Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-10 / 156. szám

Ara 6 fillér BEIESMEGYEIIOZLONY Békéscsaba, 1936 julius 10. péntek 63. évfolyam 156. szám Heves és érdekes vita után megszavazták a szinház ügyében az állandó választmány javaslatát * Háromnegyedórás közgyűlési tartott a képviselőtestület (A B. K. tudósítója jelenti) Ez azután igazán nyári közgyűlés volt. A gyér számban megjelent tisztviselőkön kívül a tagok mindössze tizennyolcan foglaltak helyet a teremben. A gazdák — hiöba a mezei munka mindennél fontosabb — teljességgel hiányozlak. A hangulat is erősen nyári volt. Valamelyik városatya még él is szundithatott közben s a székről majdnem lecsúszott, ez sem ment egészen simán, de a legnyájasabb jelenet az volt, mikor a nyitott ajtón ismeretlen „tettes" harsány hahót kiáltott be. Ilyen kedélyes epizódok egészítették ki a négy pontból álló tárgysorozatot. Elfogadjuk... elfogadjuk... elfogadjuk... Jánossy Gyula polgármester pár perccel négy óra utén nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést és bejelentette, hogy annak összehívása a tárgysorozaton szereplő ügyek sürgőssége miatt vált szükségessé. Baukó András főmérnöké volt az első porit, a Szent István-téri bérház. Ismertette, hogy a bérházban azelőtt az árvaszék hivatalait helyezlek el, majd annak kiköltözése után sikerült lakót találni, de az emeieti helyiségekben nincB fürdőszoba és nincs vízvezeték, mér pedig enélkül lakást kiadni emeleten manapság nem igen lehel. Most alkalom nyílik arra, hogy az emeletet modernizálja a város és ha a közgyűlés második pontjában ismertetett ajánlat megfelelő lenne, a hatszobás lakás mellett lehetne csinálni két háromszobást és egy kétszobást, ha pedig az ajánlatot nem fogadja el a képviselőtestület, négy háromszobás és egy kétszobás lakás és tartozékainak modernizálása vőlik szükségessé. Utóbbi esetben az átalakítás valamivel többe fog kerülni, mert 3 konyha és fürdőszoba helyett 4 el kell vízvezetékkel ellátni. A tatarozási és átalakítási költségek 13.000 pengő kiadást jelentenek, amire az ezévi költségvetés fedezetet nyújt, emellett pedig az adókedvezménnyel is jelentős öszszeg térül vissza. Igy szólott az előterjesztés, amellyel senkinek nem volt kedve vitőba szállni s felhangzott minden oldalról az „elfogadjuk". Tamússy. Károly dr. aljegyzőnek ifj. Schreiber Miklós dr. közjegyző ajőnlata jutoll. Eszerint az uj közjegyső kivenné a bérház jelenleg lakatlan négyszobás lakását, meg az emeiletti két szobát, ha Hzokat minden tekintetben modernizálnák és fizetne évi 1800 pengőt, de később esetleg hajlandó lenne adni többet i«. Az állandó választmány javasolta, hogy a szerződést akkor kösse meg a város az ajánlattevővel. ha 1800 pengő helyett 2200 pengő bérösszeget fiiét. Általános helyeslés mellett intézték el a tagok ezt a javaslatot is. Ismét Baukó András főmérnök következett és a Csaba szállónál szükségessé vélt átalakítási munkálatokról számolt be. A volt Rosenthal-féle háznak a szállóhoz való hozzéc8BloIósi költségei és vízvezetékének felszerelése 26C0, az udvari traktus központi fűtése 3400, egy WC csoport az udvari szármon 500, sofőr- és kisérőszobák létesítése 200 pengő kiadást jelentenének. A jelenlegi költségvetésben erre fedezet nincs. Az állandó választmány javasolja, hogy amit még a jelenlegi költségvetésből meg tudnak valósítani, ciináiják az idén meg, a munkálatok további részére pedig a jövő évi költségvetésben keressen fedezetet a város. Szónok nem volt most sem, teljesnek mutatkozott az összhang, mehettünk tovább, csak a pecsétet ütötték rá az elmondottakra: „elfogadjuk". és ismét a szinház bérbevétele ••• A színház ügye Francziszczy Lajos dr. aljegyzőnek maradt. Wiilenthal Jenő moziigazgató másodszor járult a szinügyi bizottság elé azzal, hogy ha a belügyminiszter özv. Molnárné Andrássy-ut 6. számra szóló engedélyét kiigazítaná a Városi Színházra, két évre kibérelné a szinház épületét, ha közben belterületen — Erzsébethelyt kivéve — nem kap még valaki moziengedélyt. A természetes kopáson kívül ez összes rongálásokért garanciát vállalna, a személyzetet is ő adná. A szerződéses színtársulatnak és a staggionetársulaloknak (utóbbiaknak december 25 és január 25 közötti időtartam kivételevel), továbbá bármilyen hangverseny, vagy előadás céljaira átadná a színházat, ha két héltel előbb értesítést kapna. Szombaton és vasárnap