Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-27 / 246. szám

1936 október 27 BEKESMEGYEI K0ZLONV 3 Csr&rüiozgQ Telefoni 91. Telefon: 91. Október 27—28, bedjen-szerdán fél 7, tói 9 órabor Az évak óta várva-várt film : Chaplin MODERN IDŐK ÉUzaki tenger pariján Az Oltáregyesiilef jubileuma Egy község, amelyet köteleztek kölcsön felvételére (A B. K. tudósitója jelenti.) Ritkán fordulhatott elő a magyar közigazgatás történetében olyan eset, amely most a pénzügyi zavarokba jutott Szőreg községgel esett meg. A község egy nagyobb legelőnek a jobb gazdasági viszo­nyok idején történt megvételével nagyösszegü adósságot szerzett, minthogy pedig a hanyatló gazda­sági viszonyok mellett sem tarto­zását rendezni, sem hosszúlejáratú kölcsönéből kifizetni nem tudta, megindultak a ptrek. Namcsak az adótságra vásárolt legelőt, hanem a község egyéb ingatla­nait is veszély fenye­gette 8 a bajbajutott község ügyének szanálása mér az illetékes ható­sások egész sorát foglalkoztatta. Hosszas tárgyalások után ki­látás mutatkozott arra, hogy 60 ezer pengős bankkölcsönnel ideig­lenesen rendezhető a fenyegető helyzet, ám a község képvlselStes­tuletemegtagadta a köl­csön felvételét. Most következett az a fordulat, amely a hasonló módon bajbaju­tott községek küzdelmeiből ki­emeli Stőreg község esetét. A község főjegyzője ugyanis megfel­lebbezte a képviselőtestület ható rozatát és Csanád vármegye kis­gyülése a mult héten elhatározta: beavatkozik a község jogkörébe és utasítja a képvíseiStes­tuletet, bogy a 60.000 pengős kölcsönt vegye fel, biztosítsa a kilátásba helyezett moratóriumot és rendezze a köz­ség helyzetét, kerülje el a vesz­teséges pereket. Igy jutott Szőreg abba a hely­zetbe, hogy akarata ellenére fel kell vennie 60.000 pengő kölcsönt. Hiszen, ha nem kellene visszafi­zetni... Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei KözKöny"-ben (A B. K tudósitója jelenti.) Vasárnap Békéscsaba katolikus társadalmának nagy ünnepe volt az Oitáregylet 25 éves jubileuma alkalmából. A lélekemelő ünnepségen Bara­bás György dr. prépost, békési plé bános képviselte Lindenberger Já­nos dr. apostoli kormányzói. Dél előtt 10 órakor Domanek Pál dr. esperes-plébőro? mondott mélyen szánló beszédet a szentmisén, majd 12 órakor az Oitáregylet íar totta díszközgyűlését a kaio'ikus kultúrkörben. A díszközgyűlést a pápai himnusz vezette be, majd Domanek Pál esperes-plébános szép beszédben az egyesület cél­jait vázolta és elismeréssel nyilat­kozott a vezetőségről. Ezután Seressné Erdős Paula egyesületi elnökné és Ványa Vil­mos igazgató, egyesületi titkár hangsúlyozták, hogy az egyesület eleget tett célkitűzésének. Uiéna többen üdvözölték az Oltáregyletet. Az üdvözlésekre Seressné Erdős Paula elnöknő köszönetet mondott és a Himnusz eléneklésével véget ért a díszközgyűlés, amely után a tagok megkoszorúzták a volt el­nöknőnek, bajczai Beliczey R zt>ő­nének sírját. Délután fél 4 kor került sor a Kossuth-téri uj r. k. iskola megál­dására, amelyet Barabás György dr. áldott m<íg magasszárnyalásu beszéd kíséretében. öl órakor Domanek Pál dr. szent órát tartott a templomban, majd