Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-11-06 / 254. szám

BEKESMEGYEI KOZLORY 1936 november 6 mm íLSZflKIfflflTflTLfln világhírű GUTTMANN-RUHÁK egyedüli árusitéj

a f elöltök, télikabátoki bundák bekecsek nagy választékban Várad inál| Jeichi Nimura és Lisan Kay táncestje A Városi Színházét zsúfolásig megtöltő közönség, estélyi ruhás hölgyek, szmokingos urak Iheatre paré-vá avatták az Aurora tegnapi estjét. Nagy érdeklődéssel várta mindenki a beígért produkciót, hiszen olyan ritkán nyilik alkalma a csabai közönségnek valóságos táncművészet élvezésére. * A táncművészet átmeneti, forrongó korszakát éli. A régi formák elavultak, a mozdulat magáért a mozdulatért, magáért a mozdulat szépségéért már nem elégiti ki a tónc művelőit. Az orchestrális hatásokkel dolgozó balett megszűnt — a cári udvarral. Keresik, sokan és sokfelé keresik az uj formulát, construálják az uj iskolákat, megszületett dalcrose, a mensendick és a többi mozdulatmüvészeti irány. Közben persze mindég akadtak eredeti tehetségek, akik nem sokat törődve az iskolákkal, jártak a maguk utjőn. Ezek müvészlelkek a javából, akiknek elementáris szükséglet a maguk kifejezése és hogy ez a kifejezési mód épen a mozgás, a zene és a rythmus summája, a iőnc, az ebben az esetben nem is lényeges. Imperoven, Pavlova, Duncan voltak ilyen tánc-zsenik és ilyen Jeichi Nimura is partnernőjével, Lisan Kay val együtt. * Minden gondolat mozgás és minden mozgás gondolat, mondja Lukiános. A japán művész táncainak gondolati tartalma meglehetősen idegen a szómunkra, ezen az uton ez a művészet nem közelíthető meg. De több is ez a tánc, mint gondolat, az élmény dynamicus erejével szinte a szemünk előtt születő zárt composilió, csodálatosan tökéletes költemény, a legtökéletesebb hangszeren, az emberi testen eljátszva. Exotikusan forró és magával ragadó minden mozdulata, e mellett a végsőkig fegyelmezett és artiszticus. A színpompás, gyönyörű ruhák, Lisan Kay megejtő, fekete szépsége csak fokozták a hatást, mely elragadott tapsokkal alig akarta elengedni a színpadról a művészeket. Nekünk a dob-tánc tetsiett legjobban, mely ellökve a zene segítségét, magára hagyva, démoni acceleratóival és crescendóival mégis a legtisztább zenei hatásokat revellálta egészen rendkívüli erővel. Nagyon szép este volt. (E. /. dr.) Csendörségi laktanya épül Füzesgyarmaton (A B. K. tudósiiója jelenti.) Füzesgyarmat község a csendőrség jobb elhelyezése érdekében uj csendőrségi laktanya építését határozta el. A megtartott versenytárgyalásrabeérkezett tizenkét ajánlat közül a községi képviselőtestület Hathy Ferenc képesített őcsés kőművesmester ajőnletát fogadta el 15.408 20 pengő értékben. Nevezett vállalkozó füzesgyarmali illetőségű és lakos, aki már több középületet épített. Életem melletted csupa rettegés, bánat és szégyen irta férjéhez utolsó levelében Csüllök Teréz — A csabai rokonsága tragédia előzményeiről — Megkerült a gyilkos számát tartja kezében s sírástól el-elcsukló hangon olvassa fel a Lövölde-uccai gyilkosság történetét özv. Stefanik Pálnénak. Szegény Stefanikné alig tudja hallgatni, kezeit tördeli, jajgat s folyton ay* mondogatja: — Ó az a gonosz ember . . . Rémes lehet ezt végigélni, de szörnyű végighallgatni is. Azonban ennyivel nem elégedhetünk meg. Mi történt addig, míg Csüllök Teréz testében