Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-03 / 78. szám

Ara 6 fillér BEKESMEGTEI KÖZLÖNY Eékéscsabap 1936 április 3. péntek 63. évfolyam 78. szám Igy gondoljuk Az osztrák szövetségi tanács törvényjavaslatot fogadott el az „általános szolgálati kötelezettség" bevezetéséről. A világ politikai közvéleménye nem is lepődött meg, amikor a hírszolgálati irodák világgá röpítették a legújabb szenzációi: az általános szolgálati kötelezettség bevezetését kimondó osztrák szövetségi tanácsi határozatot. Nem lepődött meg, mert morális szempontból larthalat ián volt az osztrák helyzet s régen az alkalmas idő kérdése volt csak, hogy ez osztrák kormány mikor teszi meg ebben az irányban a döntő lépést. Egy vadu®, minden mérsékletet elvető tempóban fegyverkező Ewrópa középpontjában ott állott a fegyvertelen Ausztria. Kiszolgőltatva az élliá felfegyverzett államok és egymással szövetkezett óílamc8oportok politikai sakkhuzáaainök, már csak azért is feltétlen szüksége volt arra, hogy állami szuverénitasát a katonai kötelezettség visszaállításával dokumentálja, mert ezzel ugy kifelé, mint befelé, saját állampolgárai felé is tanúságot tesz arról, hogy önálló államiságához tántoríthatatlanul ragaszkodik. Azok az elgondolások és érvelések, amelyek az osztrák kormányt és szövetségi tanácsot nagy elhatározásánál vezették, annyira ismertek és olyannyira elismertek is, hogy a merésznek látszó politikai lépést még a legközvetleneb bűi érdekelt hatalmak, a kisantant országai és Franciaország is, a legteljesebb nyugalommal fogad ták. A világ egyszerűen tudomásul vette, hogy Ausztria megelégelte a megalázottság, a kiszolgáltatottság bizonytalan és kétes helyzetét. Megelégelte és változtatott tajta, anélkül, hogy ezzel a tettével felingerelte volna szomszédai érzékenységét. Nem vagyunk barátai a fegyvernek. Még akkor sem, ha a békét szolgálja. Mert az a béke, amely a fegyverek erején, a szomszédtól való félelmen nyugszik, mindég gyanús előttünk. Most mégis megnyugtató Ausztriának ez a „fegyverténye". Mert az az aránylagos csend és nyugalom, amely ezt az osztrák lépést fogadta, ha nem is jelenti még a megérlő baráti légkört Európa horizontján, mégis az mutatja, hogy a „győztes hatalmak" is sok mindent megtanultak 1920. óta. A külügyi bizottságban a polgári ellenzék is örömmel fogadta a nagyjelentőségű római megállapodást (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház külügyi bizottsága Láng Boldizsár elnökletével teg nap ülést lartott. Láng Boldizsár elnök üdvözölte a kormény tagjait sikeres római uljuk alkaimábói. Kánya Kálmón külügyminiszter tájékoztatta e bizottságot az olasz fővárosban folytatott tárgyalások eredményéről én ismerletle a római hármas tanácskozás diplomáciai előzményeit, Schuschmgg osztrák kancellár és Berger Wöldfnegg osztrák külügyminiszter budapesti látogatását. A megbeszélések, amelyek az osztrák és magyar kormány között folytak, a dunai kérdésben teljes megegyezést hoztak. Leszűrték azokat az elvekel, ame lyek kifejezést nyertek az uj római jegyzőkönyvekben. A három ország azonos felfogása ütközött ki a középeurópei politika tekintetében. Megállapította, hogy a tanácskozás eredménye megfelel annak, amit a korrnény tőle vért. Nem hozott szenzációt, de megerősítette az eddig is kitűnően bevált rendszert. Nem kiván mások elől elzárkózni, de az együttműködést sem kívánja minden áron megvalósítani. A tárgyhoz elsőnek Illés József szólt hozzá, aki az uj római jegyzőkönyvekben létrejött megállapodásokat üdvözölte. Eckhardt Tibor örömmel üdvözli a javaslatot, Lakatos Gyula az osztrák—olasz viszony kimélyülé8ét látja az uj jegyzőkönyvekben. Buchinger Manó a ezocialistapárt külpolitikai elveire való hivaikozással a kormény javaslatát nem veszi tudomásul. Bethlen István gróf megelégedéssel üdvözli a megállapodást, mert a három állam közötti viszony megerősödött. Festeüch Sándor gróf megnyugvással veszi tudomásul, hogy a megállapodás nem árt a Németorsrőggal való jóviszonynak. Kánya Kálmán külügyminiszter válaszolt a felszólalásokra, majd Gömbös Gyula miniszterelnök ösz•zefoglalta a kormány álláspontját a napirenden levő kérdésben. A bizottság ülése