Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-26 / 96. szám

1936 április 26 BEKESMEGVEI KÖZLÖNY Külpolitikai szemle írja: Lustig Géza Soha nem állhattuk Tard<eut, a póriskórnyéki békediktátumok értelmi szerkőjét. Ugyenazt eondoljuk felőle, amit cinkosa, Maridéi. Hosy suttyomban, a ceelédlép csőn ét, lepódíott a történelembe. Da amit legutóbbi müvében állit. azt készségesen aléirjuk. Készségesen aláírjuk a liberaüamus és a radikalizmus halálos Ítéletét. Ecce quia : Mint tudni való, az elmúlt században a politikát két gondolati rendszer sugalmazta. Közülck az egyik, a liberalizmus, még a tizennyolcadikszázadból felejtkezett itt, minekutánna Ameiikéban s Franciaországban Ryökeret vert. Hi tvellásét Jefferson fogalmazta meg a legélesebben, ilyeténkép. „Magétól értetődőnek tartjuk, hogy minden ember egyenrangúnak szülelett ; hogy teremtőjük bizonyos elidegeníthetetlen jogokkal ruhóz'a fel őket; hogv ezek közé tartozik az élet, a szabadság és a boldogság keresése ; hogy ezeknek a jogoknak a biztosításéra kormányok vannak szervezve az emberek között, amelyek jogos hatalmukat a kormányzottak beleegyezéséből nyerik ; hogy valahányszor egy kormfcny ezeket a célkitűzéseket mtg8emmisiti, a népnek joga van megváltoztatásához vagy eltörléséhez". Semmi kétség, amikor Jefferson a függetlenségi > ilet kőzetben az! mondotta, hogy ezek az igazságok maguktól értetődőek, pontosan azt is gondolta, emit mondott. Azt gondolta, hogy az ember — mint Johnsonnak írta — „a természettől jogokkal éa igazságérzette! felruházott éllel". Azt aondolte, hogy „az erkölcsi érzék — amint Adamsnek irta — ép ugy része a szervezetünknek, mint a hallés, a lé tés, a tapintás". Még azt ts hozzáteszi a derék államférfiú, hogy „mindenki örömét leli benne, ha egv másikkal jót tehet s hogy az erény lényege « mindenkivel való együttérzés". Szegény Jefferson 1 Honnan álmodhatta volna, mit rejteget a liberalizmus öle? Honnan ólmodhalta volna, hogy a nemzetiség elve, a liberális katekizmus leghatékonyabb rugója, mihamarétalakul nacionalismussá? A nemzetség védői csak ennyit poslulállak: minden államnak MAGYAR EMIBER ABBÁZIÁBAN az Erényi-féle RESIDENZ penzióban lakik ! MIÉRT????? 1. Mert az Erényi penzióban külföldön is ugy érzi magát — mint otthon. 2. Meit nem olajjal főznek, hanem kitűnő Ízletes magyar konyha van. 3. Mert a Residenz egészen közvetlenül a tenger partján fekszik. 4. Mert a fekvő lég- és napkurákat a vendégek a saját gyönyörű tengerparti pálmakertben tarthatják. 5. Mert kívánatra diétikus koszt felér nélkül kapható. 6. Mert meleg tengeri fürdő is be van vezet-e. 7. Mert a Residenz a magyar uricsaládok találkozó helye. 8. Mert a legjobbal a legolcsóbban nyújtja. 9. Mert a Residenz magyar vendégei egy nagy családot képeznek. 10. Mert az utazás és valutabeszerzés minden gondját leveszik a válláról: Erényiek, Budapesten (Károly körút 5. Tel. 316—19J Kérjen míg ma képes prospektust I Kimerítően részletes levélbeli információ 1 szabadnak keil lennie törvényes vágyainak elérésében. A nacionalizmus pártolói mér igy okoskodtak: ez én országomnak sza badnak kell lennie végyei elérésében, ekér törvényesek azok, akár nem. És ennek a hejszélvékony distingciónak a segitxégével a liberalizmus átvpdlett impa rualimuESá. — A redikálizmus, ellentétben a liberalizmussal, gazda sági meggondolásokból indult ki, olyanokból, aminőket a pelyhed ző iparosodás javasolt. A radikálisok, ha lehet, még individuális tébbak voltak, mint a liberálisok. Hittek, vakul hittek, a szabad kereskedelemben, a szabed versenyben, a szabad kezdeményezésben. Nem korlátozták a tulejdon hatalmát, emedig az munkából és nem előjogból fakadott. A Bent ham-ek. a Mill ek, a Ricardó-k szemléletét osztották a szociálisták is, akik a radikálisoktól csupán abban rarkallottak el, hosjy Kosmos t nem a munkaadó, hanem a bérmunkás szemszögéből Ítélték. Owen Benlham csetlése, Marx Ricardó tanítványa volt. Ámde Owen, főként Marx észrevett olyas valamit is, amit radikális elődjeik nem gyanítottak. A tőkének hej!amát a felhalmozódásra s az ebben rejlő hatalmát. A befolyást, mit a kapite'isték gyakorolnak kormányokra. Ám ez is. az is sajnálatosan örökölte a radikálisok egy világben a háborút megelőző években és nagyrészben ez dominál manapság is. Szervezkedés a végletekig, de csak az egyes államokon belül, ám ugyanakkor szervezetlenség, ha ugyan nem anarchia, az ecyes államok