megfordult Molnár Pál iszonyatos kése? Aránylag eléggé összefüggően mondja el ezt a kevésbé izgatott Zsiros Andrásné: — Molnár együtt dolgozott a Grígoíon-telepen Slefánik Máriával, későbbi első feleségével és tiz évvel ezelőtt házasodtak őszsze. Akkor persze szerencsétlen hugjm még nem tudta, milyen végzetes lépésre szőnja rá magőt. Molnár sokszor ugy megverte Ma rist, hogy kék-zöld volt s néha (A B. K. tudósítója jelenti.) Az újságírónak sok mindenhez hozzá kell edződnie. Az események utáni örökös hajsza, az igazi és úgynevezett szenzációk anyagának megszerzése közben nagyon sokszor könnyesszemü, sőt sírástól vonagló, felizgatott, szinte önkívületben levő nők, férfiak ajkóról kell lesni a szót, hogy a sok különféle véleményből leszürődjék az igazság. Ez a munka végeredményben eléggé sablonos a nagyközönség előtt, azonban az újságíró is csak ember s bőrmennyire előtte folyik le a bűnügyek szomorú sokasága, lehetetlen meghatódottság nélkül néznie egy olyan jelenetet, mint amilyennek csütörtökön délelőtt is tanúja volt. Sip-ucca 2. A IV. kerület zegzugos, falusi képeket eszünkbe juttató uccái, ütött-kopott házai közölt ez még egéizan rendes. Környékén nagy, sőt nyomasztó a csend. Bent, ahol özv. Stefanik Pőlné, a budapesti gyilkos Molnár Pől volt anyósa lakik, megrázó kép tárul elénk. Zsiros Andrásné, Molnár Pál öngyilkos első feleségének testvére a B. K. csütörtöki I tehetetlen dühében karját harapdálta össze. Megtörténi, hogy néném éjfélkor jött haza kétségbeesetten és alig tudta elmondani: „Anyám, Pali megint megvert 1..." Hogy lehetett ilyen emberrel tiz éven át élni? — Testvérem tiz évnél nem birta tovább s 1933 november 19 én a sertéshizlaló előtt a tolatómozdony elé feküdt. Oit maradt holtan. Ugy hallottuk, három búcsúlevelet is irt, köztűnk kettőt nekünk, de egy sem jutott el hozzánk. Állítólag mind megaemmisitetle Molnár. — 1934 augusztusában került uj asszony a bérelt Pozsonyi-ucca 95 számú házba. Csüllök Teréz mit sem sejtve fogadta Molnár udvarlását, csak apránként tudta meg, hogy három gyerek vár ró, de beletörődött és 8zereteltel gondozta őket. Pár hetes együttélés uián mőr kibirhatallannak találta a helyzetet s keserűen panaszkodott nekünk, hogy nem hiába követett el öngyilkosságot a Mariska, nem tudja, hogy lehetett ilyen emberrel élni tiz éven át. Többször itt is hagyta urát, szüleihez ment haza Vésztőre, do férje mindannyiszor visszacsábította azzal, hogy meg fo? javulni. Uloljőra augusztusban vőltak külön, hazautazott Teréz, majd Pestre karült s szakácsnőként dolgozott, hogy visszaszerezhesse azt a varrógépet, amelyet még együttélésük idején a részletfizetési határidők be nem tartása miatt elvettek tőlük. — Molnárt iszákossága miatt juniusban bocsájtotta el a GrigoIon-cég. Azóta apránként mindent eladogatott és a pénz legnagyobb részét elitta. Sokszor már gyerekeinek sem tudott enni adni. Ilyenkor elzavarta őket hozzánk. Most is igy történt, szombat óta ilt tartózkodik nálunk a három kicsi, pedig nem i^en tudjuk etetni őket. — Anyám el is ment kedden Molnárhoz és megkérdezte tőle, mi történik a gyerekekkel. A férfi akkor már útra készen volt, ünneplő ruhában álldogőlt a tükör előtt, da nem faléit a kérdésre. Később árult el csak annyit, hogy ki kell kö'tözniök, mert nem tudja fizelni a FAKSz-hőzrészleteket. A