Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-09-11 / 207. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 szeptember 11 kereke: hivői alázattal, da igazam tudatában, emeli fővel járulok majd a törvény elé: Hogy azonban a Phőnix intézőség miképen képzeli el a dolgot, azt nem értem. Ugyanis, ha csakugyan megindítják s feltéve, de meg nem engedve a lehelellent, hogy meg is nyerik a perek lavináját s aztán minden hónapban ujabb és ujabb perxuhatagot indítanak az esedékes havi dijakért, felmerül a kérdés, hogy vájjon mit akarnak csinálni azokkal a szerencsétlen biztosítottakkal — például vé lem is, akiken a perelt tételeket nem lehet behajtani. Arra talán még a Phőnix intézői sem gondolnak, hogv ezek az összegek behajthatatlanság esetén szabad jégvesztésre legyenek átváltoztathatok. (Aláírás.

) HÍRADÓ Emil Klaeger osztrák szociológus érdekes könyvet irt „Das Menschenschuts Gesetz* cimmel. Klaeger szerint teljesen át kellene alakítani a mai büntetőtörvénykönyveket s vissza kellene nyúlni a bün erkölcsi forrósaihoz. Például X. asszony, aki ellopoü egy kabátot, hogy as árából élelmet vásároljon magénak, nem követte volna el ezt a tettet, ha főnöke nem csábította volna el e azián nem telte volna ki pénz nélkül az uccára. Y. csak azért gyújtotta fel a magtárat, mert előbb a gazda jogtalanul bántalmazta. Z. azért szúrta le a barátját, mert az kitúrta őt állásából a igy megfosztotta mindennapi kenyerétől. Ha volnának olyan paragrafusok, amelyeknek segítségével a biró elítélhetné azokat, akik tórsadalmi, családi vagy általában emberi kegyellenségükkel másokat bűnre kényszerítenek, ha súlyos büntetéssel sújtanák a szívtelen vagy romlolt munkaadókat, a természetellenes szülőket, a bűncselekmények nyilvánvaló, de óvatos felbujtóit, lényegesen megváltoznának a bűnözés viszonyai. Emil Klaeger egy uj bünlelőlörvénykönyv tervezetéi is mellékelte könyvéhez. Nancyban azokon a helyeken, ahol az autóknak nem szabad parkázniok, a következő verses plakát olvasható: Figyelmeztetés ! Autóvezető, figyelem I Kocsiddal itten állni meg Kihágás, mit a fegyelem Nem tür és büntetés követ. Válassz tehát nyugalmasabb Helyet, hol pihenni szabad. A rendőrség. Frank H. Rice püspök as amerikai „uj melhodistu egyház" feje, aki állítólag kétmillió hivői hóditolt el a régi meihodista egyháztól, a Colorado állambeli Danverben bért nyitóit. A bárban finom italokat árul a püspök 25 évnél idősebb híveinek. — Pontosan a biblia szavainak megfelelően járok el, — jelentette ki, mikor megkérdezték, hogyan támadt ez a különös ötlete. — A biblia szerint ugyanis „a jó bor felvidítja a szivet". A pénzt, amit az italokért kapok, jótékonycélra fordítom. A védőbeszéd után ma Gyulán hirdetik ki az Ítéletet a ládányi hitvesgyilkosság ügyében Szomszédok, jóbarátok, ismerősök, rokonság vallott Füzesgyarmaton (A B. K. tudósítója jelenti.) A füze8gyarmati községháza hó zasságkötési termét vette igénybe csütörtökön egész nBpra a törvényszék Ungvári tanácsa, hogy ott meghallgathassa a hitvesgyilkos K. Szabó Zsigmond bünpörében felvonuló számos püspökladányi tanul. Az emeleten levő tágas, világos teremben nyolc óra után kezdődölt meg a csütörtöki tárgyalás. Az első pladányí tanú Szabó Gyuláné (Egri Ida), Szabóék szomszédja. Bak Gizi többször panaszkodott neki, hogy ura pofonütölte, cselédet sem tartott mellelte. Szűcs Oszkár dr. orvos kezelte a vádlotlaf, kalcium injekciói adolt neki, abból, ami Bak Gizella tüdőbajának kezeléséből hátramaradt. Éz 1933, vagy 1934 ben történt. 