Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-19 / 164. szám

2 ÖEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 julius 17 FIX TABLETTA BEFŐTTJÉT ROMLÁTÓL MEGÓVJA EGY TEKERCS TIZ FILLÉR. EGÉSZSÉGRE ÁRTALMATLAN, KITÜNÖ RÉTHY-GYÁRTMÁNY. titokban megmártotta magát s amikor nem messzi tőle megcsörrent a rendőrkard, összekapkodta ruhőit és eltűnt a bozótban, majd a veszély elmúltéval újra beleejtette magát a vízbe. — Milyen szép volt ez — sóhajtom. Kellett nekünk gyógyfürdő, Erzsébet-Lidó, hömpölygő folyam, sétahajózás és főképpen a a maharadzsa? Mi lesz itt, ha meg jön az elefántjaival, tigriseivel? Nesze neked Csaba, világhírnév., de hol az utitőrsnőm? Olt van, azaz ott vannak . . valami lovagja akadt, külföldi . . de mi bömböl ugy a fülembe, il vannak az elefántok, jaj . . . * — No te szépen elaludtál pajtás — nevetett rám a barátom. Dörzsöltem szemeimet. Első pil lanatben alig ludlam mattamhoz térni, de végre ez is sikerült. Már 9ötétedell, de világosan IáKam, hogy 1936 julius végén néhányac magammal tartózkodtam a békéscsabai strandon és különös utazásom elig egy óra valahány perc alatt zajlott le csapongó fantáziámban. Álmodtam. Mert erró?, hogy Békéscsaba fürdőváros legyen, ugyebár csak álmodni lehet . . . Miklya János KOZGAZDASAG A másik oldal . . .* Mélyen Tiszteli Főszerkesztő Ur! F. hó 12-én megjelent lapjában a Közgazdaság rovat alatt egy tapasztalt, öreg polgár levelet irt Önnek, hogy ezzel is még jobban sújtsa a biztositókat és biztosítottakat. Az abban közöltekre teszem meg szerény megjegyzéseim és viszem a nagy közönség elé, amely bizonyéra meg fog engem érteni, szükségtelennek, valamint igen rossz viccnek fogja tartani az olyan biztosító felállítását, mely a többi biztosító intézetek ellen nyújt védelmet. Mondhatom a hét legrosszabb vicce! Kedves öreg polgár, Önnek iga za van, amikor arra hivatkozik, hogy a békebeli aranykoronák helyett, most annak5%-os valorizációs értékét fizették vissza a biztosítók, de nem diadalenámor közepette, mint Ön mondja, mert ha kicsii is érdeklődik, tudnia kell, hogy a korona romlás, majd az inflációs idők miként sorvasztották ie nem csak a biztosítási tőkéket, hanem minden vagyon értékét. A biztosítók éppen ellenkezőleg, áldozatokat hoztak a nagyközönség érdekeinek megvédéséért, illetőleg az akkor hozott kormány intézke*) Huszár László, az Astra békéscsabai főügynökségének titkára felkérésére közöljük a tárgyilagosság kedvéért e cikket, mely — mint az eddigiekből kitűnik — nem fedi álláspontunkat. dések folytán igenis súlyos? ösz szegeket és évi díjbevételeinek egyrészét erre az 5°/o-os kifizetésre éveken keresztül gyűjtötték. Tehát fizettek 1 Kérdem ezzel szemben, mit fizettek a bankok betevőiknek s más intézmények, ahol mint korona volt elhelyezve a belét, vagy vagyon. Tudtommal egy fillért sem 1 Nem beszélek a hadikölcsöntől és az ott elhelyezett és elvesztett vagyonokról, ahol ezidőszerint a legkisebb remény sem kecsegtethet, hogy hozzájusson valaki va gyonrészeihez. Ha csak egyszer pillantana be a biztosítók trezorjaiba, megá^apitaná, hogy az Ön aranykoronái is ott hevernek hadikölcsönök formájában. Talán nem volna szükség ennek felem litésére, ha jelenlegi határainkat nem Trianon húzta volna meg, másként volna s nem kellene védekezni Ibikus beállításokkal szemben. Ked/.es öreg polgár ne higyje, hogy Ön közérdeket szolgél kitételeivel, meri, de sokan-sokan hálósak annak az ügyes vigécnek — hivatalos megszólítása biztosítási ügynök, üzletszerző tisztviselő, titkár, stb. —, akiknek rá beszélésére a bekövetkezett esemény után a biztosító kifizette az özvegy kezéhez az őt megillető összegeket, továbbá nem is beHa fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt: a „Ti kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz. szélek a hatalmas tüz, jég, baleset, betörés, szavatosság és autó kár kártérítéseiről. A biztosítási üzletf?:erző munkája mindenkor az Ön érdekeit is szolgálta, amikor pengő értékben irta át dollár kötvényét, amiből kifolyólag veszteség nem érhette. A Phőnix-ügy tanulságaiból semmiféle következtetést le ne vonhatott. Elérte mérÖn azt az időt, amikor a biztosítónak teljesítenie kell. U^y érzem, még nemi Mentségemre csak annyit említek mpR, hogy a Magyarországon n»üködő összes biztosítók felett a felügyeletet az állami felügyeleti hivatal gyakorolja s ez esetben is nem az itteni ügykezelés hiányosságéi és hibás vezetés eredményezte a Phőnix ügyet, hanem éppen nz osztrák sógor felületessége. Magyarországon a biztosító intézetek nem foglalkoztak oly ér telen bín a bankspekulációva', vasútépítéssel és politikai puccsok finanszírozásával, mint az a szom széd államban