Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-12 / 158. szám

4 BEKESMCQVEI KÖZLÖNY 1936 julius la Lovasitott osztagok és középkori kinzó­eszközök a cserkész­tóborban Párád, julius 10. Felsőhutai tartozkodósunk alatt igen sok békéscsabaival kerültünk össze. Mintha csak találkozót ad­tak volna egymósnek a csabaiak. Itt nyaralnak a Hadn-család, Kő­váriék, Becseyék, Vidovszkyék, Kövendyék és Radóék, Hélfőn este igen kedves meglepetésben volt része a csapatnak. Haán néni ko­sár tésztát hozott fel a táborba, amit a fiuk nagy örömujjongás közt fogyasztottak el. A második kedves csabai Kővári Jenő volt, aki felsőhutai tartózkodásunk alatt szalonnával ajándékozott meg ben­nünket. Elmondhatjuk nyugodtan, csabaiak ha találkoznak, idegen­ben sem tagadják meg egymást. • Vasárnap a felsőhutai „srácok" egytől-egyig odacsődültek a sátor­tábor köré. Csapatunk Pistikéje nem tudta nézni a „tétlenül tén­fergő gyerekeket. Összegyűjtötte maga köré a kicsinyeket s kezdte őket tanítani a cifrábbnál-cifrább tábori dalokra. Ha nem is köze­litették meg tudósban a csabai Munkás Dalárdát, azért egy fél órán belül több nótát elsajátítottak. A legjobban ez a nóta tetszett nekik: Jór ide, jór oda, Ide-oda, jór oda Lösz még Vócot Konári madór. Hétfőn reggel 5 órakor ez a nóta volt az ébresztőnk, t. i. az aratás­ra induló gyerekek dalától han­gos volt az egész vidék. * Csapatunknak van szárazföldi osztaga, az úgynevezett gyalogság. Van vizesitett osztaga, a viziőra, de hogy lovasitott osztaga is van, azt egész hétfő estig senki sem tudta. Az egész társaság a tábor közepén henyélt, egyedül a „Cso­koládé" hiányzóit. Egyszerre csak előttünk — bár először, azt hittük, hogy szemünk káprázik — „Cso­koládé" egy hasonló színű ló há­tán elevenedett meg. A csodák legnagyobb csodája az volt, hogy nyereg nélkül ülte meg a lovat. Gyönyörű futtatásokat rendezett tiszteletünkre. Sajnos azonban a ló nem ugy gondolkodott mint mi és barátunk pompás ivben lere­pült a vágtató ló hátáról. Az ijedel­men kivül sem a lónak, sem a lovasnak semmi baja nem történt, csapatunk azonban a szépen in­dult lovasitott osztagot kenytelen volt megszüntetni. * Táborunk uj slágeréről még nem számoltam be, azonban mielőtt is­mertetnem ennek szövegét, kelet­kezését fogom egy pár szóval ecse­telni. A mult hét egyik napjőn, ta­lőn pénteken, a szolgálatosokon kivül az egész társaság henyélt. Ez alatt a pokrócon félmeztelenül való fekvést kell érteni. A délelőtt folyamán majdnem mindenki, igy a Toksi is panaszkodott, hogy nem fogja a testét a nap. Erre a kije­lentésre azonban a déli nap na­gyon, de nagyon récafolt. A reg­gel még majdnem fehér testtel heve­rő fiuk estére pirospozsgás szinben ragyogtak és amikor ingeiket pró­bálták felvenni, bizony mind­egyik érezte, hogy leégett, mégpe­dig alaposan. Másnap reggel a szolgálatot teljesítő éjjeliőrök kü­lönös jelenségekről, hallomásokról tettek jelentést. A jelentés lénye­gében az volt, hogy nem ludni milyen okból, közvetlenül a tábor területén folytonos jajszó hallat­szott, ugy hogy kevésbé bátor őreink Ágasvár kísérleteinek hang­ját vélték felismerni a jajszókban. A napi parancs kiadásánál azon­ban kiderült, hogy a tegnapi le­égés következtében a fiuk alván közben jajgattak. A leégettek ügye azonban ezzel még nem fejező­dött be, t. i. még aznap délelőtt továbbindultunk és bizony a 16 kg.