Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-19 / 90. szám

6 Ara O 6 fillér ózlont Üékéscsaba, 1936 április 19. vasársisip 83. é 90. szám N APIREND ELŐTT Szegeden kitört u harc a városháza és ez újságírók közölt. A diplomáciai viszony megszakítá­séra — amennyire igy messziről megállepithetó — nem az újságok adlak okot, hanem egy-két vezető tisztviselőnek a közeledő város­házi választásokkal foglalkozó nyi­lad ozata, amelyet alapok vóltoz tGtás nélkül 'eközö'tek. Esek a cikkek nem tetszettek a szegedi polgármesternek. Megérljük. De iulán egyszerűbb lett volna, ha a nyilatkozatot adó kebelbeíi urak­kal intézik el ezt a kérdést, ahe­lyetí, hogy — kitiltották a aajtót a szegedi vóroshózáről. Mert ez tör­tént. Néhány nap óta a szegedi polgármester intézkedése értelmé­be n — a közigazgatási bizottság tudomásul vette ezt az inlézke­d :»t — a lapok munkatársainak a polgármester, vagy a helyettese adhat CBak információt. A tanács­nokok, ügyosztályvezetők s más vezető tisztviselők, ekik eddig minden további nélkül tájékoztat­ták az újságírókat a nagyközön­ségül érdeklő vőrosi ügyekről, ezentúl nem adhatnak információt. S ez egyet jelent a városházi hír­szolgálat teljes megsiünésével. Mert eltekintve attól, hogy a pol­gármester nem is adhat részletes és kellő felvilágosítást a közönsé­get érdeklő minden eseményről, az uj rendszer szerint kiadott „hi­vatalos tájékoztató" a lapok szá­mára elégtelen és teljesen hasz­navehetetlen. Nem akarunk ebből az alka­lomból jogfilozófiai vagy társada­lompolitikai értekezést tairtani ar­ról a kérdésről, hogy teljes nyil­vánosság nélkül mennyire nincs és nem lehet alkotmányos élete ety közintézménynek. Természe­tesen eddig csak, arnig az alkot­mányosság nemcsak a címben, hanem a jellegben is megnyilvá­nul. De rá kell mutatnunk arra, hogy a sajtó pártatlan informatív működését nem a saját céljai, nem saját érdekében végzi. Sőt nem is, vagy ha igy jobban lei­szik, nemcsak a közönség érde­kében. Hanem elsősorban és min­denekelőtt a közintézmények za­vartalan működésének érdekében is. Amiről a szegedi polgármester, ugy látszik, megfeledkezett. Aki csak némikép is tisztában van azzal a szereppel, amelyet a hivatása magaslatán álló komoly sajtó a mai társadalomban betölt, az pontosan tudja, hogy ennek a konfliktusnak nem lehet mós meg­oldása, mint a status quo ante helyreállítása. Még akkor is, ha nem olvassa a szegedi újságok­nak, még a máskor túlzottan lojá­lis lapoknak is. egyöntelü és he­térozott állásfoglalását. Amely, ha elmérgesedik a helyzet, elvezethet a teljes bojkottig. Ha pedig előrelátható a béke­kötés, mi szükség van akkor az ilyen flotiatüntelésre ? Az Appsutfi-yccai hid átépítését határozta el az állandó választmány Rövidesen meg is kezdik a munkát (A B. K. tudósilója jelenti.) Aa állandó választmány szomba­ton délulán Jáaossy Gyula pol­gármester elnökletével ülést tartott. Elfogadták a polgármester javasla­tát a normáik tszám meg­állapítására és az állás­megszüntetések, valamint átszervezések tárgyában azzal, hogy a személyzeti kiadá­sok ne emelkedjenek és az átszer­vezések olyan mértékben történje nek, ahogy a lehetőségek, illetőleg a költségvetési keret megengedi. A tenyészállatok beszerzésére az állam kölcsönt ajánlóit fel. A A képviselőtestületnek javasolni fogják, hogy minlegy háromezer pengőt vegyenek fel e célra. Az állandó választmány a maga résséről szükségesnek lartja, hogy Oíécskw és Nagykörös között az országút kiépüljön, mert ezzel a budapest-békéscsabai országút néhány kilomé­terrel megrövidülne. E«t a határozatot közlik majd a kereskedelmi miniszterrel. Az Apponyi uccai hid átépíté­sére államsegélyből pénz őll ren­delkezésre, igy a polgármester a képvifelőlestületnek be fogja je­lenteni, hogy a munkát rövidesen megkezdik. A békési evangélikus egy­házmegye nagy beiktató ünnepségei Orosházán (A B. K. tudósítója jelenti.) Szombaton délelőtt fél 10 órakor kezdődő közgyűlésen iktatták be a békési egyházmegye felügyelői székébe Lányi Márton dr. ország­gyűlési képviselőt, volt főispánt és Adamkovics