Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-07-08 / 154. szám

4 BEKESMCQVEI KÖZLÖNY 1936 julius la kor jár el helyesen és igazén, ha minden dologban lélovázés nélkül, mindig i?ennek mondja az Igent és nemnek a nemet és nem jérul hozzá semmiféle tevékenységével ahhoz, hogy az igazság elhomőlyosittassék és diadaluljóban megakadélyozlassék. — Valahányszor tisztemben e helyen megnyilatkozhattam, arra lörekedtem, hogy ezen az ingadozás nélkül való egyenes utón járjak. — Boldog vagyok, hogy Önök engem ezekben a kiállásaimban egyetértésük lés rokonszenvük sok jelével halmoztak el. A nagy hatást keltő beszéd után Szeberényi Zs. Lajos dr. ismertette beszámolóját és a szeretetintézmények támogatását, valamint a hitélet továbbfejlesztését hangsúlyozta. Hugyecz György tanító működéséről emlékezett meg a továbbiakban, aki a nyolc osztáju elemi iskolát teremtette meg a békéscsabai ev. egyháznál. Raf~ iay Sándor dr. hetvenedik születésnapjáról és a Tranosciu8 megírásának háromszázadik évfordulójáról beszélt még, majd az egyházmegye népmozgalmi adatait sorolta fel. Eszerint az egyházmegyéhez 53.933 lélek tartozik. Bárdy Ernő alesperes és Karsay István iskolaszéki jegyző jelentései után a választásokra került a sor, melyek során a tisztikar a következőképpen alakul!: Mésodfelügyelő: Vangyel Endre dr., alesperes: Bárdy Ernő, jegyzők: Jakabffy György, Rohály Mihály és Sailer Ferenc dr., pénztáros Biskup Ferenc, számvevő: Uhrin Károly, ügyész: Linder Károly dr., körlelkészek: Feiler Ernő, Jakabffy György. Linder László és Szeberényi Gusztáv dr., gyámintézeti elnökség: Medovarszky Mátyás dr. és Bárdy Ernő, levéltáros: Knyihár Károly, törvényszéki tagok: Meskó Béla, Medovarszky Mátyás dr., Uhrin László dr., Sailer Ferenc dr-, Bárdy Ernő, Biskup Ferenc, Rohály Mihály, Feiler Ernő, Pataky Sámuel és Karsai István, jegyző: Filipinyi Lajos dr., iskolaszék: körlelkészek, jegyző: Kiszely György, Kiss Béla, Solymár Pál, Hugyecz György, Lipták Pál, Molnár János, Francziszty Mihály, Bakos Pál, Valentinyi Károly dr., Szeberényi Zs. Lajos dr., Kozsuch János, Feiler Lajos, Hankó János, számvevőszék: Uhrin Károly, Bárdy Ernő, Biskup Ferenc, Karsai István, Horváth István, Valentinyi Károly dr., Susánszky János, Kós Sándor, Pataj András, Wagner Márton és Juháez Lajos, pénztárvizsgélo bizottság: Szeberényi Gusztáv dr., Francziszty Mihály, Pataj András, Valentinyi Károly dr., Kozsuch János, Linder László, Tyechlár Endre, Susánszky János, Lipták Pál és Gálik János, épitészeti bizottság: Baukó András, Áchim Mihály, Lipták János, Molnár János és Safáry László, nyugdijbizoltság: Jakabffy György, Szeberényi Gusztáv dr. és Jeszenszky Pál dr. A gyűlés a déli órákban ért véget. _ A Statisztikai Hivatal uj elnöke (A B. K. tudósítója jelenti.) A kormányzó a m. kir. helyettes miniszterelnök előterjesztésére a Központi Statisztikai Hivatal létszámába Konkoly Thege Gyula dr. miniszteri osztályfőnöki címmel felruházott miniszteri tanácsost a Statisztikai Hivatal elnökévé nevezte ki. Munkalehetőségek és a népek szellemi együttműködése a világparlament budapesti ülésén (A B. K. tudósítója jelenti.) Az InlerpBrlamentáli8 Unió Gellértszállóbeli vacsoráján Lázár igazságügyminiszter mondott beszédet, amelyen a magyar kormány nevében megköszönte az interparlamentáris konferencia vezetőségének és minden tagjának, hogy az idei tanácskozást Budapesten tartották meg. Az Interparlamentáris Unió értekezletét délután 4 órakor folytatták a munkanélküliségről