Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-02 / 149. szám

Ára 0 fillér BEKESME6YEIIOZLONY Békéscsaba, 1936 julius 2. csütörtök 63. évfolyam 149. szám N APIREND ELŐTT Ismét és újra a Phönix biztosító ü«ye adja kezünkbe a tollal. Korai volt azt hinnünk, hogy a Phönixnek részben már tisztázott, részben még ismeretlen üzletvitele csak a biztosító felek takarékosságénak gyümölcsét fenyegeti, csakhamar beálltak a károsultak kőié az intézet tisztviselői is. Példátlanul áll a magyar közgazdasági élet történetében, hogy közvetlenül a falmondás előtt tisztviselők százainak fizetését le kell szállitani, előlegeik kíméletlen levonásét el kellett rendelni s pillanatnyilag még a már esedékessé vált fizetés folyósítása is késik. Aki ismeri a kis és középtisztvisblő háztartásának borotvaélen lebegő egyensúlyát s még a távoli hónapok várható fizetésének precíz beosztottságát, az a megmondhatója, hogy milyen válságba sodródik most néhóny száz Phönix-tisztviselő. Tudván-ludjuk, hogy a váltaikozásnek mindenkoron — s napjainktan fokozottan — jellemző vonása a kockázat, a veszteség lehetősége. Pontosabban: a vállalkozó kcckáztat, éspedig saját tőkéjét kockáztatja. Hogy azonban alkalmazottak, vagy a matematika csalhatatlansága alapján bizalomra kötelezett felek olyan területen szenvedjenek veszteséget, amely a számok törvényeire épif, — ennek puszta lehetősége is fal kell, hogy riassza a gazdasági élet hivatott őreit: cselekedni kell, mielőtt a lehetőségből ismét valóság lehetne. Ott látjuk a baj forrását, hogy a biztosítási ügy mai állami ellenőrzése mellett is lehetőség van a biztositolt felek befizetéseinek üzleti kockáztatősára. Sietünk hozzátenni, hogy semmilyen területen nem rajongunk az állami beavatkozásért s itt sem vagyunk hajlandók az állami felügyelet hiányosságát panaszolni. Elíenben kívánatosnak látjuk, hogy azoknak adassék meg az ellenőrzés joga, akik befizetéseikkel táplálják a vállalatokat s akik eként a sajátjukat ellenőriznék a biztosítók dijtartartölékában s üzletvitelének szolidságában. Rólunk-nélkülünk, ne lehessen dönteni, ezért sürget a biztosítási ügy s általában a részvényjog reformja. TELEFONSZÁMUNK: 176. Anglia Álláspontja Elveit fenntartja, de a tények előtt meghajlik (A B. K. tudósilója jelenti.) A népszövetség tegnap délutáni ülésén Eden angol külüayminiszter szólalt fel. Beszédét ezzel kezdte: — Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy a megtorló rendszabályok nem érték el céljukat. Nem a rendszabályok maradtak hatástalanok, hanem a fennálló feltételek változtak meg Abeszsziniában. A katonai akció olyan állapotot teremtett, hogy a megtorló rendszabályok nem változtat hatták meg Abesszínia helyzetét. Ezután igy folytatta beszédét Eden: — Most is hajlandó lenne megtorlásokéit alkalmazni Anglia, ha ezek a rendszabályok visszaállíthatnák a normális helyzetet. A megtorlások fenntaitása azonban a mostani helyzetben mér nem lehet hasznos. A népszövetség igy sem fogja elismerni Olaszország hódítását, amelyet a mult évben 50 állam elitélt. Ezután kifejtette, hogy az együttes biztonság megköveteli, hogy katonai erővel lépjenek fel a támadó ellen, de ezt a mai helyzetben nem lehetett elérni, amit megnehezített a nagyaiányu fegyverkezés is. — Az alapokmányt nem kell megváltoztatni, csupán nagyobb nyomatékot kell részére adni. A népszövetség reformjának kérdését alapos megfontolás tárgyévá kell tenni, ezért ennek a kérdésnek megbeszélését a szeptemberi közgyűlésre kell halasztani. A népszövetségi közgyűlés előreláthatólag ki fogja mondani az olaszellenes megtorlások megszüntetését, Abesszínia meghódításának elismerését és a népszövetség reformjának kérdését pedig a szeptemberi ülésszakra halasztják el. Rendőrségi közbelépés a békéscsabai építőiparosok egymás elleni harcában Az ipartestület értekezleten igyekszik tisztázni a helyzetet (A B. K. tudósítója jelenti.) A nyári hónapokban nemcsak a szabad ég alatt indul meg gőzerővel a munka, ilyenkor majd minden iparágban is serényen dolgoznak. Különösen áll ez az építőiparra, mely egyenesen szezon rendszert tart