közötti vi szonylatokben. Mihez vetethet az ilyen anomálie? Háborúhoz, csak háborúhoz és megint csak háború hoz. Vagyis az állal, hogy a nemzeli organizáció gondolatát a szo cialistáktól, a nemzetközi szabadság gondolalát pedig a liberálisoktól egyidejűleg vette ót, olyan helyzetbe jutott a világ, mely az egész civilizációt pusztulással fenyegeti. A modern technika a szervezkedést föltételezi. Da ez a szervezkedés csak akkor ér valamit, ha nem csak az egyes államokon belül, da az egyes államok között is létesül. S a tizenkilencedik század csődbe jutott, nem azért, mert liberális, illetve radikális volt, de azért, mert elmulasztotta feladatát, az internacionális organizációt. Azt hitte, megoldotta a problémát, mikor a hűbéri államokat nemzeti államokká avatta. De közben a technika olyan gazdasági szerveket hivott létre, amelyeknek uraláséra elkészülve nem volt. S ezen egyetlen egy, ámde vaskos hiba folytán a jólét ellenére is. amelyben fürdött, a század katasztrófába 2-uhent. A világháború némely tekintetben egy korszak végét szegte be, de más tekintetben csak egyik ize volt egy folyamatnak. Megcáfolta és kioltotta a liberális és radikális vágyálmokat és megcáfolta és kiFérfiing Nyakkendő Kalap Kesztyű Andrássy ut 7. Ridikül Divat kötöttáruk Ernyő Harisnya Habselyem minden szinfehérnemü árnyalatban HCERNÉL „Bizalom bevásárlási he'ye ném ely fogyatékosságát. Azok az organismusok, mellek ellen szerintünk a proletároknak harcolniok kell, gazdaságiak és nem biológiaiak. Elég botorul feltételezték, hogy a proletárnak, nem lévén tulajdona, hazája sincsen, Túlságosan lekicsinyelték az érzelmi indítékok erejét és noha hiuzszemekkel figyelték Bismarckot, annak korszakalkotó ötlete, a gazdasági nacionalizmus, nyomtalanul pattant vissza retinájukról. A gazdasági nacionalizmus, évszázadunk uralkodó hatalma, abból meri'i erejét, hogy az önzés racionalis indokait, amelyre a szocialisták és a radikálisok hivatkoztak, egyesitelte azokkal a kevésbbé racionalis indokokkal, melyek a nacionalizmust gerjesztik. Így jött létre aztán egy olyan ötvözet, amelyben a legellentétesebb szempontok frigyesüllek. Szabadverseny? Igen, de csak a nemzetek között. Együtt működés? ..Igen, de csak a nemzeten belül. Önérdek? Igen, a nemzetnek mint egésznek a javára. Áldozat? Igen, de csak a nemzet részére olyan egyén ré széről, aki nem plutokrata. Gazdagság? Igen, a nemzeti dicnőség szolgálatéban. Harácsolás? Nem, mert az iparmágnás mindennel, amit tesz, hazája nagyságát gyarapítja. Ez volt a domináló hit a oltoíla az elkerülhetetlen haladásba vetett hitet, mi Henry George szerint a mult századot az alvajáró optimisták századává bélyegezte. De a nacionalista monopoliumok ma is téryazők a világpolitikában, inkább tényezők, mint bérmikor. Tehát azck az okok, amelyek a háborút előidézték, e pillanatban is működnek és hecsak nem fogja azokat a tőkebefektetések s a nyersanyagok nemzetközi ellenőrzése gátolni, odázhatatlanul ugyanazt a hatást fopják kelteni, csak nagyobb arányokben, mint 1914ben. Ha pedig valaki ugy találja. hogy nagyzolunk, amikor a monopoliumban keresaük a bünbako*, legyen szíves ráérő idejében elolvasni azt, amit a w w yorki képviselcbáe egyik bizolt«át>a előtt — nem is régen, csak 1879 ben — a standard oil rólnem kisebb legény vallott, mint az öreg kalóz! Vanderbilt. Kérdés; Mivel tudja ön magyarózni a Standard Oil végtelen növekedéséi? Vanderbilt: Csak így. Nagyon ravasz fickók a vezetői Nem hiszem,, hogy bármi vissza tudná szorítani ezeket az embereket. Mindig fönn lesznek. Kérdés: Azt hiszi, hogy az államon is fölül kerülnek ? Vanderbilt: Azt. Fölébe kerülnek mindenkinek, aki érintkezésbe jut velük. Vanderbilt csak értett a dologhoz? Ha semmi másért, azért, mert betéve fújta Míltcnl; Miltont, aki háromszáz évvel ezelőtt pontosan látta az eljövendő jelent. „Chao9, a döntőbíró — irta — trónol a magasban és felkavarta az űrt, miéltal uralkodik. Mellet!© a véletlen kormányoz mindent". Mindenféle fuvarozást olcsón vállalok helyben és vidékre is RUBICSEK Luther-u. 2. Tel.s 171. Nemcsak éhségünket kell csillapítanunk, de legyen örömünk is az étkezésnél, különösen ha ez még olcsó is Nem luxus ez, hanem életszükséglet. Milyen szerencsésen oldódik meg ez a FRANCK kávépótlékkal izesilett KNEIPs* malátakávénál Kellemes hatás, kiváló izletesség, magas táperő és csekély ár. rt T-AKAfcEKOSKODO'KNAK ELVEEETET NVUDT.