törlént s igenis az állami felügyeleti hivatal felelőssége és garanciája kell, hogy bizalmi fedezetet nyújtson a magyar biztosítási ügynek, főleg a biztosítottaknak. Ezt a garanciát Önnek is éreznie kell és éppen az állami felügyelő hatóság intézkedései folytán, amikor a faleket ért veszteség oly minimális, mely szerint a fennálló tartamok alatt azt észre venni n»»m fogják. A gyakorlatban 8— 10%-n6l több nem lesz. A biztosítás iránti bizalom csak emelkedhet és nem csökken, mert a bank betét mellett igen is szükség van a családnak arra. hogy gondoskodjék magáról. Vájjon amikor Ön a biztosítást kötötte,azért tette-e, hogy ezzel hatalmas vagyonra tegyen Sieil? Én hiszem más cél vezérelte. Ha Ön takarékba teszi a pénzét, onnan adandó alkalommal ki fogja venni betétjét. A biztosításnak nem ez a célja, a dihoz a félnek nem szabad hozzányúlni, mert akkor semmi értelme sem lenne. A bankbetét látszólag nagyobb kamatjövedelmet hoz, de Ön figvelmen kivül hagyja, hogy a biztosító amellett azt a kockázatot is vállalja, hogy a biztosi olt a szerződés lejárta előtt, esetleg már a biztosítás első évében elhalhat, s ez esetben egy évi dij fizetése elellenében a teljes biztosított tőkét kifizeti. Ehhez hasonló kamatozást semmiféle bankbetét nem nyújthat. A takarékosság csak akkor eredményes, ha annak meghatározott célja van, s az életbiztosítás az, ha a célküüzést betartja, mert az esemény bekövetkezése alkalmával, halála esetén örököseinek, elérés esetén a tőke kifizetésre kerül. Helytelenek megállapításai, mert ellenkezőleg, a biztosítási díjbevételek igenis javuló tendenciát mutatnak a igazán semmi köze nincs a bankbetét alakulásának. Pár huzamba hozni csak az esetben lehet, ha egy állam gazdaságénál vesszük figyelembe, legnagyobb bizonyítéka mindég a betétállomány és a biztositolt tőke volt. Náunk ugyan még %-os arányban nem érjük el és igen messze vagyunk a nyugati államok biztosítási tőke és betétállományától, azonban ezt a jelenséget a világ közgazdaoégi helyzetének s főleg hazánk gazdasági helyzetének alakuláséval lehet junctimba hozni. Összeheionlitó számadatokkal is szolgálhatok, ezt azonban máskorra hagyom. Maradjunk meg az elv mellett és ne bántsuk a biztosító intézeteket, sem azok tisztviselő karát, mert ez talán egyetlen intézmény, mely az emberek összességének szociális értelemben vett jólétéről és kártalanításáról gondoskodik. Egy mindenkiért és mindenki egyért I Teljes tisztelettel: Huszár László Nem minden buza dőlt meg Már a felületes szemlélőnek is feltűnhetett ezidén, akér vasútról, akár kocsitól nézte a vetéseket, hoüy nem minden buza dőlt meg. Sokszor két egymás tőszomszédságában lévő búzatáblán is az egyik erősen megdőlt, a másik pe dig megdőlésnek nyomát se mutatta. pedig feltételezhető volt, hogy a talaj, talajmunka, sőt a vetőmag is azonos volt. Tudjuk, hogy mi okozza a megdőlést. TuI sürü, egyenetlen vetés okozza elsősorban, közvetve az által, hogy a buza-növény nem Kap eleg világosságot. Ezért a sorbavetett buza sokkal kevésbé hajlamos inegdőlésre, mint a kézzel vetett. Kevéssé isméit az a tény, hogy a megdölést sokszor egy gombabetegség okozza. Leggyakoribb oka azonban a tul buja talaj. Legjobb ellenszere a megdőlésnek a kalászosok szuparfoszfáttal való mü trágyázása. A szupetfoszfáttal rnütrégyézott ka'ászosok szára erőteljesebben fejlődik, szilárdabb, a bütykök erősebbek. — Erről meggyőződhetett bíirki, ha egymásmelleit fekvő szuparfoazféttal mütrá gyázott és mütrágyázbtlan buza táblát megtekintett. » A vidéki kereskedők szegedi értekezlete (A B K. tudósítója jelenti.) A vidéki kereskedelmi testületek országos értekezletét augusztus 15— 16. napjain ez idén Szegeden tartják meg. Az előkészítés munkálatai máris serényen megindultak. Az ötödik országos értekezletet ez OMKE közgyűlésének idei hatáiozala ertelmében a szegedi kereskedelmi és iparkamarának, a szegedi Lloyd társulatnak és szegedi kereskedők szövetségének meghi vésa alapjón tartják meg ez évben Szegeden. Az előkészítés munkálatait Vértes Miksának, a szegedi kereskedelmi és iparkamara elnökének, az OMKE központi alelnökének elnöklete alatt az előkészítő bizottság végzi. Az előkészítő bizottság négy körültekintéssel készíti elő a kongresszust, nagy súlyt helyezve arra, hogy az ország különböző helyeiről odasereglő kereskedelmi delegátusok a komoly tanácskozáson kivül is jól érezzék magukat az ország második legnagyobb városéban. A kongresszus időpontja egyébként egybeesik a szegedi szabadtéli játékok utolsó két napjával és igy a vezetőség a programot ugy állítja össze, hogy a résztvevőknek módot adjon az egyik szabadtéri játék megtekintésére. minket támogat, ha hirdetőinknél uásárol