fenn, jóformán csak hat hónapig dolgozik az ács és kőműves, azután jön a pihenés, mert nincs munkaalkalom és nincs rá idő se. Annál szembetűnőbb, hogy Békéscsabán, ahol hosszú évek óta egyebet sem haliunk, mint hogy az építőipar .vésztjőslóan pang, most, amikor lenne egy egészen kevés munkaalkalom, nem megy minden ugy, ahogy kellene. A szakmán belül támadtak ko moly súrlódások, amelyek ódéig fajultak, hogy az utóbbi napokban többizben a rendörségnek kellett az ügyekbe beavatkozni. Az építőiparban tudvalevőleg három nagy kategóriára osztják az ott dolgozókat. Legmagasabb képesítéssel az épilőmesterek rendelkeznek, utánuk jönnek a kőműves- és ácsmesterek, végül a rangsorban a harmadikok a kőműves- és ácsiparosok. Nincs lehetőség e cikk keretén belül arra, hogy részletesen ismertessük, ezek közül ki mit tehet, mire jogosítják fel a különböző rendeletek, elég annyi, hogy ezek a rendeletek meglehatősen komplikált Helyzetet teremtettek és részben emiatt került sor többféle súrlódásra. A kőműves- és ácsiparosok ugyanis többizben olyan munkát vállaltak, amihez nem lett volna joguk, a mesterek erről tudomást szereztek és nem álltak meg ennyinél, hanem tüstént szaladtak az ipartestületbe, hogy elpanaszolják a tapasztalt szabálytalanságokat. Sőt előfordult az is, hogy a kőmüvesés ácsiparoB olyan munka elvégzésére kötött szerződést, amit csak építőmester vállalhat. Természetesen utóbbiak sem hagyták enynyiben a dolgot, hanem megtették a szükséges lépéseket. Az ipartestületben meghallgatták mindenkor a panaszokat és amikor azok beigazoltaknak látszottak, feljelen• tést tettek a munkavállalók ellen a rendőrségen. A kapitányság a feljelentések nyomán eljárt az ügyekben és a folyamatban levő építkezéseket leállíttatta. A munkavállaló a kihágási bíró elé került minden egyes esetben, aki a paragrafusok szerint itélt a kihágást vétőkkel szemben. Ezek az esetek az utóbbi hetekben sajnálatosan gyakran ismétlődtek, igy legutóbb a Jókai-, Munkácsi, Eötvösuccában szakadt félbe rend örségi közbelépés nyomán a munka. Ez azonban semmieseire sem kívánatos megoldás, mert a félbemaradt építkezésekből nagy károk származhatnak és ismét vitás kérdés lenne, hogy azokat ki fizesse meg. Az ipartestület megpróbál segíteni a helyzeten és valószínűleg kedd estére értekezletet hív egybe, amelyen az iparhatóság képviselőin kivül megjelennek az összes érdekeltek és ilyen módon igyekeznek tisztázni, kinek mit szabad és mit nem szabad építeni. Mindenesetre helyes, ha az ipartestület segíteni akar ezeken az áldatlan állapotokon, de bizonyos, hogy generális intézkedést csak az építőszakmai körökben régóta várt törvény hozhat, amely minden vitás kérdést rendezhetne. Szabadonbocsátották a négus ellen tüntető olasz újságírókat (A B. K. tudósítója jelenti.) A letartóztatott hét olasz újságíró kihallgatása befejezést nyert, fl szövetségi államügyész elrendelte szabadonbocsájtásukat. A hét olasz újságírótól elvették a népszövetségi terembe való belépésre jogosító jegyet. A kisgyűlés elé kerül a szarvasi uti nyáriut lezárása (A B. K. tudósítója jelenti.) Vandlik Mátyás városi közgyűlési tag fellebbezést nyújtott be a kisgyüléshez a Szarvasi ut melletti nyáriut egyik szakaszának megnyitása tárgyában hozott elutasító képviselőtestületi határozat ellen. Fellebbezésében előadja, hogy tudomása szerint a közutak lezárása vagy megnyitása a közgyűlés hatáskörébe tartozik, viszont ez a lezárás közgyűlési határozat nélkül történt meg. Erre az útszakaszra — mint a fellebbező mondotta — múlhatatlanul szükség van a Csorvás—Kondoros felé vezető óriási autó- és kocsiforgalom összetorlódása miatt, mert a baloldali müut oly keskeny, hogy a mély és széles árkot is figyelembevevő, megrakott szekérrel a ki térés ott valósággal életveszélyes. Amikor — mondja tovább a fellebbezés — pi. a Budapest felől érkező vonatok miatt a soron pót lezárják, ezen az útszakaszon a kocsik és autók összetorlódnak, különösen vásári és piaci napokon egy-két ijedős állat csinálhat olyan szerencsétlenséget, amit felmérni nem lehet. Ki fogja azért a felelősséget vállalni ?