este 8 órakor sor került a jubileumi diszelőadásra, amelynek főpróbájáról mór részle­tesen beszámollunk. Régen volt előadás Békésc«abán, amelyet zsú­folásig telt ház ennél lelkesebben tapsolt volt meg. A szereplők tel­jes mértékben rászolgáltak ez ün­neplésre, de a nagy sikerben mél­tóképpen osztoüik a kiváló rende­zőség is. Felavatták a békési hadirokkantak zászlaját A HONSz országos elnöksége és számos előkelőség jelenléte tette színessé ez ünnepséget (A B. K. tudósitója jelenti.) A HONSz békési csoportja vasár­nap délelőtt fényes külsőségek kö­zött avBtta fel uj zászlaját. Az ünnepségnek különös jelentőséget adott az a körülmény, hogy részt­vett azon Áruáthfalvy Nagy Ist­ván is, a hadirokkanlak egyleté­nek országos elnöke. Szombaton este kezdődött az ünnepség, amikor a budapesti ven­dégeket az áilomőson ünnepélye­sen fogadták s hosszú kocsisor indjlt be velük a városba. Vasárnap délelőtt a református templomban Karácson András lel­kész áldotta meg a felszentelésre váró £Ő8zlót, majd a HONSs bé­kési tagjai a piöclérre vonultak, hogy ott csatlakozzék hozzájuk a frontharcosok, leventék, a nyug­dijasok, a Turul-bajtársak és az ipartestület nagy küldöttsége. A HONSz zenekara kísérte a mene­tel a hőtök szobrőhoz, ahol a zászlószenlelési szertartás lefolyt. A zásxlóavató ünnepségen Frld­rich Alfréd ezredeB, a Bethlen Gá­bor gyalogezred parancsnoka és tiz tagu ti87ti küldöttség is megje­lent, kívülük Gyoma, Mezőberény. nagyobb küldöttséggel, Orosháza, Endrőd, Békéscsaba egy-egy ve­zető taggal képviseltette magát. A zá8zlóavató beszédet Cseh Szombati László dr. országgyűlési képviselő mondotta. — Ez a zászló — mondolla — felkiáltójel akar lenni, figyel­meztetés az illetékesekhez, hogy a nemzet újjáépítési munkájának legfontosabb feltétele: a hadirok­kantakkal szemben fönnálló tar­tozás kiegyenlítése. Könny szökik a szembe, amikor ránéz az em­ber a szerencsétlen hadiözvegy, re és látja, hogy az állam két dolgos kezét havi öt pengőre becsüli, látja a csonka, beteg hőst, aki* nek az állam éppen annyi nyug­díjat ad, hogy éhen ne haljon. Arvátfalvy Nagy Istvőn dr. hangsúlyozta, hogy a magyar ka­tonák nem vesztették el a világ­háborút, megtették kötelességüket, azok a türelmetlenkedők vesztet­ték el a háború', akik itlhon ki­ütötték a fegyvert a fronton harcol! katonák kezéből. A zászló átvétele után megkez­dődött a zászlószegek beverése, majd a vendégek a bérházba vo­nultak, ahol ebéd előtt Haider Ákos lebilincselő hegedüjátéka éB Lever Pál kitűnő szavalata szóra­koztatta a közönséget. Az ebéden Marsall Ferenc a kormányzóra ürítette poharát, Ár­vátfalvy Nagy István megemléke­zett Gömbös Gyula haláléról és üdvözö'te a vendégeket. Molnár Jenő dr. főjegyző arra hívta fel az or«zá(?OB elnök figyelmét, hogy a hadirokkantak sehol az ország­ban nincsenek olyan nyomorúsá­gos helyzetben, mint Békésen. Cseh-Szombaii László és Székely Ferenc beszéltek még. Szoros német—olasz együttműködés várható (A B. K. tudósttója jelenti.) Ciano gróf olasz külügyminiszter müncheni elutazása után a német határról meleghangú táviratban fe jezte ki köszönetét Neurath báró