1935 nvarán igmét járni kezdett hozzá Szabó s a kezelés három hónapig tartott ekkor. Bak Gizella 1935. december 6 án magához hivatta, neki is injekciót adolt, elhasi fájdalmak ellen. Nam sikerült kigyógyítani, mert a kezelés félbeszakadt, Bak Gizella elutazóit. Az asszonnyal nem közölte egyáltalán, hogy mi baja van. Domokos L^jos dr. püspökladányi községi orvos 1932 ben kezelte először Szabót, 1933 ban ismét járt hozzá, 1934-ben pedig háziorvosa vo'í. Felvilágosította, hogy bstegségével nem szabadna házasodni, de hasztalan. Az aszszonyt is kezelte megszakításokkal, különben Bak Gizella neuraszténiáe volt, ez a benyomás alakult ki benne. Férjétől félt, panaszkodott, hogy ki sem engedi a házból. Felhozta, hogy az ura fukar ; még a tojással eem volt szabad önállóan gazdálkodnia. Egyíaben útiköltséget kért tőle Bak Gizella, amikor férjével összeveszett s amikor attól léit, hogy ura nem engedi majd haza. Szabót caendee, békés természetű embernek ismerte. Székely Péter dr. püspökladányi községi orvost ezelőtt három és fél évvel kereste fel elsőizben Szabó. Kezelése elég hosszas volt, több injekciót is kapott, Debrecenben Breininger professzor is kezelte, éppen Székely dr. ajánlatéra. Bokaizületi gyulladása is volt Szabónak. Hirtelen pisztolyvétel 30 pengőért Varga Béni püspökladányi géplakatosnál Szabó fegyvert akart vásárolni. 1930-tól kezdve emlegette, hogy jó lenne neki egy pisztoly. Varga ajánlotta fegyvereit, vagy pedig Csáthi Béni főpincér Frommerét, még Szabó házassága után is szóbakerült e?, amikor az uccán találkozott vele. Szabó azzal indokolta előtte fegyverszükségletét, hogy tanyára jár b lakása padlé8áról is szalonnét loptak. Csáthi Béni revolverét elvitte ho-szá megmutatni er év februárjában 8 ő kijelentette Szabó előU, hogv a pisztolyt érdemes megvenni. Nem tapasztalta, hogy Szabó, vagy édesapja a fukarsé&ig takarékos volt. Csáthi Béni püspökladányi fő pincérrel 1935 nyarán kezdeti alkudozni Szabó a revolverre. Az eset előtt 2 — 3 hítlel vette meg a pisztolyt a főpincér feleségétől. Csáthi nem tudta elgondolni, miért kellett neki ilyen sürgősen a fegyver. 1935 nyarán még 15 pengőt volt hajlandó caak adni, most megfizette a 30 pengőt. Feeyvervésárlási engedélye volt Szabónak. Szabó karácsony után ivásnak adta magát Az elnök ezután szünetet rendel el, majd elsőnek Máthé litvánnál hallgatja ki. Ismerte a fiatal párt, szomszédok voltak. Szabó Zsigmondot fösvény embernek tudta. Egyizben, nem tudja miért, Szabó kizárta este a feleségét. Meg is verte az asszonyt, látta Gizike 8zeme alatt a kék foltot. SzabóZsigmond megjegyzi, hogy Máthé Istvánné vele haragos viszonyban volt, mert házából pletykálkodás miatt kiutasitolta. Ifj. Nagy Gyula feleségével és Szabó Zsigmonddal olt ült a fabruér 8 i műkedvelő előadás után a Ríkóczi vendéglőben. Regge

