Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-09-06 / 204. szám

1936 szeptember 6 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Mennél jobbén gabalyodik a spanyol keresztrejtvény, annál inkább hüledeznek az angol újságok. A fene érti — panaszkodnak mind egyre — ezeket az ördöngös hidalgókfct. Ezelőit se igen fértek a bőrükbe. De legalább amilyen hamar megvadullak, ugyanolyan hamar le is csillapodtak. Mcst pedig? Most pedig két hónapja dul a forradalom rajtuk s mégis egyre inkább neki szilajodnak. Hol itt a logiks? Sopánkodás helyeit bölcsen tennék az angol újságok, ha ez irányban Well ngtornál puhatolódznénak. Annál a Wellingtonnál, aki mindazt, ami jelenleg történik, D/sraeli feljegyzése szetini Lapradorvak pontosén megjövendölt. Ámde még okosabban lennék, ha legalább futó pillantást vetnének Spanyolországra. Mert sok érdekeset tapasztalhatnának. Olyat, aminek segitségevel gyorsan megfejthetnék a rébuszt és kibogozhatnák a farmairingol. Szemükbe ötölhetett volna ezonnal, hogy Spanyolország teljesen izületien. Erijük ezalatt azt, hogy középosztálya, amely áthidalná a mérhetetlen gazdagságot s a mérhetetlen nyomort, nincsen. Elannyira, hogy osztályszerke:ele majdnem azonosa cári birodalom osztályszerkezetével. Növeli ezt a hasonlatosságot a klimatikus viszonyok hasonlatossága is, aminek következtében legtöbb helyütt csak gabona terem, az is csak módjával szerével. Hatalmas ranchok pöffeszkednek és terpeszkednek Guipuzcoától Segoviáig, néhány földesúr birtokában, akik ez egykori hűbéri jogokét ma is ugy gyakorolják, mintha az idő el nem szállt volna fölöltük. Adjuk sebtiben ehhez a munkabérek példátlan alaCíonyságét éa azon nyomban tisztában ieszünk azzal, miért nevezte C -stiiiát Unamuno mátrix pertubationis-nek, a zavarok anyaméhének. Ám ugyanakkor, amikor a casliüai íennsikon a toprongyos parasztok éhen vesztek, Asturia bányavidékein, Cataluna fonodáiban az ipari kapitalizmus megizmosodott 8 betört a politikába. A spanyol gyárosok nem voltak restek s nyakra-főre csikarták ki a jövevedelmezőbbnél jövedelmezőbb monopoliumokat, ugy, hogy nincs Európában még egy ország, ahol az agrárolló annyira veszedelmesen hasonlítana a guillotinehoz, mint az iberek s a luBitánok földjén. Hogy a vékony középréteg belepusztul a sanyargatásba? Anynyi baj legyen — gondolták az ipari mágnások. Ám közben elfeTELEFUNKEN 237 felejtetlek valamit, igen lényeges dolgot. Azt, hogy a középosztály nagyon jó tampon szokott lenni gótrepedéskor. S a gátak bizony cudarul korhadoztak, egyre korhadoztak a a parasztzsellérek cudarul türelmetlenkedtek, egyre türelmellenkcdtek. A spanyol falvakban ijesztően harapódzott tovább, egyre tovább uz éhség, mígnem a korgó hasakon úrrá lett az anarchia. Igenis, az anarchia és nem a kommunizmus. Mert a spanyol jellemet évszázadok torén annyira átjárta az individualizmus, hogy minden lepattan róla, ami azzal ellenkezik. Es hiába próbálkoztak Azanáék a kolkhozrendszert lemásolni, az ősi sóvárgást a magántulajdon után kiirlaniok nem sikerült. Különben is a botcsinálta reformok megkéstek. A földosztás talán elültette volna a háborgást, ha idejében érkezik. Ám addig gáncsolták, addig odázták, mig hatékonysága elpárolgott. S amíg az osztályok anarchiáját fel nem váltotta a tartományok anarchiája. Es most tessék jól idefigyelni. Az ipari szektorok csak ugy állhattak ellen a külföld ostromának, ha az ipari munkabéreket alacsony szintre nyomják, olyan alacsonyra, amilyenre lehet. Ezzal szemben a mezőgazdasági szektorok csak ugy állhattak ellen, ha az árakat magasra emelik, olyan magasra, amilyenre lehet. A dilema két széra híhát hol ezt, hol azt fojtogatta. Ugyanez a contrcversia ékelődött a termelési ágak közé egyebütt is. Valencia, Andalusia exportőrjei ragaszkodtak ahhoz, hogy a paseta olcsó legyen, mert ekkor jobb vásárt csaphatlak külföldön. Viszont Barcelona és Rio Tinto óbégatott, hogy nem tud gyapotot, illetve ércet behozni. S ezek az ellentétek annyira kiéleződtek, hogy a spanyol államférfiak egészen beiéjük górgyultak. Valahőnyszor idegen orszógokkal irdsájco^ ík gyártmányú cikkek Árjegyzék kivonata s „Izsák" szinszappan lU kg-os . . —.20 „Izsák' s7Ínszappan V» kg-os . . —40 „lzsak" „Izsák" buzekeményitő -56 „lzsak" „Izsák" áztatőpor....... -.20 „Izsék" önműködő mosószer. . . -.48 „Izsák" kékitő, kis üveg .... -.16 „Izsák" szappanfergécs 1 doboz . —.26 ,.Iz»ák" méhviasz beeresztő 1 kg-os 2.40 „Izsék" parketlpaszta lU kg os . . —.86 „ Izsók" kálikenő szappan . . . -.48 „Izsák" cipőkrém 0-és minden szin -.14 „Izsék" kólyhalakk dobozban . . -.40 „Izsék" kályhaezüst 50 gr-os . . —.58 .,Izsák" rovarirtó 100 gr-os . . . -.90 „Izsék" tisztítószer kicsi .... -.14 .Izsák" fémtisztitó 0-ás üvegben . —.20 „Izsék" fémlisztitó 7j literes . . -.60 „Izsék" biunolin kimérve. . . . 