Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) július-szeptember • 148-223. szám

1936-08-14 / 186. szám

Békéscsaba, 1936 augusztus 14. péntek 63. évfolyam 186. szám Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1\J

APIREND ELŐTT A Kereskedelmi Csarnok népes választményi ülésen tárgyalta a debreceni kereskedő társulat átiratát, amely arra kéri as ország kereskedelmi egyesületeit, hogy csatlakozzanak a kereskedelem képesítéshez kötését célzó akciójához. A Kereskedelmi Csarnok választmánya nagy lelkesedéssel magáévá is tette az indítványt. Egyetlen szavazat hangzott el az inditvőny ellen. Holott ez az indítvány — öngyilkossági kísérlet. Nagyon hozzászoktunk már ahhoz, hogy semmin se csodálkozzunk. így most sem a csodálkozás íratja velünk ezeket a sorokat. De rá kell mutatnunk arra a fantasztikus ellentmondásra, melybe a magyar kereskedők — 8 közöttük a békéscsabai kereskedők tisztes gyülekezete is — keveredtek, amikor azért agitálnak, hogy a kereskedői pálya képesítéshez kötését célzó kormányintézkedést kieszközölhessék. Ne köntörfalazzunk I Ez a „képesítéshez kötés" nem egyéb a zárt számra való burkolt törekvésnél. Mert hiszen annyira még sem kelekótya a világ, hogy bevegye annak szükségességét: három és ne több fűszeres, öt ruhás, nyolc cipős és három biciklis stb. egy városba! Mert ez a közérdek I Nyiltan nem lehet tehát a zárt szám rendszere felé evezni, azért van szükség a képesítéshez kötés vargabetűjére. Mert ennek, a pályán való elhelyezkedés indokolatlan megnehezítésén kívül, semmi más indoka, vagy értelme nincsen. Mert ugyan mivel lehet — logikusan és egyenesen — indokolni az olyan képesítéshez kötést, amely pl. a fűszerkereskedési ipar folytatásához megelégszik annak igazolásával, hogy a kérelmező megszerezte képesítését a — textilszakmában ? A kapitalisztikus gazdasági forma ereje: a szabadság és rugalmasság. Ehhez a szabadsághoz és rugalmassághoz nagyon szervesen hozzátartozik az is, hogy a felgyűlt és szabad tőke olt és akkor helyezkedhessék el, ahol és amikor a számítását megtalálja. Hozzátartozik az is, hogy tőkével rendelkező egzisztenciák az évek folyamán átválthassák magukat más életpályára s különösen a kereskedelemre. S szinte megfoghatatlan, hogy azok a kereskedők, akik ádáz harcokat vívnak minden beavatkozás ellen, amely a kereskedelem életfunkcióit egyik vagy mősik irényban akadályozni merészeli, ugyanakkor a legmesszebbmenő beavatkozást sürgetik — azok ellen, akik még kivül vannak a falakon. A mai kapitalisztikus gazdasőgi forma szabadság nélkül nem állhat fenn. Bármelyik oldalról nyúlnak tehát hozzá a szabadsághoz, a kapitalizmus éltető levegőjét vonják el és biztos pusztulását siettetik. Nem csodálkozunk. De lejegyezzük — hadd csodőlkozzanak rajta egyszer a nólunk okosabbak — hogy anno 1936. ezt éppen a kereskedők teszik. beli kartőrs a Szent István-tér bérház vállalati munkáit áron aluli kalkulációval szerezte meg. Ut6naszámitottak s hasonló végöszsieggel, a szakosztály szerint, még az önköltséget sem lehet biztosítani. A feljelentés az uj ipartörvény értelmében a kamaránál szervezett zsűri elé kerül. Foglalkozott az elöljáróság a kaposvári iparoskongresszussal is, amelyet a közeli hetekben tartanak meg. E tárgyban érdekes határozatot hoztak: kimondották, hogy a kongresszus — az eddigi tapasztalatokból megállapilhatólag — nem szolgálja azt a célt, amit az iparosság elvárhatna s ezért a tőlünk különben is távoleső tanácskozásokon a békéscsabai ipartestület egyáltalán nem képviselteti magát. Ez a határozat felelet az IPOK mult évi taktikázására, amikor heteken keresztül ígérte, hogy a kecskeméti kijelentést meglartja s Nyíregyháza után Csaba jön, végül pedig elvitte a kongresszust Bornemisza miniszter városába. A határozat másik része kimondja, hogy nem csak nem képviselteti magőt Békéscsaba a kongresszuson, de egyáltalán igényt sem tart a jövő évi rendezésre. A festő szakosztály anyagi támogatást kért, hogy a budapesti országos szaktsnécskozésokra elküldhesse képviselőit, de az elöljáróság nern szavazott meg semmit azzal az indokolással, hogy üres a kassza. Jóváhagyták az újonnan megalakult építőipari szakosztály működési szabályzatát. Egyidejűleg Szobek András felszólalásával kapcsolatban tisztázták, hogy a segédmunkásokat, bármilyen rövid ideig is dolgoznak, mindenkor be kell jelenteni a testületnél. Folyó ügyek letárgyalása után