egynegyed 3 órakor ért véget. Pénzbüntetésre Ítélte a törvényszék a köröstarcsai főjegyző ittas sértegetőjét (A B. K. tudósítója jelenti.) A gyulai törvényszék bngváritanácsa csütörtökön délelőtt Kö röslarcsán, a községháza tanácstermében tárgyalta Fehér Lássió ottani kovácsmester bünügyét. Fehér László ellen ez volt a vád, hogy 1935 december 5 én délelőtt megjelent a községházán Törő József főjegyzőnél és éles hangon kifogősolta előtte, hogy két gyermekét miért vették fel a zöldkereszt ebédeitetési akcióba. A mind hevesebbé váló vita során — a vád szerint — kijelentette, hogy fel kellene akasztani a főjegyzőt, amiért ilyen szégyent hoz a tarcsaiakra. Ne ingyen ebédet adjanak — mondotta —, hanem munkát, hogy a szülők eltarthassők gyermekeiket. A főjegyző az erős kitételek után kiutasította irodájából Fehér Lászlót, ami azonban nem ment simán, két rendőr segítségét kellett igénybevennie, mig Fehért kituszkolhatta. Fehér László azután a községházán lévő rendőrőrszobóba ment, ahol olyan kijelentést lett, hogy most csak szóval bántja ez elöljáróságot, de lesz idő, amikor tettel is... Az ügyészség Törő József főjegyző feljelentésére hatósági közeg elleni erőszak büntette cimén adott ki vádiratot Fehér László ellen, aki a tegnapi tárgyaláson tagadta, hogy használta volna az inkriminált kifejezéseket. Hangoztatta, hogy felindult állapotban volt, csak erre emlékszik. Törő József főjegyző vallomásában részletesen ismertette az eseményeket. A rendőrőrszobán történteket csak hallomásból tudja. Szobájában jelen volt egy malomellenőr is, aki igyekezett csitítani Fehért — sikertelenül. Molnár Sándor és K. Szabó Imre községi rendőrök azt vallották, hogy Fehér László nagy mértékben ittas volt. Mindketten csak a kiluszkolásnál, a rendőrőrszobán történteknél voltak jelen. Pénzes Imre dr. ügyész vádbeszéde után a törvényszék hatóság megsértésének kihágásában mondta ki bűnösnek Fehér Lászlót és ezért harminc pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítéletben az ügyész és védő is megnyugodtak, igy az jogerős. Ember Sándor, a NEP jelöltje abszolút fölénynyel győzött Pomázon (A B. K. tudósitóia jelenti.) A pomázi kerületben tegnap tartották meg az országgyűlési kép

v viselőválasztást. Ember Sándor 12051 szavazatból 6315 szavazatot, Griger Miklós (legitimista) 4794 szavazatot, Szálasi Ferenc (népakarat pártja) 942 szavazatot kapott. Eszerint a kerület országgyűlési képviselője Ember Sándor (NEP) lelt 579 abszolút siótöbbséggel. Már a négus testőrsége sem tartja magát (A B. K. tudósítója jelenti.) Az olasz SBjló és propagandaügyiminiszterium tegnap délután két harctéri jelentést adott ki egymásután. Az első jelentésben bejelenti Gondar városénak elfoglalását. A második a következőket tartalmazza: „Március közepén az abeszszin harctér északnyugati részén megindult hadmüveletek teljes sikerrel jártak. Az az olasz hadoszlop, amely a fasiszta főtitkár vezetése alatt indult el, több mint 306 km menetelés és nagy nehézségek leküzdése után bevonult Gondar be. Az olasz csapatokat Gondar város örömmel üdvözölte. Az olasz haderő vesztesége egy olasz liszt és négy eritreai tiszt. Megsebesült egy olasz és egy eritreai tiszt." A négus testőrségének több katonája — köztük egy tiszt — megadta magét. Tárgyalások az asztalosipari munkabérek ügyében (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi kereskedelmi és iparkamara asztalosipari munkabéreket megállapító bizottséga tegnep délután 3 órai kezdettel az iparhatóságok és ipartestületek kiküldötteinek részvételével értekezletet tartott. Az értekezleten Váry Albert dr. kúriai elnök, miniszteri tanácsos elnököli. Békéscsabáról Francziszczy Lajos dr. iparhatósági biztos és Elekes Gyula ipartestületi jegyző jelentek meg az ülésen. Az értekezleten szenvedélyes vita fejlődött ki a munkaadók és a munkavállalók között. A munkaadók részéről a 20 filléres minimum és 58 filléres maximum órabéreket ajánlották, mig a mun kavóllalók a 36 filléres minimum és 70 filléres maximum órabérek megállapításához ragaszkodtak. Értesülésünk szerint a munkabérek ügyében a rendkívül súlyos ellentétek miatt még a késő esti órákban sem történt döntés.