Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-08-23 / 193. szám

6 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 augusztus 23 Hatalmas idegenforgalmat, rengeteg külföldit várnak a hétvégi három napos evangélikus ünnepségekre A Tranoscius emlékünnep és a diako­nissza kongresszus részletes programja (A B. K. tudősitója jelenti.) Az a nagy evangélikus ünnepség, amely a Tranoscius elíő kiadása óta eltelt küzdelmes háromszáz év­ről emlékszik meg és a délkelet­európai diakonissza kongresszus­nak szolgái impozáns keretül és amelyről a B. K. elsőnek számolt be, szerte az egész országban nagy érdeklődést kellelt. Mutatja ezt az ünnepségeken résztvevők igazén díszes csoportja is. Annyi előkelő külföldi vendég érkezik ez alkalommal Csabára, mint még ta­lán sohasem s névsorukban ott találhatók egész Délkeleteurópa evangélikussógónak minden rendű és rangú vezetői. Az ünnepségek szombat este kezdődnek, amikor is a gyorsvonat­tal megérkezik a városba a meg­hívott előkelőségek zöme. A ven­dégeket a város nevében Jánossy Gyula polgármester, az egyház ne­vében Medovarszky Mátyás dr. fő­jegyző, egyházfelügyelő fogadja, majd kocsikon a nagytemplomhoz vonulnak, ahol. annak ajtajában Szeberényi Zs. Lajos dr. föesperes várja őket és rövid áhítat követ­kezik. Ugyanaznap este valószínűleg a katonazenekar tart toronyzenét, majd nyolc órakor az egyház zártkörű bankeltet ad a vendégek tiszteletére a kisgazdaszékházban. Másnap, vasárnap következik az ünnepségek súlypontja, a Tranos­cius ünneplése, amelyen résztvesz a messze környék evangélikuséga. Reggel fél nyoic órakor kezdődik majd a kocaifelvonulés, Erzsé­bethelyről, a Zsilinszky-uccan, Szarvasról—Kondorosról, Mezőbe­rényből, Békésről, szóval a szél­rózsa minden irányából a Szent István tér felé. A kilencórás tótnyelvü istentisz­teleten Geduly Henrik dr. nyíregy­házi püspök, a tizenegyórás ma­gyar istentiszteleten Raffay Sán­dor dr. bányakerüleli püspök fo? beszélni a Tranoscius emlékün­nepének jelentőségéről. Délben a vendégeket magánházaknál lóiják vendégül 8 délután három órakor a presbitérium díszközgyűlése kö­vetkezik, amelyen elhatározzék a Tranoscius ismételt kisdérét. AZ anyagi ügyek lebonyolításéra be­téti társaság alakult. Este het órakor a nagy temp­lomban következik áhítat, amelyen a külföldiek üdvözlik a gyüleke­zetet. A kisgazdaszékházban este ismét vacsora lesz, amely ezúttal nyilvános. (Jelentkezni az evan­gélikus könyvkereskedésben lehel.) Hétfőn délelőtt kezdődik és zaj­lik le a diakonissza kongresszus. Az első pont a vá'asztás, majd Büchsel Konrád breslaui diako­nissza intézeti vezető „A női dia­konia biztos alapjairól" címmel, 11 órakor Rinne, helsinkiivéropimisz­szió vezetője „A női diakonia Finn országban", délután 4 órakor Sze­berényi Gusztáv dr. igazgató-lel­kész „BepillEntáa egy diakoniát üző gyülekezet életébe" cimmel tart előadást, melynek keretében megemlékezik arról, hogyan lehet organikusén beilleszteni egy egy­szerű gyülekezet életébe a diako­nissza rendet. A kongresszust Thu­róczy Zoltán győri lelkész zárja be. A tanácskozás nyelve német. Hétfőn délben a kongresszus megszakításával közebéd lesz, dél­után a vendégek kimennek az egyházi szőiőbe, ahol szalonna­sütést is bemutalnak előttük, vé­gül pedig megtekintik az evangé­likus szereteíintézményeket. Az elutazásra kedden reggel ke­rül sor. Szeberényi Gusztáv dr.: Az evangelikusság a Tranosciusnak köszönheti fennmaradását A Tranoscius 300 éves évfor­dulójával kapcsolatban Szeberenyi Gusztáv dr. igazgutó-lelkeaz a Bé­késcsabai Evangélikusok Lapjában érdekes visszaemlékezéBlirt, amely­ből a