birodalmi külügyminiszternek a meleg fogadtatásért. Az olasz ia pok hangoztatják, hogy a lefolyt tárgyalásoknak ered­ménye lesz a jSvőben a né­met— olacz együttműködés. Ciano útját fontossá teszik az el* ért konkrét eredmények. A kül­ügyminiszter útja teljesen aktív mérleggel zárult. — Asztma és * szívbetegség, mell és tüdőbaj, görvély- és an­golkór, a bőr megbetegedései és urunkulózis eseteiben a mindig kellemes és biztos hatősu termé­szetes „Ferenc József" keserűvíz az emésztőcsatornát alaposan ki­isztitja s a gyomor és a belek működését kitűnően szabályozza. Hírneves európai és amerikai kli­nikusok tuberkulótikus egyének­nél tapasztalták, hogy a betegség kezdetén jelentkező székrekedések a Ferenc József viz használata folytán lényegesen enyhülnek. Választásra készül az abádszalóki kerület (A B. K. tudósitója jelenti.) Vitéz Losonczy István, az abőd­szalóki kerület országgyűlési kép* viselőjelöllje több községet látoga­tott meg, ahol programbeszédet mondott. A hivatalos jelöltnek ed­dig egy ellenfele van : Meskó Zol­tán, ki nyilaskeresztes programot vall. Hasznos tudnivalók A selyemszőrfi angóra házinyúl tenyésztése Az összes házinyulfajták között a belgaóriás és az angóra tenyész­tése a legkifizelőbb. Mig azonban a belgaóriás húsával hoz nagyon szép hasznot a tenyésztőnek, mert gyorsan fejlődik és igy alig 3—4 hónapos koróban már alkalmas is a svájci szállításokra, addig az angóra hőzínyul selyemszőrü gyap­jújával hor igen szép hasznot. Az angóra házinyulat, — ugyan ugy, mint a belgát — a nyugati államokban gazdasági, kenyérke­reseseti szempontból és nem sport­ból tenyésztik. Nálunk is igen rö­vid időn belül gazdasági tényezővé válik, mert a házinyultenyésztés a legutóbbi hónapok alatt nagyon fellendült, meri hus, prém és gyap­jújának értékesítése biztosítva van. A Iegkifizetőbb a két fajtát együtt tenyészteni, mert igy a kétszeres haszon biztositható. Az angóra selyemtapintásu gyap­júja nagyon értékes, tízszerte sű­rűbb a birkagyapjánál, tapitása selymesen lőgy, bársonyos és ru« ganyos. Nagyon meleg, pehely­könnyű, nem szúr s mivel rádium kisugárzó képessége van, igy reu­malikus fájdalmakban szenvedők­nek az angóra gyapjúból készült anyagok viselése gyors, eredmé­nyes gyógyulást biztosit. Gyapjúját havonta tépik, vagy három hónaponkint nyírják. Egy kifejlett állat évi 30—40 dkg gyap­jút ad, illetve 25-30 kifejlett állat havonta 1 kg gyapjút. Ma egy kg angóragyapju 35—40 pengő. Ezzel szemben 30 darab angóranyul havonta elsőrendű ta­karmányozás mellett 11—15 pengőt — a legmagasabb árat véve alapul — eszik meg. Igy láthatjuk, hogy 25—30 angóranyul havonta 20—25 pengőt hoz tisztán csak a gyapjú­ból s majdnem ugyanennyit pro­dukál szaporulat révén. Ez a ha­szon két-háromszorosára emelke­dik akkor, ha a gyapjút maga a tenyésztő fonja, vagy köti meg. Tehát egy berendezett gyapjuter< melő angóratelep ma már szépen jövedelmező foglalkozási ág. Válaszbélyeg csatolása esetén részletes felvilágosítást nyújt Ma­jor Ákos egyesületi titkár, Újsze­ged, Szőregi-ut 9. s elküldi a „Faj­nyulgazd&ság" mutatványszámát is.

Next

/
Thumbnails
Contents