1 hét órakor még .ott hagyta a vendéglőben Szabót. R^atelero, hogy nincs itt e feleségem — mondta a térsaságban az éjszaka folyamán Zsige. Február 9 én délelőtt, a mulatozás után Szabó még hivla Kiss Jánost, a társaság egyik tatját, hogy entére folytessék az ivást. A cechet Szabó fizette, karácsony óta, amikor felesége utoljára ott hsgvla, ivásnak adta magát. Feleségét szerelte s panaszkodott, amikor az asszony elment, hosy kivert kulyának érzi magát. Szabó tuüta* mV

ndjg ka a 'mű***

1 B l«rt osas . , végiet ro «iert ói Or OETKE" téle v» Dr. It-íéie agSsV énjeiben nem voll fukar, fösvény, dobozszámra vette az asszonynak a csokoládét. Nagy vallomására megesküdött. Molnár Jenőné (Ssabó Róze) Szabó Zsigmond édes testvére hazugnak ismerte meg Bak Gizellát. Zsigát rossrlelkünek mondta, aki beteg édesanyját kamrába dobta. A ház körül nem lehetett hasznát venni Bak Gizellának. Nem lud arró', hogv Zsiga megverte a?, aszszonyf. Hisztérikusan viselkedett Gizi, részben hazudozásai, részben félénk viselkedése miatt alakult ki róla ez a véleménye. A védő kérdéseire elmondja, hogy Bak Gizella éa Szabó Zsigmond házasságuk előtt hetekig együtt éltek. A házasságot csak az anyakönyvvezető előtt kötötték meg, az asszony templomba nem akart menni, szidta az egyházat, meg az ünnepe

1, kijelentette, hogy a papra Í8 haragszik Körösladányban. A törvényszék a tanú mejesketését mellőzi, mert vallomását ingadozónak találja. A védő semmieégi panaszt jelent be emiatt. Ifj. Nagy Gyuláné (Vidovics Piroska) férjével együtt ott volt február 8-án délben Szabóéknál a disznótoron, majd együtt mulatoztak este a műkedvelő előadás után. Itt a társaságban levő három férfi 9—10 liter bort megivott. A raplis fiatalasszony és az ököllel dolgozó férj Czakó Istvánné (Szatmári Eila) az elhunyt távoli rokona. Gfeike dicsérte férjét, elragadtatással beszélt vagyonáról, életmódjáról. Raplisnak ismerte a fiatalasszonyt, sokszor nem mondott neki ieazat. Kijelentette előtte, hogy ha Szabó nem veszi feleségül, öngyilkosságot követ el Szabóék héza előtt, de Zsigát is lelövi. Szabó Lajos mézeskalácsosnak panaszkodott a mult év szeptember havában Bak Gizella, hogy férje őt üti-veri. B. Szabó Mihélyné (Vass Julianna) Szabó Zsigmondék szomszédja. Tavaszi kabátot kért tőle Bak Giseiia, hogy hazamehessen, mert Szabó Zsigmond öklével ugy arcába sújtott, hogy folyt a vére. Mindez 10 fillérért történt. Szabó Zsigmond az arcbavágást nem ismeri el. Kristóf István MAV segédtiszt es év februárjában együtt akart bemenni Debrecenbe Szabó Zsigmonddal, hogy mindketten lépéseket tegyenek a válás érdekében. Nam mentek be, mert közben meetörtént a tragédia. Özv.. Gulyás Istvánné (Dede Róza) ott volt a február 8-i disznóölésnél, de nem zsebkéssel, csak kanállel dolgozott, azzal segédkezett. Korábban, amikor az asszony betegeskedett, az ura főzött neki. Rácz Ferenc földmives kötél lakott Szabóékhoz. A mult év pünkösdjén az uccéról belátott a kerítés mögé és ugy vette észre, hogy K. Szabóné vizes volt, férje viszont kiabált: Gizi gyere, ne bolondulj meg, Bak Gizella pedig szidta Szabót. — Hogy volt csuromvizes a felesége? — kérdi az elnök Szabótól. — Többször előfordult, hogy leöntöttük egymást, ha kicsit összekülönböstünk... Seres Teréz varrogatott Bak Gi-