tartana előadást, junius, julius és augusztus hónapok kivételével, de a 200 pengőt ekkor is fizetné. Ajánlatát azzal fejezi be, hogy ujabb mozi létesítése sérlené a város anyagi érdekeit. (Ellentmondások.) Az állandó választmőny a szinügyi bizottság határozatához hasonlóan javasolta a kérelem elutasítását. A baloldalról már hallatszott egy két „elfogadjuk", amikor szólásra emelkedett Gyöngyösi János dr. Nézete szerint Willenthal Jenő rosszul indokolta meg ajánlatát. Leghelyesebb lett volna, ha őszintén hozza a kérdést ide. Willenthal az engedélyekei monopolizálni akarja. Az a kérdés, emellett szól-e a közérdek? Jelenleg mind a három engedélyes, kettő legalábbis egészen biztosan tisztességes jövedelmet huz, hogy Willenthal mennyit keres, nem tudja, de özv. Molnárné kétszáz, Szikora nyolcvan pengőt kap tőle havonként. Molnárné Andrássy-ut 6 szám alatt nem gyakorolhatja engedélyét, minthogy otl az Apolló csődbe ment. A C3ődvőlasztmőny a bérletet egy berettyóujfalusi ügyvédnek adta oda, abban a reményben, hogy az a rokkant, akit az ügyvéd képviselt, ide fog jönni. Iay az lesz a vége, hogy Molnárné engedélyét be fogják vonni és oda fogják adni az ügyvéd által támogatott rokkantnak. Van-e egyéb szempont az ajánlat elfoga dása ellen, amikor azzal három családnak lehet megélhetést nyújtani? A rongálások ellen Willenthal hajlandó anyagi garanciát adni pénzben és óvadékképes értékpapirosban is. Művészi szempontok sem szólnak a bérbeadás ellen, mert a mozinak van ma olyan jelentősége, mint annak a színháznak, amely ide jár s amely a hölgyek vonzóerejével izgatja a mecénásokat... Reisz József dr. volt a következő felszólaló. A kérdés indokolása szerinte mellékvágányra szaladt. Nem a színtársulatok művészi nivójőról, hanem arról van szó, bérbeadják e Willenthalnak a mozit, vagy sem. Ez üzleti kérdés, semmi más. Azért ellenzi a bérbeadást, mert az ajánlat elfogadásával egy rokkant ügyvédet fosztanak meg kenyerétől, akit félrevezettek, amikor í» csődválasztmánnyal a szerződést megkötötte. Amikor a város a színházat átépítette, az elgondolás az volt: valamivel amortizálni kell a kiadásokat. Ezért határozták el, hogy mozi céljaira bérbeadják az épületet. 1925-ben azután kimondották, hogy többet nem engednek a színházban fíimjátszást. A károk többet jelentenének, mint az az összeg, amit Wiilenthal fizetni akar. Hogy egy engedélyes játszik, ezt nem lehet állandósítani, amikor Békéscsabára három gedélyt adott ki a miniszter. enAz ajánlat elfogadása kizárná a szabadversenyt Szilassy Antal dr.: Örülnünk kell, hogy van egy épületünk, amelyben áldozhatunk a maKyar kulturánek, a magyar dalnak. Nem dobhatjuk oda ezt az épületet üzleti célokra. Az ajánlat elfogadása kijárná a szabad versenyt. Gyöngyösi János dr. Szilassynak válaszolva kifejtette, hogy a magyar szó müvelése nem lenne korlátozva azzal, ha az ajánlatot el' fogadnák. Bizonyos, hogy Willenthal Jenő ki akar zárni egy konkurrenciát, de kérdés, sért-e ez közérdeket. A hétnek öt napján most is üres a mozi. (Közbekiáltás : Drága 1) Másutt is drága 1 A csődválasztmány-kérdést meg lehet fordítani, a vőros terhére akarnak Willenthallal jó kényszerüzletet csinálni. Miért akarják elvetni ezt az üzletet? Hogy a város helyeit mások keressenek? Egy csabai özvegyasszony esik el igy engedélyétől (Reisz József dr.: Nem dili), mig ma a két engedélyest a harmadik ellátja. Jánossy Gyula polgőrmester elmondotta, hogy már a Csabamozgó létesítésekor kijelentette: a két mozi nem fogja birni a versenyt. 1928-tól kezdve folytonosan baj volt az Apolló-val csődbe is ment. Csak akkor élhet meg Békéscsabán két mozi, ha megegyeznek, hogy egyszer az egyik, máskor a másik játszik. Ádám Gusztáv a javaslat elfogadása mellett emelt szót. Amikor 1912-ben készültek a szinház átépítésére s nem volt elég pénz, elhatározták, hogy bérbeadjők az épületet mozi céljaira is. A kért nem térítették meg s a végén alaposan ráfizetett a város a renoválásra. Gyöngyösi Jőpos dr.: Willenthal mo»t megtérítené 1 Ádám Gusztáv : Nem hiszem... 1874 ben a közbirtokosság a közművelődés céljaira emelte az épületet s illik az öregek elhatározását tiszteletben tartani. Szilassy Antal dr.: Az ajőnlat nem komoly jogilag, mert nagyon sol féle kibúvót tartalmaz. A csődválasztmány nem vezette félre az ügyvédet, különben az nagykorú, vagyonos ember, de nem akart senkit megvágni sem,