Ágoston dr. tótkom­lósi ügyvédet. A beiktatási köz­gyűlésen megjelent az előkelősé­gek közöít Pesthy Pál ny. minisz­ter, egyházkerületi falügyelő, Raf­fay Sándor evangélikus püspök, Sztranyavszky Sándor, a kcpvi selőház elnöke, orosházi egyház­felügyelő, Kemény Lajos főespe res, Csizmadia András és Tóth Pál országgyűlési képviselő, Ri­csóy-Uhlarik Béla dr. főispán és még sokan mások. Az ünnepség istentisztelettel kez­dődött, amelyet Kovács Andor esperes végzett, ezután az ünne­pélyes eskütétel következelt. A közgyűlést Haviár Gyula nyitotta meg, köszöntölte a megjelent elő kelőségeket, majd átadta a fel­ügyelői jelvényeket Lányi Márton dr.-nak, mint az uj egyházfelügye­lőnek. Lányi Márton székfoglaló beszédében vázolta célkitűzését. Ismertette azokat az eszközöket, amellyel célját megvs'ósilaniigyek­sz'k. A békési egyházmegye a legnagyobb evangé­likus egyhőzmegye, igy természetszerű az a kívána­lom, hogy ezen a területen az evangélikusoknak domináló szere­pet kell megtölteni az élet min­den vonatkozősőban, egyházkul turális téren éa a közélet minden területén is. Visszapillantást ve Jelt a magyar történelemre és megállapította, hogy az evangéli­kus egyház mindig a közszabad­ságok és a nemzet védője volt. Híve a felekezeíek kö7 ötti béké nek. Az evangélikus önludat nincs ellentétben ezzel a felfogással, da es nem jelenti azt, hogy az evan­gélikus érdekek védelmében gyá­vák legyünk és a netán ránk kényszerilett harc előtt kitérjünk. Nem hódítunk más egyhózak ro­vására, hanem visszahódítjuk sa­ját híveinket. Ezután Adamkovics Ágoston dr. másodfelügyelő beszélt. Az az ér­zésem — mondotta, — hogy aki egyhéisálól meg tud tántorodni, az képes a legnehezebb helyzetben cserbenhagyni hazáját. A hon és az egyház fogalma elválaszthatat­lan egymástól. Aki hazájának dol­gozik, az hazáját is szolgálja. Ezután az üdvözlések következ­tek. Elsőnek Kemény Lajos buda­pesti főesperes beszélt, ezt köve­lőleg Raffay Sándor püspök mon­dott beszédet, majd Pesthy Pál emelkedett szólásra, aki vázolta a mai idők nehézségeit. Utána Sztra­nyavszky Sándor orosházi egy­házfelügyelő, a dunéninneni egy­házkerület nevéban üdvözölte a két felügyelőt. Áll ez a tétel — mondotta, — hogy a haza és az egyház egymástól el nem választ­ható. Meggyőződése szerint Krisz­tus azért hívta éleire a keresztény egyházat, hogy hazáját szolgál­hassa. Ezután Horváth Károly a re­formátus egyházmegye, Taffler Endre az orosházi izraelita hit­község, Kiss László főszolgabíró a közigazgatás, a járás és a község nevében, Kiss Sándor a lanitók nevében köszöntötték az uj egy­házfelügyelőket. A közgyűlés után közebéd volt, amelyen szőa­ötvenen vetlek részt. Mozgó egészségügyi kiállítást szervez a városok szövetsége (A B. K tudósítója jelenti.) A magyar városok országos szö­vetségének idegenforgalmi szak­osztálya Kiss Endre dr. kecske­méti polgármester elnökletével ülés tartott, amelyen a vidéki vá­rosok kiküldöttei nagy szómmal veitek részt. Foglalkozott az idegenvezetői tanfolyam megren­dezésével és a forgalom fejlesz­tése érdekében az iskolai kirándulások rendszeresítésével, ezzel kapcsolatban a diákszállók kérdésével, valamint a vidéki szál­lodáknak a modern követelmé­nyeknek megfelelő átalakításával. Propaganda céljából elhatározta, hogy a budapesti Dunakorzón transzparens oszlopokat állítanak fel. Bejelentették, hogy a nyáron egészségügyi propaganda kiállítást tartalmazó vonattal az ország min­den nBgyobb városát bejárják és ismeretterjesztő előadást tartanak. Racionalizálási kisérlet a pénzügyi közigazgatásban (A B. K. tudósítója jelenti.) A pénzügyminiszter 1936 mőjus 1 tői a gyulai kir. adóhivatalnál vonja össze a békési, szeghalmi és gyulai kir. adóhivatalok illeték kiszabási és ke­zelési kiadványait, mellyel kapcsolatban az illeték kiszabás és kezelés ia megszűnik a fenti adóhivatalokban. Ez a kisérlelképen tervezett ren­delkezés ennak kipróbálását cé­lozza, hogy az összevonással el­érhető-e az illeték kiszabős és kezelés jobbá és gyorsabbő tétele és az ügyfelek jobb kiszolgálása.

Next

/
Thumbnails
Contents