Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-04-19 / 90. szám
6 Ara O 6 fillér ózlont Üékéscsaba, 1936 április 19. vasársisip 83. é 90. szám N APIREND ELŐTT Szegeden kitört u harc a városháza és ez újságírók közölt. A diplomáciai viszony megszakításéra — amennyire igy messziről megállepithetó — nem az újságok adlak okot, hanem egy-két vezető tisztviselőnek a közeledő városházi választásokkal foglalkozó nyilad ozata, amelyet alapok vóltoz tGtás nélkül 'eközö'tek. Esek a cikkek nem tetszettek a szegedi polgármesternek. Megérljük. De iulán egyszerűbb lett volna, ha a nyilatkozatot adó kebelbeíi urakkal intézik el ezt a kérdést, ahelyetí, hogy — kitiltották a aajtót a szegedi vóroshózáről. Mert ez történt. Néhány nap óta a szegedi polgármester intézkedése értelmébe n — a közigazgatási bizottság tudomásul vette ezt az inlézked :»t — a lapok munkatársainak a polgármester, vagy a helyettese adhat CBak információt. A tanácsnokok, ügyosztályvezetők s más vezető tisztviselők, ekik eddig minden további nélkül tájékoztatták az újságírókat a nagyközönségül érdeklő vőrosi ügyekről, ezentúl nem adhatnak információt. S ez egyet jelent a városházi hírszolgálat teljes megsiünésével. Mert eltekintve attól, hogy a polgármester nem is adhat részletes és kellő felvilágosítást a közönséget érdeklő minden eseményről, az uj rendszer szerint kiadott „hivatalos tájékoztató" a lapok számára elégtelen és teljesen hasznavehetetlen. Nem akarunk ebből az alkalomból jogfilozófiai vagy társadalompolitikai értekezést tairtani arról a kérdésről, hogy teljes nyilvánosság nélkül mennyire nincs és nem lehet alkotmányos élete ety közintézménynek. Természetesen eddig csak, arnig az alkotmányosság nemcsak a címben, hanem a jellegben is megnyilvánul. De rá kell mutatnunk arra, hogy a sajtó pártatlan informatív működését nem a saját céljai, nem saját érdekében végzi. Sőt nem is, vagy ha igy jobban leiszik, nemcsak a közönség érdekében. Hanem elsősorban és mindenekelőtt a közintézmények zavartalan működésének érdekében is. Amiről a szegedi polgármester, ugy látszik, megfeledkezett. Aki csak némikép is tisztában van azzal a szereppel, amelyet a hivatása magaslatán álló komoly sajtó a mai társadalomban betölt, az pontosan tudja, hogy ennek a konfliktusnak nem lehet mós megoldása, mint a status quo ante helyreállítása. Még akkor is, ha nem olvassa a szegedi újságoknak, még a máskor túlzottan lojális lapoknak is. egyöntelü és hetérozott állásfoglalását. Amely, ha elmérgesedik a helyzet, elvezethet a teljes bojkottig. Ha pedig előrelátható a békekötés, mi szükség van akkor az ilyen flotiatüntelésre ? Az Appsutfi-yccai hid átépítését határozta el az állandó választmány Rövidesen meg is kezdik a munkát (A B. K. tudósilója jelenti.) Aa állandó választmány szombaton délulán Jáaossy Gyula polgármester elnökletével ülést tartott. Elfogadták a polgármester javaslatát a normáik tszám megállapítására és az állásmegszüntetések, valamint átszervezések tárgyában azzal, hogy a személyzeti kiadások ne emelkedjenek és az átszervezések olyan mértékben történje nek, ahogy a lehetőségek, illetőleg a költségvetési keret megengedi. A tenyészállatok beszerzésére az állam kölcsönt ajánlóit fel. A A képviselőtestületnek javasolni fogják, hogy minlegy háromezer pengőt vegyenek fel e célra. Az állandó választmány a maga résséről szükségesnek lartja, hogy Oíécskw és Nagykörös között az országút kiépüljön, mert ezzel a budapest-békéscsabai országút néhány kilométerrel megrövidülne. E«t a határozatot közlik majd a kereskedelmi miniszterrel. Az Apponyi uccai hid átépítésére államsegélyből pénz őll rendelkezésre, igy a polgármester a képvifelőlestületnek be fogja jelenteni, hogy a munkát rövidesen megkezdik. A békési evangélikus egyházmegye nagy beiktató ünnepségei Orosházán (A B. K. tudósítója jelenti.) Szombaton délelőtt fél 10 órakor kezdődő közgyűlésen iktatták be a békési egyházmegye felügyelői székébe Lányi Márton dr. országgyűlési képviselőt, volt főispánt és Adamkovics Ágoston dr. tótkomlósi ügyvédet. A beiktatási közgyűlésen megjelent az előkelőségek közöít Pesthy Pál ny. miniszter, egyházkerületi falügyelő, Raffay Sándor evangélikus püspök, Sztranyavszky Sándor, a kcpvi selőház elnöke, orosházi egyházfelügyelő, Kemény Lajos főespe res, Csizmadia András és Tóth Pál országgyűlési képviselő, Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán és még sokan mások. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyet Kovács Andor esperes végzett, ezután az ünnepélyes eskütétel következelt. A közgyűlést Haviár Gyula nyitotta meg, köszöntölte a megjelent elő kelőségeket, majd átadta a felügyelői jelvényeket Lányi Márton dr.-nak, mint az uj egyházfelügyelőnek. Lányi Márton székfoglaló beszédében vázolta célkitűzését. Ismertette azokat az eszközöket, amellyel célját megvs'ósilaniigyeksz'k. A békési egyházmegye a legnagyobb evangélikus egyhőzmegye, igy természetszerű az a kívánalom, hogy ezen a területen az evangélikusoknak domináló szerepet kell megtölteni az élet minden vonatkozősőban, egyházkul turális téren éa a közélet minden területén is. Visszapillantást ve Jelt a magyar történelemre és megállapította, hogy az evangélikus egyház mindig a közszabadságok és a nemzet védője volt. Híve a felekezeíek kö7 ötti béké nek. Az evangélikus önludat nincs ellentétben ezzel a felfogással, da es nem jelenti azt, hogy az evangélikus érdekek védelmében gyávák legyünk és a netán ránk kényszerilett harc előtt kitérjünk. Nem hódítunk más egyhózak rovására, hanem visszahódítjuk saját híveinket. Ezután Adamkovics Ágoston dr. másodfelügyelő beszélt. Az az érzésem — mondotta, — hogy aki egyhéisálól meg tud tántorodni, az képes a legnehezebb helyzetben cserbenhagyni hazáját. A hon és az egyház fogalma elválaszthatatlan egymástól. Aki hazájának dolgozik, az hazáját is szolgálja. Ezután az üdvözlések következtek. Elsőnek Kemény Lajos budapesti főesperes beszélt, ezt kövelőleg Raffay Sándor püspök mondott beszédet, majd Pesthy Pál emelkedett szólásra, aki vázolta a mai idők nehézségeit. Utána Sztranyavszky Sándor orosházi egyházfelügyelő, a dunéninneni egyházkerület nevéban üdvözölte a két felügyelőt. Áll ez a tétel — mondotta, — hogy a haza és az egyház egymástól el nem választható. Meggyőződése szerint Krisztus azért hívta éleire a keresztény egyházat, hogy hazáját szolgálhassa. Ezután Horváth Károly a református egyházmegye, Taffler Endre az orosházi izraelita hitközség, Kiss László főszolgabíró a közigazgatás, a járás és a község nevében, Kiss Sándor a lanitók nevében köszöntötték az uj egyházfelügyelőket. A közgyűlés után közebéd volt, amelyen szőaötvenen vetlek részt. Mozgó egészségügyi kiállítást szervez a városok szövetsége (A B. K tudósítója jelenti.) A magyar városok országos szövetségének idegenforgalmi szakosztálya Kiss Endre dr. kecskeméti polgármester elnökletével ülés tartott, amelyen a vidéki városok kiküldöttei nagy szómmal veitek részt. Foglalkozott az idegenvezetői tanfolyam megrendezésével és a forgalom fejlesztése érdekében az iskolai kirándulások rendszeresítésével, ezzel kapcsolatban a diákszállók kérdésével, valamint a vidéki szállodáknak a modern követelményeknek megfelelő átalakításával. Propaganda céljából elhatározta, hogy a budapesti Dunakorzón transzparens oszlopokat állítanak fel. Bejelentették, hogy a nyáron egészségügyi propaganda kiállítást tartalmazó vonattal az ország minden nBgyobb városát bejárják és ismeretterjesztő előadást tartanak. Racionalizálási kisérlet a pénzügyi közigazgatásban (A B. K. tudósítója jelenti.) A pénzügyminiszter 1936 mőjus 1 tői a gyulai kir. adóhivatalnál vonja össze a békési, szeghalmi és gyulai kir. adóhivatalok illeték kiszabási és kezelési kiadványait, mellyel kapcsolatban az illeték kiszabás és kezelés ia megszűnik a fenti adóhivatalokban. Ez a kisérlelképen tervezett rendelkezés ennak kipróbálását célozza, hogy az összevonással elérhető-e az illeték kiszabős és kezelés jobbá és gyorsabbő tétele és az ügyfelek jobb kiszolgálása.