-08 hátizsákokéi kellett felverni az égő, sajgó hátakra. A hátizsák szíja és maga a hátizsák közép­kori kinzóeazközökhöz lettek ha sonlóak. A rekordot a leégésben Tokéi és Vastag tartották, akik bátran felcsaphattak vo'na utoisó Mohikánnak, mivel testük rézvö­rössé váit A kellemetlen esetnek egyetlen haszna volt, amennyiben lényegesen megkönnyebbült a kézi mentőtáska — t. i. a vazelin és a napolaj mind elfogyott — s igy kevesebbet kellelt szegény dr. Theó barátunknak cipelni. A sok szenvedés egy ismert jazz-nóta dallamára a következő slágert csalta ki a fiukból: Úgy fáj! A hátam úgy fáj, Hogy én ezt elviselni Nem birom tovább. * Csepalunk egyik tagjának, a „Hosszuknak igen jeles és ügyes levékenysegéről akarok beszá­molni még. A táborunktól nem messze folyó Tarna patakban fejti ki működését a napok hosszú so rfin keret z'ül. A patakban talál­ható dekás és tizkilós kavicsokat illesztgeti, állítgatja egymás mellé s az esszuéni duzzasztót elhomé­lyosiló hatalmas erőmüvet létesí­tett. Erről a munkájáról a Hosszul isen találóan „Hód" nak neveztük el. Dr. Theo Lingen, a mőr emiitett tábori orvos meghallotta ezt az elnevezést s megtoldotla három betűvel. Igy lelt a „Hód" ból „Hó­dító". Végül Hosszú saját kérel­mére még egy mássalhangzót il­lesztettünk a szó közepébe, úgy­hogy a végeredmény „Hódirtó" lett. Gábor Endre KOZGAZDASAG Miért elönyösebb életbiztosítás bankban konzerválni a tökét? helyett Levél a szerkesztőhöz a Mélyen tisztelt Főszerkesztő Ur 1 Nagyon kérem, adjon helyet aláb­bi soraimnak, amelyben mint egy sokat tapasztalt öreg polgár, sze retném levonni a Phőnix-ügy ta­nulságait. Van némi jogcímem ahoz, hogy e témához szólhassak, hiszen a biztosítási szakma körüli esemé­nyek nem egyszer csapolták meg vagyonomat. £n is azok kö­zé a szerencsétlen flótások közé tartozom, akik sok sok ezer békebeli aranykoronát fizettünk be az életbiztosításra, amelyért cserébe a biz­tosító intézettavaly nafly diadalmámor közben az 5%-ós valorizáció alap­ján annyit fizetett visz. sza, amennyiből egy rossz nyári ruhára va­lót vásárolhattam. Fiatal éveim minden keserves küz ködöse és munkája vált tehát jó­formán semmivé az 5 u/o os valori­záción. 1924-ben egy ügyes vigéc dolláralapon uj biztosítást köttetett velem b én keservesen fizeigettem be dolláralapon a pengőket, mire aztán jóit egy fordulat, a dollárbiztositást visz­szairatták velem pen­gőbiztositásra s így is­mét odaveszett az élet­biztosítás révén az ősz­szekuporgatott tőkém­nek egy jelentékeny ré­sze. A harmadik csapás a Phőnix ösz­sze omlása kapcsán ért. amely a dollárbiztoaitási kaland miatt meg­csappanton pénzecském kezét-lá­oái ieamputaita. Ha volna kedvem a humoriző­láshoz, akkor most joggal vethet­ném fel a kérdést, hogy nem lenne, e célszerű egy olyan biztosító in­Phönix-ügy tanulságairól tézetet felállítani, amely a már jelenleg fennálló biztosító intézetek ellen biztosítaná a közönsé­flet? Végre is valóban abs?urdum, hogy akadjon egy szakma Magyarorszá­gon. amellyel kapcsolatban egyre­mősra zuhognak a csapások a kö­zönségre. Ugy látszik — hála az Égnek, — hogy a magyar publikum sem eseti egészen a fejelőgyára 8 kez­di felismerni helyzetét. Erre vall, hogy a legutóbbi esztendőkben évrő -évre zuhanősszerüen csök­ken az életbiztosítási díjbevételek összege. Magyarul szólván ez azt jelenti, hogy a közönség nagy tö­megei kezdenek hátatforditani az életbiztosításnak és a tőkegyüjtes egyéb területeit részesitik előnyben. Hiszen az életbiztosítás nem egyéb, mint tőkegyűjtés 8 ezt az is bi­zonyítja, hogy amióta az életbiz­tosítási üzlet rohamosan hanyatlik: azóta jelentékenyen emelkediK az ingatlanforgalom