Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-28 / 247. szám

Ára (j fillér Békéscsaba* 1136 28. s^epda 63. évfolyam 247. szám Ví APIREND ELŐTT Újra éa újra felüli fejét a hir, hogy a kisantant egysége bomladozik. Volt idő, amikor csak kívánságaink táplálták az eféle híreket, most azonban kétségtelen jelei mutatkoznak annak, hogy az eiszakitott részeken felduzzadt utódállamok iöbbé nem rendíthetetlen tagjai egyéllamszövetségnek. Ha visszapillantunk arra, hogy mi kovácsolta muló egységbe a kisantant államait, csak egyetlen, materiális termés? elü és az erőszakban gyökerező okra tudunk rámutatni. Az elszakított területek megtartásán s ennek érdekében Magyerország béklyóbaverésén kivül más közös cél nem egyesítette sohasem a kisantant államait. Viszont egy-egy állam törekvései ma annyira bonyolultak, a „vonalvezetés" annyira sokféle szakadozó, hogy egyetlen közös szempont maradandó egység fenntartására nem alkalmas. Így azután természetes, hogy az egység bomladozni kezd. Amint lassan kiütköznek a beteg Európa arcán a dérrózsók, ugy élesedik az ellentét az utódállamok között is, rrert Európa problémái felszínre hozzák a kisantant cimü államszövetség belső ellentmondásait. Ideig óráig palástolni lehetett, — bár nem mindig igyekeztek leplezni — hogy csak az elorzott területek megtartásának vágya tartja össze a három államot, ma azonban, amikor régóta lappangó ellentétek ollói kezdik nyiszálni az egyetlen összetartó szólat, minden optimizmus nélkül is megkondíthatjuk a vészharangot az antantnak kisebbik kiadósa felett. Komoly tanulsággal szolgál a kisantant esete. A közös zsákmány még békés osztozkodás után sem elég biztosíték arra nézve, hogy ellentétek ne merüljenek fel a zsákmány megszerzői között. Gyengül e szorítás Magyarország körül és gyengülése jogossá leszi nem csüggedő reményeinket. Sajtóper a 8 Órai Újság ellen (AB. K. tudósítója jelenti.) A 8 Órai Újság október hó 27-iki számában A reformminiszter svábhegyi villájától a budafoki repülőtérig cim alatt cikk jelent meg, melynek tartalma miatt Bornemisza Géza iparügyi miniszter felhatalmazást adott az ügyészségnek a sajtóper megindítására. Gömbös Gyuláné, a kormány és a honvédelmi miniszter válasza Jánossy Gyula polgármester részvétnyilvánitására (A B. K. tudósítója jelenti.) Megírtuk annak idején, hogy Jánossy Gyula polgármester Békéscsaba város közönsége nevében részvéttáviratot intézett Gömbös Gyula miniszterelnök özvegyéh z, a kormányhoz és a honvédelmi miniszterhez. A ré8zvélnyiIvánilé8okra mindhárom helyről most érkezeit meg a válasz Jánossy Gyula polgármesterhez Gömbös Gyuláné sajátkezű aláírásával a következőket irja: Mélységes bánatunkban kifejezett részvétért hálás köszönetet mondok. Budapest 1936. október hó. Vitéz Gömbös Gyu* láné. A kormány válasza igy hangzik : A vitéz jáhfai Gömbös Gyula m. kir. Ministerelnök elhunyta alkalmából nyilvánított lbensőséges részvétet hálásan köszöni a m. kir. kormány. A harmadik válasz, amelyet az uj honvédelmi miniszter, Rőder Vilmos küldött, a következőképpen szól: A m. kir. honvédelmi miniszter köszöni vitéz jákfai Gömbös Gyula szolgálatonkivüli viszonybeli gyalogsági tábornok, volt honvédelmi miniszter elhunyta alkalmából kifejezeti részvétet. Budapest, 1936. október hó. Százhúsz növendéket oktatnak a Kossuth-téri elemi iskolában, de mégegyszer ennyi jelentkezne, ha lenne hely és tanerő A tanulók többsége olcsó, csinos magyaros egyenruhában jár (A B. K. tudósítója jelenti.) Vasárnap ünnepélyes külsőségek közölt szentelték fel a Kossuthtéri kat. elemi iskolát. Az avatás utolsó akkordjai is elhangzottak mór s most. a hétköznap csöndjében körülnézünk az uj iskolaépületben, a munka és tudás uj műhelyében: mivel gazdagodtunk. A csinos, barátságos emeletes épületben nincs több tanterem csak kettő. Ez is haladás, nagy hala dás, mert eddig összesen egy volt. Az egy tanteremben váltakozó