Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-04 / 227. szám

BEKESMEGYEI KOZLONV 1936 október 4 Elszakít­hatatlan világhirű GUTTMANN-RUHÁK egyedüli árusítója felöltők, télikabátok, bundák bekecseknagy választékban Várad in áll A földhözragadt szegények érdekében... (A B. K. tudósítója jelenti.) Jánossy Gyula polgármester a ma­gyar norma bevezetésének előké­szítése érdekében felhívással for­dult a város lakotságáhor. Ebből közöljük az alábbt részletet: — . . , kérem Békéscsaba la­kosságát, hogy 1936. november 1 tői kezdve a koldusoknak és könyöradománygyüjtőknek ado­mányt még kivételesen se adjon, hanem küldje őket, a városi sze­gényügyi hivatalhoz (Hunyadi tér, Népház 1. sz. szoba) és közvetlen adakozás helyett a szegényeknek, koldusoknak akár természetben (liszt, fa stb.) szánt alamizsnát tartsa vissza, a lakásukon meg­j i nő, adomány megajánlást gyűjtő lapjaira azt jegyezze elő. A meg­ajánlás alkalmával a városi közeg semmiféle összeget fel nem vehet. — A megajánlott összeget ha­vonként egy összegben a helyi jótékony nőegyletek tagjai a ha­tóságom által kiállítandó gyűjtő­könyvecskével fogják összegyűjteni s a városi szegényügyi hivatalhoz beszolgáltatni, a természetbeni adományokat pedig a kiküldött városi alkalmazottak fogják ösz­szeadni. Eltemették Budai Barnát (A B. K. tudósitója jelenti.) Budai Barnőt, az OMGE elhunyt alelnökét nagy részvét mellett teg­nap délutón temetlék el. A kor­mőnyt a temetésen Darányi Kői­mán miniszlerelnökhelyettes kép­viselte. Ravasz László püspök vé­gezte az egyházi szertartást, majd Somsstch László gróf vett buc«ut a halottól. Budai Barnát a székes­főváros által adományozott dísz­sírhelyre, a Kerepesi temetőben helyezték el. i (Mimik Itt az ideje, hogy a 37. magyer kirélyi osztálysors­játékra sorsjegyet rendeljen vagy vásároljon, mert a bozás már október 17-én kezdődik. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben : 700.000 p»»g« esetleg 500*000 P e nS» Jutalom: 400.000 P°»g3 300.000 pe* S6 remény" 100.000 P-rf és számos nagy-, közép- és kis­nyeremény 9,520.000 p Minden második sorsjegy nyer ! Hfvatalos sorsjegyárak : Egész 28, fél 14, negyed 7, nyolcad 37 2P Mindenkinek és minden egyes sers jegynek egyenlő a nyerési esélye 1 A szerencsét is keresni kell, az útja min denkí ek nyitva áll I Uj sorsjáték — nj reminység I összesen Helyszíni szemle volt a színháznál az uj tüzrendészeti törvény előírásaival kapcsolatban (A B. K. tudósilója jelenti.) Szombaton délelőtt Korniss Géza dr. kulturtanócsnok vezetésével helyszíni szemle volt a Városi Szinház színpadán, hogy megálla­pítsák, mennyiben felel az meg az uj tüzrendésieti törvény kívá­nalmainak és viszont mik a ta­pasztalható hiányosságok. A bizottságnak könnyű dolga volt, pillanatok alalt nyilvánvaló­nak látszott, hogy a tüzrendészeti törvény szinházi épületekre vo­natkozó legfőbb rendelkezése, a vasfüggöny hiányzik a csa­bai színpadról. A törvény értelmezése szerint a függönyt rögtön fel kellene szerelni, enélkül jótszani sem volna sza­bad. Viszont a vasfüggöny elké­szítése hat-hétezer pengőbe ke­rülne 8 erre a városnak nincsen pénze. Nagyon valószínűnek lát­szik tehát, hogy egyelőre minden marad a régiben s vasfüggöny nélkül folynak tovább a színielő­adások