s szinte ugrás­szerűen szökken a magasba a bankokban az elhelyezett betétek mennyisége. A csúnya Phőnix-botrány a tő­kegyüjlő közönségnek az ingat­lanvásárlás és a bankok felé me­nekvését hatalmas mértékben erő­sili. S fokozza ezt a hangulatot a Biztosító Intézetek Országos Szö­vetségének (BIOSz) a Phőnix-ügy­ben tanusilott kíméletlenül önző mBHfitartása. Azt kell látnunk, hogy a BlOSz-ban a nagypublikumnak egyetlen szószolója sincs s ott csak a tehetetlen étvőgyu biztosítási intézetek legridegebb üzleti érde­kei jönnek számításba. Illő volna hót, ha a Takarékpénztórak és Bankok Egyesülete hálájának ki­fejeréséül disztagjává választaná a BIOSz vezetőit, akik működé­sűkkel a bankok javára megölik Magyarországon a biztosítási esz­mét és a biztosítási üzletőgat. 777/ történt régen? 1906 julius 12. Békésvárme­gye közigazgatási bizottsága Fábry Sándor dr. főispán elnök­letével ülést tartott, amelyen a mezőgazdasági munkások sztrájkjával foglalkozott. — Ba­chátDánielelhalálozásával meg­üresedett a bányakerületi ág. ev. püspöki állás, a beérkezett sza­vazatokat felbontották és azok alapján Scholtz Gusztáv buda­pesti esperes-lelkész és Szebe­rényi Zs. Lajos csabai lelkész, ckik legtöbb szavazatot kaptak, pótválasztáson vívják meg az elsőbbséget. — Sok a panasz a csabai piac rendezése körül. — Kolozsvár érdekes átiratot inté­zet Békésmegyéhez az alkot­mányvédelem biztosítása érde­kében. — Gyula városa tizenöt uj tanítót kapott és ezzel meg­szűntek azok az anomáliák, amelyek a város népoktatása körül már éveken át húzódtak. — A miniszter jóváhagyta Csaba képviselőtestülete által megsza­vazott, a városi villanytelepnek juttatandó 35 ezres kölcsönét. 1916. julius 12. Az alispán bejelentette a közigazgaiási bi zoitságban, hogy katasztrális holdanként hét mm. buza és hét és fél mm. rozs termett a csa­bai határban. — Foglalkozott a közigazgatási bizottság Me­gyeri Imre v. csabai h. árva­széki ülnök ügyével is, aki né hai Áchim L. András ország­gyűlési képviselő egyik ingatla­nénak árverésén nem mint akis­korúak gyámja, hanem minden megbízás nélkül funkcionált. Az adatokat ceruzával feljegyezte s hivatalában irta meg'tin ával a jegyzőkönyvet, amelynek ada tai azonban nem egyeznek az olt maradt ceruza-jegyzetekkel. A közigazgatási bizottság nem hozott érdemi határozatot az ügyben. — Péter András szeg halmi vagyonos gazda 77 éues korában meghalt. Péter évtize dekkel ezelőtt 20-30 000 forintot " érő vagyont rökölt, amelynek értéke megsokszorozódott. Nagy vagyonának általános örökö­sévé a szeghalmi ref. egyházat tette meg azzal a kikötéssel, hogy a pénzből Szeghalmon létesítsen gimnáziumot. 1926. julius 12. Nagy az el­keseredés Erzsébethelyen az építendő repülőhid munkálatai nak elhalasztása miatt. — Meg indultak az előkészületek a ker­tészeti kiállítással kapcsolatban, amelyet a Széchenyi• ligetben rendeznek meg. — Nagy sikere van Békéscsabán a kerületi ipa­rostanonc iskolai kiállításnak. — A csabai kereskedők fontos gyűlést tartottak a Kereskedelmi Csarnokban, amelyen a súlyos adókivetések ellen tiltakozásukat fejezték ki. — Az öcsödi sztráj­koló aratók fellázadtak és szét akarták rombolni az aratógépe­ket. — Rakovszky Iván belügy­miniszter Gyulára érkezett és Almássy Dénes grófnál szállt meg. — Kijelölték a szabadfür­dési helyeket a csabai Körösön. — Nagy izgalom előzi meg a békéscsabai városi tisztviselő­választásokat, amely alkalom­mal egész sereg állást fognak be­tölteni a közgyűlésen.

Next

/
Thumbnails
Contents