Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) október-december • 224-298. szám

1936-10-25 / 245. szám

6 BEKESMLGVEI KÖZLÖNY 1936 október 25 CsR&RÜflOZGÜ Telefoni 91. Telefon: 91. OUMber 25-26-27—28, vasárnap 1, 3, 5, 7, 9, hétfőnkedden-azerdán fél 7, lói 9 Vasárnap az 1 órai előadás zóna I Az évek 61a várva-vért film s Chaplin MODERN IDŐIC Északi tenger partján gek mind összevéve egy bizonyos tömeghisztériát idéznek elő az iskolák tájékán, lehet, hogy a tanrend sincsen a legjobban beosztva, mert pl. 6 órát egyfolytában tanulni ? Hét lehet délelőtt 6 órát tanulni és délután, otthon, 6—8 óráig dolgozni, feladatokat csinálni, mésnepra magolni, hót lehet azt ? Es csoda, ha erre fel tanuló és ianitó csaknem hisztérikus lesz ? Hiszen nekünk is voltak régente szigorú tanítóink, akikkel nem lehetett tréfálózni, de azok sohasem sértették gyermeki önérzetünket, mindvégig tárgyilagosak maradtak, családi viszonyainkat, vallási állapotunkat sohasem keverték öszsze az iskolapaddal, igy minden szigoruk dacára — szerettük őket és ha beszekundáztunk, ők biztattak, teljes odaadással azon voltak. hogy javíthassunk ! Ez ekkor volt, amikor a tanitók — még ráértek 1 Akkor nem történhetett az, hogy az iskolaév elején beszekundázott szerencsétlen diákot a tanító abban a tanítási időszakban többé fel nem hivta, és meghagyta a négyest az értesítőben, nem történhetett az sem, hogy az egész évnegyedben egyáltalában nem feleltetett az a tanító, hanem az ő belátása szerint klasszifikált, akár tudtunk, akár nem, vagy amikor igazán tudtuk a leckét és jelentkeztünk, a tanító nem feleltetett azzal a gúnyos megjegyzéssel, hogy úgysem tudsz semmit, vagy merte-e volna valamelyik tanitó a diók vallását guny tárgyává tenni és az ilyenért pinaszt tévő s erencsétlent megbuktatni, akérmenynyire is tudta leckéjét ? Bizony mindezek nem történhettek meg akkoriban és ha volt ilyen tanerő, aki hivatáséról megfeledkezett, az nem sokéii díszíthette azt az iskolát I De akkor nem is voltak diáköngyilkosságok I Nem volt egy sem I Hála Istennek, sok-sok igen tiszteletreméltó tanitól ismerünk, hiszen kétséfbaejtő lenne, ha nem igy volna, de azon kevesek, akik — mondhatjuk — vissza élnek a helyzettel jól vigyázzanak,mert eléri őket a Nemesis I — A német költő „Fluch der bősen That"-ja még soha el nem maradt! Mert egyszer mégis csak tudomást szerez a felsőbbség különféle cselekedeteikről, és akkor nem fog használni a lelagadás I Da kicsinyek lesznek akkor majd a Caesarok 1 Addig foglalkozzanak Comenius iralaiva', de legalább is olvassák el a Salzmen féle kétszázéves „Rákkönyvecskét" (Krebsbüchleint) mely klasszikusan demonstrálja : hogy azzal a viaszpuha, alkalmazkodó gyermeklélekkel ho gyan kell bénri, hogyan kell azt nevelni, tanítani, hogy — öngyilkosságba nem kergessük I Mert hallottunk olyrn katédrai remekkiszólásról is hegy : „jól te8?i fiam, magáért nem kár" I amikor t. i. a pityergő diák kijelentette, hogy nem meri hazavinni a rossz bteonyitványt, inkíbb neki megy a Dunának 1 Az iiyen „buídiíó nevelés" mindenesetre megmagyaráz sok gyermektragédiát I (F> KOZGAZDASAG Nem is olyan rossz üzlet a tiizbizfositás! ü főváros az utolsó II évben 5 millió pengő dijat fizetett s ezalatt mindössze 132.000 pengőt látott viszont tűzkár cimén A vidéki törvényhetóíágok egymás után is foglalkoznak a tűzbiztosítás kérdésével és e^yhari guan állapítják meg, hogy a tüzbiztosilósi díjtételek elképesztően magasak. Általános nemzeti érdek volna, hogy a tűzbiztosítást mi nél több polgár igénybe vehesse, ém a méregdrága díjtételek százezres tömegeket tartanak vissza attól, hogy vagyonukat a tűzbiztosítás intézményének védőszárnyai alá helyezzék. H biztosító intézetek makacs rövidlátással ragaszkodnak a toronymagas tűzbiztosítás! tarifákhoz, mert ők a jelenlegi rendszer mellett ís épen eleget profilálnak s ügyet sem veinek erra, hogy ilyen körülmények között a nemzeti vagyon sokszorosan túlnyomó része kivül maradt a tűzbiztosítás sáncain. Valósággal országos mozgalommá szélesbbedik a vidéki törvényhatóságok akciója. A törvényhaHa fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt: a „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. (óságok ugyan is azt kívánják, hogy a kormány — ha sor kerül rá — ekét erőhatalmi szóval is teremtsen rendet a tüzbiztositási piecon és kíméletlen eréllyel szorítsa rá a feneketlen étvágyú biztosító intézeteket arre, hogy a tüzbiztositási tarifákat alaposan leszállítsák, vagy loroljék cl az 50% os pótdíjat, ami nem egyéb, mint a vilógbáborus időkből visszamaradt időszerűtlen esőkevény Ám nemcsak a polgárság szenvedi a biztosító intézetek kíméletlen dij-diktaturóját, hanem a közületek is, hiszen a biztosító társaságok velük sem kíméletesebbek. Szomorúan jellemzi a helyzetet, hogy Budapest székesfőváros pMdául az utolsó 11 évben közel 5 millió pengőt fizetett tüzbiztositási dijakért, ellenben ugyanezen idő alatt károkért mindössze 132.267 pengőt kapott. Ezek a megdöbbentő adalok éppenséggel nem B fantázia birodalmába tartoznak, hiszen Budapest városgazdasági tanácsnoka hozta nyilvánosságra azzal a megjegyzéssel: épen idejelenne, hogy a főváros áttérjen az önbiztositás terére. Természetesen hasonló a helyzet a vidéki közületeknél is s valóban nem lebet már soká túrni, bogy a magyar városok, községek és a polgárság a tejelő tehén szomorú balek szerepét játszák csak azért, bogy a biztosító intézetek minél tobb profittal tömhessék páncélszekrényeiket. Mindent el kell tehát követni az önbiztositási eszme érvényesítésének érdekében a ha erre nem lenne mód, akkor hozzák tető alá végié a tűzbiztosítás állam