1 26 „Izsék" butorla^k kimérve . . , 1.64 „Izsák „Izsák^ „Izsák" Supper9 szappan, kicsi. . „Izsák" Supper szappan nagy . . „Izsák" Tejkrém szappan, kicsi. , „Izsék" Tejkrém szappan nagy . . „Izsák" Mandulaszappan kicsi . . „Izsák" Mandulaszappan nagy . . „Izsák" Mandulaszappan, óriás . . „Kis Izsák" Kézmosószappan , . „Izsák" Borotvakockaszappan . . „Izsák" Rudborotvaszappan kicsi . „Izsák" Rudborotvaszappan, nagy. „Izsák" Konkurrens borotvapenge . „Izsék" Kékacél borotvapenge . . „Izsék" Fogkrém, kicsi —.48 „Izsék" Fogkrém, nagy —.68 „Izsák" Púder, kicsi minden színben—.56 butorzománc közép mi,i . 1.80 borosgyán padlólak köz. min. 1.90 -.40 -.80 -28 -.60 —.19 —.28 -.38 -.14 -.16 -.38 —.66 -.06 .10 Békéscsabai egyedárusitós Spítzer Zoltán cég, Békéscsaba Ötödik Kóroly illetve, második Fülöp óta nem jutott senkinek eszébe, hogy <*zt a ziláltságot megszüntesse. Pombal ugyan tett némi halovőny kísérleteket, de lehurrogták, mint gyanús jakobinust. Napoleon is benyúlt a darázsfészekbe, émde idegen lévén, jó szándéka Iskolai kézimunkák, minták, fonalak Csaba Kézimunka Háziiparnál Katolikus bérpalota kereskedelmi szerződésre léptek, a fejükkel játszottak. Hogy egyebet ne mondjunk, eddig még nem sikerült Franciaországgal se zöidőgra vergődniök. A békés együttműködést mindannyiszor felborította az az áldatlan körülmény, hogy nem csak az Ebro, de a Loire tóján is megterem a szöllő venyige és csurran a prés alól a bor. Angliáról nem is beszélünk. Lancashiret és Catalunőt egy nevesőre hozni ugyszólvőn nagyobb képtelenség, semmint Knoxot Loyolável megbékíteni. Angol szén kellene, hogy A8turia bányái dolgozzanak? Valencia narancsa eladhatatlan a londoni piacon. Ha a leoni posztót védi a kormány, a malagai szöllő lábon rothad. Ha a casliliai buza miatt a délamerikai gabona kizératik, Andalúzia benzinje, olaja, petróleuma nem talál vevőre. Ha Aragónia és Granada cukorrépáját kiviteli vám óvja, Galícia orra előtt bezáródik Cuba ajtaja. Igy aztán érthető, miért acsarkodnak, miért fenekednek egymásra a tartományok. megtörött a spanyol elvakultságon. Most azután hiába kapkodnak fühöz-féhoz Gillarék, hogy segítsenek a megrögzött nyavalyán. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egységes nemzetgazdaságról saó sem lehet ott, ahol a belső fogyasztás problémája elhanyagoltatott. Évszázadok mulasztása azzal "bosszultalik, hogy Spanyolország darabokra hullani késéül. Azzal bo8S£ultatÍk,hogy az egye8 prOVÍn- , uiucioa, nu ai, isidii manuuiai, ciák most ugy civakodnak egymás- ' nak, akinek nincs hozzá foga. sal, mint veszett kutyák a csonton. Mert a gazdasági egység hiánya mindig szakadásra vezet, ugy, ahogy Condorcet, a liberalizmus legfenköltebb szelleme tanította. Cataluna még a királyság idején autonomiát szerzett. Galícia Valencia, Andalusia és Vascongadia pedig most igyekszenek azt megszerezni. Aggasztó jelenség, hogy ezek a tartományok mind egytől egyig a periférián feküsznek s még aggasztóbb, hogy a nyomorult Gattilia, amely a spanyol világbirodalom nucleusát alkolia, Castilia, ahonnan Cortez s Pisarro elindul!, Castilia, amely Granadát a félholdtól eIk8parintoiia, bénán-csonkán hagya'.ik. Nincs kísérve, hogy mihamar bekövetkezik, amitől Soult tartott: Hojy Spanyolország viszszatér az ős-chaosba, ahonnan Katholiku8 Ferdinánd s Aragoniai Izabella csak utolsó mór árnyék fejedelem, a „Zogojbi", jóvoltából, illetve ügyetlenségéből cibálták egységbe. Da dioe, almendras a che no tiene muelas, ad az Isten mandulát, anHarisnya, kesztyű, ing, nöi fehérnemű, ernyők, reriikiilők, divat-, kötöttáruk Teschernél „Bizalom" bevásárlási helye Andrássy-ut 7. Telefon: 480