Békéscsabán. Viszont a tűzbiztonság fokozatos kiépítése érdekében impregnálni fogják a padozatot és az erősebb, fából készült díszleteket. A bizottság megvizsgálta a szin­ház világítási berendezését és • téren Is sok hiányosságot észlelt. Vonatkozik ez különösen a szín­padi részen levő vezetékekre, me­lyek több helyen egészen csupa­szok és ilyen állapotban komoly veszélyt rejtenek magukban. Kicse­rélésükre rövidesen sor kerül. A bizottság a színpad után n díszletek elhelyezésére szolgáló raktárépület megtekintését intézte el. Az uj törvény értelmében a színpadon az álló diszletberende­zésen kivül még legfeljebb egy szoba lehet. Eddig az volt a hely­zet, hogy ami nem fért a raktár­ban, elhelyezték a színpadon .Most a törvény paragrafusainak szigorú értelmezéseképpen a jelenlegi rak­tér szűknek bizonyult. Valószínűleg a város tulajdonában lévő, de ed­dig nem használt szomszédos hely­séget is igém be veszik a díszletek és bútorok elraktározása céljából. Hangszernélkiili zenetanulás Irta:Bacher Jolán Közeledik az uj hangverseny­sBison : az Auróra kör vezetősége mindent elkövet, hogy ugy az elő­adóművészek megvőlasztásánál, mint a műsorok összeállításánál, eleget tegyen hangversenybérlői kívánságának és egyúttal az ön­maga által immár negyedszázad előtt fölállított célkitűzésnek : ne­velni városunk közönségét, nevelni okosan, céltudatosan, hogy az egyre nemesebb, igazabb, művé­szibb zene befogadására, megér­tésére, szeretetére alkalmas legyen. Vizsgáljuk meg most egy pilla­natra a publikumot. Őszintén és becsületesen. Nézzük meg, hogyan viselkedik az emberek egy része, mint zenehallgató, másrésze, mint zenét nem hallgató elem. Itt mo8Í mér elhagyjuk városunk határait, mert a felvetett kérdésre állítandó felelet túlhaladja azt.- az emberek ugyanis egyformán hallgatnak és nem hallgatnak zenéfBékésc«abén, Kecskeméten, Budapesten, Páris­ban és Tokióban. Ha megvizsgáljuk az embereket, hogyan és miért hallgatnak, vagy nem hallgatnak zenét, nagyjából négy csoportba oszthatjuk őket. Az első csoportba azok tartoznak, akiknek szómára a zenehallgatás életszükséglet. El kell hinnünk, hogy ez igy van, mert nem mese a törlénet a fáradt, ideges ember­ről, aki megnyugszik és boldog lesz, amint a zene szárnyain el­engedheti fantáziáját ; nem mese a szegény diákról, aki órőkhosz­Bzat sorbaáll, hogy olcsó opera­jegyhez jusson és napokon át kor­gó gyomorral fekszik le, hogy hangversenyjeggyé vőltozlassa az egymá8rarakosgatott vacaorafillé­reket; nem mese a miniszterről, aki az crszőg ügyeinek engedel­meskedve, sóhajtva nyitja meg a késő esti órákban a gyűlés*, el­fojtva magában a vőgyat a dísz­páholy bársonyszéke után, mely­nek ölében már annyi megoldha­tatlan probléma elől talált mene­külést. Valóban, vannak — nem is kevesen —, akiknek számára a zene hallgatása életszükséglet. A mésodik csoportba tartoznak az Irigyek: ők azok, akik a boldog­ság kapuja előtt állva, be beles­nek az igéret földjére és vágya­koznak : be jó ezeknek, akik mór részesei ennek a nagy Szépnek, ennek a nagy Jónak, be jó volna közéjük tadozni I Hangversenyre ' járnak, rádiót hallgatnak, tanulnak, olvasnak : és ha őszinte a vágyuk, el is érik céljukat, lassan-lassan részesei lesznek a csodálatos bi­rodalom áldásainak. A