szóló vitával. Felszólalt Antal István dr. államtitkár is. Kifejtette, hogy a munkanélküliség leküzdésére és a munkalehetőségek szaporítására az Unió állandó bizottsága által kezdeményezett irányelvek komoly lépést jelentenek. Ezek azonban önmagukban még nem elegendők a probléma megoldására, mert ezek nem nyúlnak le a baj gyökeréig. A gazdasági világkrizis végső oka az általános nemzetközi bizonytalanságban és kölcsönös bizalmatlanságban keresendő. Antal dr. beszédét az értekezlet nagy tetszéssel fogadta. Az Unió elhatározta, hogy bizottságot alakit, amelynek feladata a népek közötti szellemi kapcsolatok ápolása és fejlesztése. A bizottság kedden tartolta alakuló gyűlését és elnökévé Roustan francia szenátort választották. Az angol delegáció szónoka szerint a mai nagy gazdasági válságnak nem annyira a túltermelés, mint inkább e fogyasztás csökkenése az oka. Kertész Miklós előadla, hogy a kivándorlókat, a mai kor nomádjait érintő gazdasági és szociális kérdéseket az igazságosság és a nemzetközi szolidaritás alapján kell szabályozni. A munkabér és munkaidő kérdése az építőiparosok értekezlete előtt (A B. K. tudósítója jelenti.) A békétcsabai építőiparosok tegnap este 7 órai kezdettel fontos értekezletet tartottak az ipartestület székházának nagytermében. Az értekezletet Francziszczy Lajos dr. iparhatósági biztos megnyitó sza vai vezették be, amelyekben az építőiparosok problémájával foglalkozott. Ulána Áchim Mihály városi építészmérnök részletesen ismertette az építési szabályrendeletet. Az értékes ismertető előadást nagy érdeklődéssel hallgatták az értekezlet résztvevői. Ezután Elekes Gyula ipartestületi jegyző ismertette az iparügyi minisztérium állal megállapított, Békéscsabára vonatkozó munkabéreket, amelyekkel kapcsolatban hosszabb vita fejlődött ki. A vita során többek között Párkány Simon főmérnök két pontot talált sérelmesnek Békéscsabára nézve az uj bérmegállapításban. Elsősorban azt találja sérelmesnek, hogy Békéscsabát Síegeddel hozzák egy vonalba, holoít ismert dolog, hogy Szegeden több a munkaalkalom, viszont Békéscsabán semmivel sem jobb a helyze.?, mint Gyulán, Oiosházőn, Hódmezővásárhelyen és ezek a városok az alacsonyabb bérek osztőlyába tartoznak. Másodszor sérelmesnek tartja azt -az őüapotot, hogy egy napszámos 28 filléres órabért kepjon, amikor az uradalmak 80 filléres napszámmal dolgoztatnak. Kéri, hogy ecyenlő napszámot állapítsanak Békéscsaba területére, de ne csak ezt a szakmát terheljék meg. Szobek András rámutatott arra, hogy Békéscsabán lényegesen drágább a megélhetés, mint más városban és természetesnek falálja, hogy az iparügyi minisztérium a SSSSt VARGA REZSŐNÉL FERENC JÓZSEF-TÉR 2. SZÁM ALATT Nem „ hanem hullámosit a tartós ondolálás kereskedelmi és iparkamara által Békéscsabára magasabb munkabéreket állapíttatott meg. Azonban azt ő sem helyesli, hogy csupán Békéscsaba került a magasabb osztályba. A felszólalások u'tán az értekezlet olyan értelmű határozatot hozott, hogy az indokolatlanul magasan megállapított munkabérek ellen fellebbezéssel élnek a kereskedelmi és ionrkamaréhoz, majd Francziszczy Lajos dr. szavaival 9 órakor befejeződött az értekezle*. Érdekes számok a megyei iskolánkiviili népművelésről (A B. K. tudósítója jelenti.) Az iskolánkivüli népmüvelés i« igazodik a tanévhez, ősszel kezdődik és ilyenkor fejeződik be. Az intéző bizottság, mint ismera tes, már letárgyalta és elfogadta Tantó József titkér évi jelentéséi, mely főbbek között a következő adatokat tartalmazza: Az elmúlt tanév folyamán 2 m, városban, 28 községben 172 és 145 lanyakörzeti, összesen 317 egységnél 5809 népművelési és közműveltségi előadást tartottak. Az előadások során 4282 szavalat, 2388 cnekdarab, 327 zeneda rab, 521 műkedvelői színielőadás hangzott el. Az előadásokon résztvett hallgatók széma 442.501. A műsoros délutánok és esték száma 160 vo!t, 142 alkalmi ünnepséget, 322 műkedvelői előadást, 43 népművelési hangversenyt, 550 mesedéiulán', 31 tanulmányi kirándulást, 101 közművelődési rádió előadást tartottak. Síabályszerü vizsgálattal befejeztek 11 analfabéta tanfolyamot 833 óraszámmal, vizsgőt tett 182 egyén. Záróünnepséggel befejeztek 12 alapismeretterjesstő tanfolyamot 729 óraszámmal, a lanfolvamot végig látogatta 269 egyén. Záróünnepséggel befejeztek 10 népművelési és közműveltségi tanfolyamot 684 óraszómmal, a tanfolyamot végig látogatta 317 egyén. Záróünnepséggel befejeztek 9 művészeti és kedélyképző tanfolyamot 505 óraszámmal. a tanfolyamot végig látogatta 264 egyén. Befejeztek 33 nőnevelési női jellemképző tanfolyamot (2355 óraszámmal, a tanfolyamot végig látogatta 922 egyén), 2 egészségügyi tanfolyamot (83 óraszámmal, a tanfolyamot végig látogatta 54 egyén), 19 gazdasági tanfolyamot (864 őraszőmmal. a tanfolyamot végig látogatta 618 egyén), 7 háziipari tanfolyamot (505 óraszámmal, a tanfolyamot végig látogatta 191 egyén). 1 idegen nyelvi tanfolyamot (60 óraszőmmnl, a lanfolvamot végiglátogatta 23 eayén), 8 ügyességi tanfolyamot (496 óraszámmal, a tanfolyamot végig látogatta 199 egyén. E tanfolyamok a következőképpen oszlottak meg: 3 gyorsirási, 1 könyvviteli, 1 magyar helyesírási, 1 kereskedelmi alapismereteket nyújtó, 1 jogi ismereteket nyújtó, 1 mérlegkészitő és villanyszerelő tanfolyam.) A népművelési órák összes száma 14.272, a könyvtári órák száma pedig 6000. Az előadókösszes száma 1281. Forgalomban volt 143 közkönvvlár, melyből kikölcsönöztek 17.587 egyénnek 41 224 könyvel. A népművelést szolgálta ezenkívül a bizottság tulajdonában levő 19 rádió, 5 gramofon, 21 különböző tipusu vetítőgép, illetve más tulajdonában levő 46 vetítőgép, 26 mozgószinnáz, a bizottság tulajdonéban 3, 18 népház, 2 muieum, működött 33 daloskör 1370 taggal. A bizottság Tantó József titkár működését jegyzőkönyvi elismeréssel örökitette meg. A lakbérleti szabályrendelet mégegyszer a jogügyi bizottság elé kerül (A B. K. tudósítója jelenti.) B-ikéscsaba képviselőtestületének juniusi közgyűlése foglalkozott a lakbérleti szabályrendelettel, amelynek tárgyalását levette a napirendről, minthogy előbb az összes városatyák között szétosztják majd a tervezet egy-egy példányét. Azóta változott a helyzet, mert a város felsőbb hatóságoktól értesítést kapott, mely szerint a lakbérleti saabályrendaletek elkészítésénél mindsn közületnek figyelembe kell venni Budapest székesfőváros hasonló rendelkezéseit amelyek öszszessége mintaszabályrendeletnek tekinthető. Békéscsaba város ennek megfelelően beszerzi a budapesti szabályrendeletet, melynek megérkezte után a jogügyi bizottság a mintapéldány lényeges utasításainak szem előtt tartásával átdolgozza a rendelettervezetet. Iiyen formában kerül ez ntajd a képviselőtestületi tagokhoz. Megszűnt a szegedi papucsos sztrájk (A B. K tudósítója jelenti.) Szegeden a papucskészitő munkások munkabeszüntetési mozgalma véget ért. Megegyezés jött létre a munkősók és munkaadók közölt, melynek értelmében a munkadijakat 15—20 százalékkal emelték fel és a munkaidőt 65 órában állapították meg.