drőma előjátéka lepergett előttünk, most még behivják a legkisebbik Molnár-gyermeket,a nyolc éves Bözsit, aki persze nem tud semmit. Megkérdezzük a kis szőke, ártatlanságot sugárzó csöppségtől: — Szeretted a Teii nénil? — Igen, mert jól bőnt velünk. — Es édesapádat? Gondolkozik keveset, azutőn igy felel: — E^y kicsit... — Miért? — Mert mindig vert bennünket. Elkezd zokogni a szegény gyermek, pedig nem is tudja, mennyire oka van a sírásra. „Nem birom az igát.. Hogy milyen viszony volt Csüllök Teréz és Molnár Pől, mint férj és feleség között, erről megbízhatóan informál bennünket az aszszony egyik levele, amit utolsó távozása után intézett urához és melynek egyes részleteit az alábbiakban adjuk közre: Kedves Pali! Nagy és súlyos elhatározást kell közölnöm veled. Én elmegyek végleg, mert nem tudok és nem akarok többé élni veled. Nagyon jól tudod, hogy mindent megpróbáltam türelemmel, hűséggel, odaadással. Szeretettel gondoztam három kis árvádat, akikhez igazán tiszta szívből vonzódtam és tudom, hogy jó anyjuk is voltam. De nem birom tovább húzni az igát, mikor az életem melletted csupa rettegés, bánat és szégyen. Nekem már se egészségem, se Idegeim nem birja tovább, én már nem szeretlek. Te mindent elkövettél, hogy a hozzád való hűséges szeretetem kihaljon belőlem. Kérlek ne zaklass, mert teljesen hiábavaló és csak feleslegesen izgatjuk egymást, én sohasem térek vissza hozzád. Tarts meg jó emlékezetedben, mint ahogy én is megbocsájtom Neked életemnek ezt a legszomorúbb szakát, amit veled töltöttem. Kérlek legyél a gyermekekhez jó szívvel és viseld gondjukat helyettem is. Teri. Önként jelentkezett a gyilkos Este tizenegy órakor a csillaghegyi caendőfőrs telefonon értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Molnár Pál kocsikísérő ott önként jelentkezeit és elmondotta, hogy meggyilkolta feleségét. A főkapitányságról detektívek mentek Csillaghegyre, hogy Budapestre kisérjék a gyilkost, aki erősen ittas volt. A detektívek éjfél utón érkeztek meg Csillaghegyről Molnár Pállal. A ruhája csupa vér volt, mert mint kiderült, mielőtt eldobta a kést, két helyen a mellét megsebezte. Elmondolta, hogy a tett színhelyéről elrohanva, megivott két fröcscsöt és három deci pálinkái, majd nekivágott a Szentendrei útnak, kiment Csillaghegyre és ott ismét ivott. Aztőn jelentkezett a csend* őrségen. HangoztaSta, hogy nem azért vásárolta a disznóölőkést, hogy a feleségét megölje, hanem mert otthon, Békéscsabán szüksége volt ilyen késre. Nagyon fel dúlta, hogy a felesége nem akart visszatérni hozzá. El akart tőle búcsúzni, meg akarta csókolni és miután ezt felesége nem engedte, annyira felindult, hogy előrőntotta a kést és beledöfte a testébe, aztőn pedig önmagát szurkálta meg. Kihallgatása után a rabkórhózba vitték, mert őllapota orvosi kezelésre szorul. Felboncolnak egy hashártyagyulladás tünetei közepette meghalt békéscsabai fiatal leányt (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap este hat órakor győszkocsin koporsót vittek a kórház hullaházába. A koporsóban Knyihár Dorottya 26 éves leőny teste volt, akit az orvosok hashőrtyagyulladős ellen kezeltek, de nem tudták megmenteni az életnek. Szalai Dezső dr. vőrosi orvos vizsgálta meg a leőnyt halála ütőn s ugy találta, hogy szükséges a boncolás, ami valószínűleg ma délutón történik meg.