi bevételét öt pengőben kellett fixiroznia. Persze, ez a szédítően nyo­masztó éa megalázó helyzet még nem p.d jogosultságot űrre, hogy valaki törvényeken kivül helyezte magát: vétséget vagy bünt köves­sen el, de annyi bizonyos, hogy ez a nem menthető botlás nem egyedül Ritter Ferenc dr. tragédiá­jának inditóoka. Épp most hallunk egy mósik esetet a fiatalság jövőjének rop­pant harcéban. A dr. ur hét éve közrendőr. Nappal a poszton állt, éjjel tanult és a szegedi tudomány­egyetem kiadta részére a jogi dip­lomőt. Ma harminchat éves és közrendőr. Itt véletlenül nem ar­ról van BEÓ, hogy nincs mit ennie, mert a „biztos" urnák biztos a ke­nyere- Más, mikor valaki családot alapit és a fiókák kilátott szájjal várják és lesik ez éltető, egyetlen, drága falatot. A biró lörvény szerint ilél — mi emberek a szivünk szerint. nvi -ii_ ~i G" í Felmentéssel végződött a zálogba adott óra körüli bonyodalom (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyu'ai törvényszék egyesbirája, VályiNagy István dr. egyesbiró pénteken Békéscsabára szállt ki, ahol több kisebb ügyben hozott Ítéletet. A délutáni tárgyalás so­rén először Kvasz János 31 éves békéscsabai napszámos sikkasz­tásért, Kvasz András 25 éves bé­kéecjöbai baromfikereskedő pe­dig orgazdaság miatt kerüli a lör­vényscék elé. Hankó György bé­késcsebai lakos megszorult hely­zetében hérom pengőt kért Kvasz Jánostól, ezért zálogba adla óráját azzal, ho^y egy héten belül kiváltja. Kvasz János az órát átadta öcs­csének, Kvasz Andrásnak és meg­hagyta, hogy ha azért Hankó je­lentkezik, három pengő ellenében adja vissza tulajdonosának. Han­kó jelentkezett is az óráért, de az nem volt sehol s eEért felje­lentelte a két Kvasz testvért. Az egyesbiró meghallgatta az érde­kelteket se megállapítást nyert, hogy Kvasz András az őréi el­vesztette. Az óra ellenértékét a sértetlnek Kvasz János megfizette, igy vétség esete nem forgott fenn s a bíróság a vádlottakat felmen­tette. _ Létrejött a megállapo­dás a cukorrépa-ter­melőkésa cukorgyárak között a cukorrépa­többlet átvételéről (A B. K. tudósitója jelenti.) Hosazu tárgyalások után a mi­niszterelnök éa a pénzügyminisz­ter közbelépése folytán létrejött a megállapodás a Magyar Cukor­répatermelők Országos Szövetsége és a cukorgyárak között. A meg­állapodás szerint a cukorgyárak minden termelőtől kívánságára át­veszik az 1936. évre szerződött cukorrépakontingens 5 százalékáig terjedő többletrépát 2.15 psngős áron, amennyiben a termelő hoz­zájárul, hogy ezt a mennviséget az 1937. évi kontingensbe betud­ják. Ezenfelül átveszik a cukor­gyárak a termelő kívánságára az 1936. évre szerződött répakontin­gens további 10 ssázalékáig ter­jedő többletmennyiséget 1.50 pen­gős áron ugy, hogy ez a mennyi­ség az 1937. évi répakontingensbe nem lesz betudható. Mindkét esetben a löbbletrépa után a cukorrépagyárak ugyan­azokat a mellékszolgáltatásokat nyújtják, mint az alap-répakon­tingens után. Ez a megállapodás a termelők körében megelégedést keltett, miután a cukorgyárak elő­zékeny magatartása folytán igen komoly engedményekhez jutottak. minket támogat, ha hirdetőinknél udsdrol

Next

/
Thumbnails
Contents