következő reazletekel Közöl­jük: — Irodalomtörténeti szempont­ból is egyedülálló doiog, hogy egy eneke8könyv — eltekintve kibőví­tésétől — 300 even át megtartsa eredeti beosztását és hogy nyei­vezetiieg ugyenugy énekeljük ma a Tranoscius-énekeket, mint ahogy azokat ezelőtt 300 évvel enekelték. Csodálatos egy könyv a Tranos­cius, amelyet ellenség és jóbarát egyaránt nem tudott megéneni, de annál jobban megértette az egy­szerű nép. — Az kétségen felül álló dolog, hogy ennek a könyvnek nemcsak azok a magyar evangeiíkusok kö­szönnek eokat, akik gyermekkoruk­ban még ebből az énekeskönyv­ből énekeltek, vagy akiknek az elődeik és apáik használtak ezt a drága könyvet, hanem az egész magyarhoni evangelikus egyház. Nem akarunk túlzó következte­téseket levonni, de az egészen biz­tos, hogy egyházunk fennmaradását sok százalékban ennek a könyvnek köszönhetjük. — Nem tudom, tudják-e sokan, hogy ez a könyv egy ma már nem beszélt nyelven íródott: az úgy­nevezett biblikus nyelven, a „Králická biblia" nyelvén 8 hogy szerzője tulajdonképpen egy len­gyel ember volt. — Ezt a könyvet próbálták helyettesíteni Jozeffy és Szeberini János püspökök egy racionálisabb szellemű „Zpevnik"-kel, próbálták egyes énekeit tótra lefordítani jeles költők. Nem ment! Mer ezelőtt több évtizeddel lefordították, legalább is egyes részeit magyarra. Kudar­cot vallottak mjndezek a kísérle­tezések, mert semmi „pótlék", jó vagy kevésbé jó, népünknél nem tudja pótolni a Tranosciust. A mi evangelikus tót népünk szívóssága és vallásosságának mélysége olyan egyháztörténeti csoda, amit nem csupön az ellenszenvvel közeledő meg nem ért, de nem érti meg ennek a népnek egy jóbarálja sem. — Nem hiszem, hogy arra volna példa a vilóg még valamely evan­gélikus egyházában, amire példa két dunántuli egyházközség, ahol soha sem vallási ismereteket, sem konfirmációt nem taníloltak tót nyelven 8 ahol nem voltak sem lólcrzelmű papok, mégis a nép még ma is a Tranos­ciusból énekel, amiker az igehirdetés magyar nyel­ven történik. Ez egy olyan isko­la példája a konzervatizmusnak, amelyről nekem is a leipzigi egye­temen az irodalmi különlegessé­gek kapcsén kellett hallanom egy német egyetemi tanártól. — Ezeknek előiebocsátósa után nem mellékkörülmény ez sem, hogy a Tranoscius evangelikus egyházunk sorsdöntő napjaiban, a harmincéves háború Bzörnyü rombolásainak idejében keletke­zett. — Az 1610 i zsolnai zsinat után 25 évre látott napvilágot ez a könyv, amikor felvidéki evangeli­kus tót gyülekezeteink nélkülöz ték ez istentiszteletekhez olyan elengedhetetlenül szükséges éne­keskönyvet. A lelkészek leginkább irott agendákat használtak. S az énekek npéról-fiura szálltak a hí­vek között. A cseh morva atyafiak énekeskönyve nagyon drága volt és a jezsuiták ügybuzgósága foly­tán, okik lehetőleg minden evan­gélikus könyvet elégettek, nehe­zen volt kaphaló ez az éneket­könyv. Ezek a körülmények tették olyan szükségessé a Tranoscius megjelenését. — Tranovszky György, a könyv szerzője a cseh morva atyafiak énekeskönyvét használta fel és a maga zseniális zenei tudásával eredeti, saját énekeivel gazdagí­totta B£ átvett énekeket. — A SE első kiedás, melyet Tra­novszky előszóval látóit el, ez ő rendezésében készült és az'egyhá­zi év szükségletei figyelembe vé­ve 412 éneket tartalmaz. Ezek közüt 73-at maga Tranoscius út, 72-t latinból vagy németből for­diiott a több mint kétszázat a cseh-morva etyefisk énekesköny­véből vett át, valószínűleg túlnyo­móan olyanokat, amelyek legin­kább ismeretesek voltak. — Saját szerzeményei nagy köl­tői képességeiről tanúskodnak. Fordításai olyan sikerüllek, hogy