harmadik csoport a közömböseké: nagyon sokan vannak. Nem is gondolnak rá, hogy zene is van a világon, hallószervüket nem rezdítik meg az éter hullámai, közömbösen jön­nek-mennek a birodalom kapuja előtt, mely nem jelent számukra többel, mint a légynek könyvtő­runk legszebb darabjai, melyeken napi sétőjót végzi. Élnek és meg­halnak zene nélkül, lalán szegé­nyek, de nem ludják, hogy azok. Hacsak nem vetődik uljukba egy jó barát, akinek hivő szavára föl­figyelnek. A negyedik csoportba tartoznak a gyanúsak : ők azok, akik egyre hangoztatják: a zené­nez aztán nem értek semmit, saj­nos, boffülem van. Bizonyos dac­cal mondják ezt. olyan elhatőro­'^ással, ahogy rajiunk kívülálló té­nyekkel szoktunk lesrámolni. Azt, hopy botfülem van és azért nem hallgatok r énét, olyan nyíltan le­het ma hangoztatni, mint amilyen furcsa volna, ha valaki kijelen­tené ! nincs érzékem az irodalom iránt és ezért nem is olvasok jő könyveket. Nem, ezt nem lehet igy be\a'lani és ott, ehol az olva­sás probléma felmerül. Azok, akik nem olvasnak, jónak látják erről a kérdésről legalább is szerényen hallgatni. Valóban, gyanúsak azok, akik fülüket befogva a zene elő', olyan fennen hangoztatják a bot­fület. A leglöbb esetben, könnyen­nehezebben, ki lehet mutatni, hogy a tiltakozás mögött mér bizonyos érdeklődés ál!, vágy a zene után, mely vágyat az elégtelen képes ségektől való félelem ellenállőssa torzított. Funkcionális zavar csu­pán a botfül, melyet e'felejtelt gyermekkori élmények, neveltek hibák idézlek elő, de amely za­var ma mőr teljes biztonsőggal gyógyithaló. Át keli, hogy menjen lassan a köztudatba : bolfül nincs. Lassan hiszik el az emberek, hogy ez igy van. Vajion miért éppen az igazságot kell olyan sokszor hallanunk, hogy végre el is higy­jük ? (Folytatjuk.) A gazdasági szaktanítók országos egyesületének közgyűlése (A B. K. tudósitója jelenti.) A gazdasági szaktanítók országos egyesülete szombaton tisztújító közgyűlést tartott Budapesten. Az egyesület elnöki tisztségére mint «gyik komoly esélyest jelölték Bocskóy Andrőst, a békéscsabai önálló gazdasági néoiskola igaz­gatóját. A gyü'ésen Pignlczky Fe­renc szekszárdi igazgatót válasz­tották meg elnöknek, aki hosszabb idő óta mint titkár működött az egyesületben. Bocskóy András ki­sebbségben maradt, bár a kevés szá-nban megjelent tagok közül jelentős mennyiségű szavazatot kapott. mwwHtm A katolikus nagy­gyűlés első napja Az idei katolikus nagygyűlésen Szmrecsányi Lajos egri érsek mon­dotta a megnyitó beszédet. Ahova a marxizmus beférkőzik — mon­dotta —, egyenetlenkedésre és megrontásra törekszik. Eszterházy gróf, volt miniszterelnök a bolse­vizmus erkölcironló munkájáról beszélt, majd Serédi Jusztinián szólalt fel és említette fel, hogy a belgiumi katolikus nagygyűlésen a világ katolikusai szolidaritásának szükségességét hangoztatta. Most az itthoni katolikusok szolidaritását kéri. Bennünket semmiféle hatalmi törekvés nem vezet, de mások uralkodni akarását nem tüdjük. GRAND HOTEL IIPERIAL BUDAPEST VII., RAKÓCZI-UT 90. I perc a keleti pályaudvartól KitQnő polgári szálló olcsó árakkal - Előfizetőknek 80', engedmény Rendkívül jutányos megál­lapodások rövidebb-hosz­szahb tartózkodásra egész vagy részbeni! 8 ^ellátással

Next

/
Thumbnails
Contents