kilenc órakor ért véget az ülés. Letárgyalták a villamosmii költségvetését (A B. K. tudósítója jelenti.) A villamosmü igazgatósága csütörtökön délulőn Jánossy Gyula polgármester elnökletével ülést tartott. Az igazgatóság a jövő évi költségvetést tárgyalta le, amelynek keretei valamivel nagyobbak az ideinél. Lényegesebb uj beruházások nem szerepelnek, ezúttal is továbbfejlesztik a hálózatot pár kilóméterrel. Az igazgatóság folyó ügyeket is tárgyalt. Winchkler szabadságon (A B. K. tudósítója jelenti.) Winchkler István kereskedelmi miniszternek a kormányzó három heti szabadságidőt engedélye zett. A kormányzó Lázár Andor igazságügy minisztert biztameg Winchkler miniszter helyettesítésével. A békéscsabai ipartestület nem vesz résztakaposváriiparoskongresszuson Befutott az első feljelentés árrombolás ügyben (A B. K. tudósítója jelenti.) A békéscsabai ipartestület egyhónapos szünet utón csütörtökön este előljárósági ülést tartott Lipták János elnökletével. Az ipartestület tagjainak létszáma a tagforgalmi kimutatás szerint jelentős mértékben szaporodott, ami arra vezethető vissza, hogy a közönség mór előre tudta : az uj ipartörvény életbelépése jelentős mértékben meg fogja drágítani az iparigazolványok kiváltását. Elekes Gyula jegyző ezután felolvasta jelentését, ami többek között az alábbiakat tartalmazza: — Az elmúlt két hónap alatt a kézművesipar helyzete némi javulást mutat, ami a nyári hónapok alatt megszokott jelenség. Eas a javulás azonban úgyszólván kizárólag a szezoniparokban érezteti hatását. — Az építőipar nagy munkanélkülisége alig enyhült valamit s talán ez az oka, hogy a hatáskörök körüli feszültség és vitatkozás újra teljes erővel kiujult. A szakmában — a rom. kat. iskola építkezését kivéve — csak egészen jelentéktelen, apró építkezések, toldozások és tatarozósok fordulnak elő. Valósóg08 rejtély, hogy a vigasztalan sorsra jutott épitőiparosság hogyen lesz kimenthető mai szomorú elesetlségéből. — A vas és fémiparban, valamint a kerékgyártó iparban sok zavart okoz, hogy nincs megfelelő szakmunkás. Az utóbbi években ezek az iparok alig neveltek tanoncot s az utánpótlás hiánya most erősen érezhető. — Kisebb iparágak helyzetében is legfeljebb árnyalati javulásról lehet beszélni, de általános javulásnak nyoma sincs. Ezzel ellentétben ez ipari segédmunkésság helyzetében lényeges javulás tapasztalható, különösen azoknál a szakmáknál, ahol a legkisebb munkabérek már érvényben vannak. — A tanoncok létszáma némi emelkedést mutat. E helyen meg kell emlékeznem a az Országos Társadalombiztosító Intézet mélyreható szociális intézkedéséről, amellyel 40 békéscsabai fiulanoncot két hétig a gyulai városerdőben teljesen ingyenesen nyaraltatott, 100 leánytanoncot pedig a helybeli Árpád fürdőben hétvégi üdülésben részesitett. Túladóztatás . . . — Az iparosság egyik legnagyobb problémája, a túladóztatás, állandóan felszínen tartott kérdés. Napirenden vannak a panaszok az elviselhetetlen adóterhek miatt. Ezt az IPOSz mult hónapban Budapesten tartott gyűlésén ismételen szóvátettük, ahonnan a panaszok az iparügyi minisztérium elé kerüllek. — A szakosztályok közül mintaszerű működést fejt ki a cipészés szabószakosztály. A cipészek a mult hónapban számtalan szakmai gyűlés mellett nagy sikerű kulturestet is rendeztek, a szabók pedig rendszeresítették a hetenkénti társas összejöveteleket, mely igen alkalmasnak bizonyult a kari összetartás ápolására. — A mult hónapban az építőmesterek kezdeményezésére husz taggal uj építőipari szakosztály alakult és kezdte meg működését, a kőműves mesterek pedig uj közszálliló csoportot alakítottak. A jelentés utón került sor az előljárósági ülés magvét képező uj törvény ismertelésére. Elekes Gyula jegyző másfélórós magyarázattal szolgált, amelynek során részletesen informálta az elöljáróságot magáról a törvényről és a végrehajtási utasításról. A törvény ismertetése közben felszólalt Tábor Ferenc és kifejtette, hogy az árrombolók büntetésére vonatkozó részt üdvösnek tartja, mert most e téren lehetetlen állapotok uralkoenak. Békéscsabán a perifériákon 10, sőt 6 filléréit borotválnak s közben a mesterek zálogba teszik ruhájukat, értéktárgyaikat. Ugyanennél a pontnál Elekes Gyula jegyző bejelentette, hogy a törvény életbelépése óta tegnap iktatták az első árromboló feljelentést, amelyet a villanyszerelők szakosztálya adott be. A feljelentés elmondja, hogy az egyik hely-