osítását. ÍTlinket támogat, ha hirdetőinknél uásárol JTli történt régen? 1906. október 25. Amikor harminc évvel ezelőtt iluen dátummal megjelent a B. K., az egyes pártok még lábhozlett fegyverekkel várták a képviselőválasztás megkezdéséi. Mi azonban nyugodtan ugorhatunk egy napút s elárulhatjuk, hogy a vá lesztás a paarszlpárti Pető Sándor dr. győzelmével végződött. A B. K. választási beszámolója leszögezi, hogy Áchim L. András pártja sokat vesztett nép szerűségéből. Érdekes, hogy ezt a számot már nem az eddigi Palatínus József, hanem uj szerkesztő : Székely Béla jegyzi ellen. — Áchim Jjnosnak, a csabai ipartestület népszerű jegy zőjének ünnepélyes és bensőséges gyűlés keretében maga Fábry Sándor dr. főispán adta ái a király kitüntetését, a koronás arany érdemkeresztet. A gyűlésen képviseltette magát az aradi ipartestület is, a társasvacsorán 150 en jelenlek meg. — A csabai társadalmi egyesületek ünnepélyesen emlékeznek meg II. Rákóczi Ferenc ham« vainak hazaszállításáról. 1916. október 24. A megüresedett békési közjegyzői állásra az igazságügyi miniszter Bartha Ferenc dr. turócszentmár toni királyi közjegyzőt nevezte ki. — A gyulai Köröscsalorna hídjának építése elmaradt, mert a gyulavidéki hé. vcsut nem járult hozzá a munka költsé géhez. — Horovitz Mór, az orosházi takarék pénztár vezérigazgatója magas kitüntetésben részesült. A király a FerencJózsef rend lovagkeresztjét adományozta a vezérigazgatónak, amely alkalommal Orosháza bensőséges ünnepség keretében ünnepelte Horovitz Mórt. — Gyula képviselőtestülete rend kívüli ülésen foglalkozott a bor és húsfogyasztást adók megváltása ügyével. — Csaba költ s ég vetését 8683505 koronával fel kellett emelni. — A kormány nagyobb szikterületet akar bérelni Csabától. A szikes talajt kísérleti telepnek alakítják át. 1926. október 25. Sadhu John Nelson Christananda hinduevangélikus lelkész Békéscsabán járt és angol nyelven„ előadást tar tott Indiáról. — Áchim Károly, Veress Imre. Pongrácz Géza, Weisz Irén, Csorna Gyula, Borbierik Jolán és Purcsi Pepi cigányzenekara vesznek részt a mai Áchim Károly nótaesten. — A pénzügyminiszter két részben folyósítja Békéscsaba város külföldi kölcsönét. Az első fele novemberben, másik fele ezt követőleg négy héten belül érkezik meg. Az összehívott rend kivüli közgyűlés tizenkét perc alatt vette tudomásul a miniszter leiratát. — A csabai gőzfürdő alapkőletétele és bokréta ünnepélye szombaton délután volt. A ligeti homlokzat fölé a tervező művész második emeletet is kontemplált, minthogy ennek fala jelenlegi formájában is félig már felépüli, általános volt az a vélemény, hogy ezt a mostmár minimális költségbe kerülő emeletet, mely a vizgyógyintézethez feltétlenül szükséges szálló célját szolgálná, fel kell építeni.