rendszerrel (délelőlt-délután) tanult hat osztályban százhúsz gyermek. Elképzelhető, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniök az iskola irányitóinak, a fejlődés lehetősége teljesen kizárt volt s a tanítás azért is akadélyokba ütközött, mert a gyerekek legnagyobb része Vandhótról járt be, ugy hogy télen, délután korán kellett hazaengedni őket s ezzel előmenetelük szenvedett hátrányt. Most ez a probléma megoldást nyert, de csak részben. A százhúsz növendék mindegyike délelőtt jár ma mór, de még mindig az a helyzet, hogy három-három osztály tanul együtt, ami sokkal inkább hátrányos, mint előnyt jelent. A katolikus egyház nem is késlekedne 8 készséggel segítene a helyzeten annyiban, hogy további uj tantermeket építtetne, de arra már nincs pénze, ami nélkül pedig nincs iskola: nem tudná ellátni a tanítókat az őkel megillető javadalmazással. Nem is épít tehát tovább az egyház csak akkor, ha olyan igérelei tud kapni, mely sze rint az állam ad megfelelő segélyt a tanítók illetményének rendezéséhez. Hely lenne, hiszen egyelőre csak az épület uccai homlokzata emeletes, az udvari szárny földszinté?, növendék is volna kétszer annyi, mint most, a jelenlegi két tanerő mellett, akik közül az egyik az igazgatói teendőket is végzi. elférne éppen ezért még keltő. Az építkezés maga eléggé nagy arányú volt. Újraépítették a földszinti épület eiülső falót is, mert a Rákóczi uti hátbeomlés után ugy találták, hogy a régi fal nam lenne eléggé erős as emelet terhének elbírásához. Elkészült a lépcsőház is, a*c emeleten egy tentfirem, ahol 68 tanuló fér el, ennek előcsarnoka, ahol a tanulók kebátjeikat helyezik el s innen nyílik az igazgatói iroda is. A tanterem teljesen modern, széles, jó levegőt biztosító ablakokkal, melyeknek különlegességük, hogy két egymásbanyiló táblájukat egyszerre lehet kinyitni. A falban kapcsokat alkalmaztak, hogy ha kell, felszerelhessék a függönyt kisebb színdarabok eljátszásához. A további tantermek is az emelet magasságában lennének elhelyezhetők, az udvar ugyanis kicsi 8 további megszükitése nem látszik célszerűnek annál is inkább, mert az emeleti ráépítés minden tekintetben megfelel s kielégítheti az igényeket. Az iskola egyébként több irányban léptetett életbe reformokat a taniiás rendje érdekében. Igy elsősorban behozták az!egyenruhaviselést, de nem kötelezően. Egyszerű háziváazonból készülnek ezek a ruhák, egészen olcsók. Magyaros jellegüket ez adja meg, hogy a gyerekek a népies motívumokkal előnyomott vásznon elkészítik a kézimunkát s az élénkpiros színekkel kivarrott ruhákhoz tollas Bocakay sapkát, illetőleg 8zallagol viselnek. A másik újítás a földrajz tanítására vonatkozik. Az iskola úgynevezett homokasztalt szerzett be, amelyen minden eddiginél szemléltetőbben lehet térképet készíteni, ugyanis itt a helyzetnek megfelelően kisebb nagyobb domborulatokkal és mélyedésekkel jelzik a hegyei és sík vidékek közötti különbségeket. A Kossuth-téri róm. kai. elemi iskola máris sok értékes eredményt mutathat fel s vezetői még többet akarnak alkotni. Csabai felszólalás az országos evangélikus gyűlésen (A B. K. tudósítója jelenti.) Az evangélikus országos napok során tegnap Tuszik Lajos miskolci esperes kiemelte az intelligencia intenzív közreműködésének szükségét. Szeberényi Zs. Lajos dr. felsőházi tag, arad—békési főesperes nagy dicsérettel emlékezett meg Simonion Elemér valóságos belső titkos tanácsosnak az egyke kérdéséről megjelent könyvéről. A protestantizmus megítélése szerint a könyv tárgyilagos. Ezután a tisztikart választották meg. Alelnökök lettek Osiffy Lajos főispán és Kazár István, a miskolci vízmüvek igazgaiója. Kovács Lajos békési esperes, kormányfőtanőc808 felhívta a közgyűlés figyelmét, hogy a testületi zászlóavatásoknál „arcpirító jelenségek" fordulnak elő. Délután a deáktéri díszteremben választmányi ülést tartottak, amelyen Bencs Zoltán beszélt.