erőben és a kifejezések szépségét illetőleg az eredetivel versenyez­nek. Itt különösen az Ein' feste Burg... fordítására gondolok amely olyan szép, hogy az eredetit a a kifejezések szépségével utóiéri. — A Tranoscius folyton bővült a nem sok idő múlva meghárom­szorozódott- énekeinek száma. — Összegyűjtöttük ennek a könyvnek összes Békéscsabán lé­vő, összesen 114 féle kiadásét. Ez olyan hatalmas szám, amely meg­érdemli a csodálatot. S ha valaki látja azt, hogy ebben a legnagyobb, földművelőkből álló gyülekezetben a templomok mindig megtelnek buzgó néppel s ennek oka után tudakozódik — a feleletet a Tra­nosciua sokféle kiadása adja meg. — Öröm tölti el híveinket, hogy az ő Tranosciusukban 1200 ének van, és még inkább örülnek an­nak, hogy ezeknek az énekeknek lulnyomórészét ismerik és éneklik. Még egy ilyen éneklő nép aligha van a világon 1 TELEFONSZAMUNK: 176. mi történi régen? 1906 augusztus 23. Szarvason egy Kepenyes Mihályné nevü asszony, a pánszláv eszmék fe­natikus rajongója 30 embert rá­veit, hogy vele együtt beadvány­ban kérjék: a kákái elemi iskola növendékeit legalább a valíás­órán tótul oktassák. A presbité­rium ad akta tette a kérelmet. — Márkus Géza, a budapesti Király színház építő tervezője készíti, el a csabai városi szín­ház átalakítására vonatkozó vég­leges terveket. A restaurálásra 60 koronát költ a város. — Hat­vani Deulsch, az ismert budapesti krőzus autón Békéscsaba felé tartott, de Békésszentandrásnál a töltésnél kátyúba jutottak, ugy hogy a gépkocsit ökrök húzták ki. A B. K. igy ir: „A modern közlekedés legújabb szörnypa­ripájának ujabb kalandja akadt a békési pu«zlcn." — Szarvason két hetilap mellett most harma­dikis indult,{főszerkesztője Benka Gyula főgimnáziumi igazgató. — Érdekes és változatos mű­sorral készülődik Köröstarcsaa mezőgazdasági és háziipari ki­állításra. Hangverseny kereté­ben fellép Makai Márton dr., Major Simon dr., Konkoly Ti­hamér dr. 1916. augusztus 23. Békés­csabán eddig két, Gyulán öt kiskereskedő adta fel már üz­letét, portékájukat a nagy keres kedők vették meg, akik kap­va kaptak a jó üzleten. A min­dig nagyobb és nagyobb mér­tékben jelentkező áruhiány ter melte ki ezt az egészségtelen jelenséget, amelyet Tanczik La­jos gyulai rendőrkapitány azzal akar megakadályozni, hogy ez nem rnás, mini tiltott árdrágí­tás, mert a nagykereskedő ké­sőbb a gbulai detailistáknak jó val drágábban adná el ugyan• azt az árut. Le is foglaltatott két vagon textil a csabai állo­máson és visszavitette Gyulára. — Már csak egy negyvennyol­cas honvéd maradt életben Bé­késcsabán: Varga-Koritár And­rás, az utolsó nyolc hónapban négy honvéd hunyt el. — Iskola év megnyitást szeptem­ber 15 re halasztották. 1926. augusztus 23. A csabai kiállítás és árummtavásár iránt óriási az érdeklődés, még Zág­rábból is jelentkeztek kiállítók s megérkezett a Ganz Danubius gépgyár jelentkezése is. — Az AEGV autóbuszjáratot akar rendszeresíteni Békés—Mezőbe­rény — Köröstarcsa között. A helyszíni tárgyalást négy nap múlva tartják meg a városháza tanácstermében. — A lap — ki tudja hanyadik jubileum ez márl — foglalkozik a tehén­járás kérdésével. Iponyi-Keller Iván ir róla s hangoztatja, hogy helyénvaló a városrendezés, de az érdekeket össze kell egyez­tetni. — A képviselőtestület 31 szavazattal 26 ellenében elha­tározta, hogy a város részére személyautót vásárol. Ugyan­akkor megválasztották a keres­kedelmi iskola felügyelőbizott­ságát, amely dönt a helyiség, az igazgató és a tanári testü­let kérdéseiről. — Petrovszky Pál volt csabai népbiztost Bu' dapesten, a lóversenyen letar­tóztatták.

Next

/
Thumbnails
Contents