Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-16 / 87. szám

Ara fi fillér békésmeeyei lőzlöny Békéscsaba? 1936 április 16. csütörtök 63, évfolyam 87, szám 1\J API REND ELŐTT Az irányiíolt gazdálkodás mintegy öt év óta elég bűvész­mutatványt hozott ahoz, hogy ne csodálkozzunk egyhamar, ha iá­mét ujabb korlátok közé próbál­ják sroritani az egyébként is egyre szűkebb területen folyó magyar gazdálkodást. Da már annak a határozatnak, amel yal O.oshóza képviselőtestülete kitiltotta piacá­ról a vidéki kereskedőket, sikerül csodálkozásunkat kivívnia. Az ön­ellátás e&zméje félelmetesen hódit napjainkban és mérföldes lépések­kel viszi — hátrafelé a fejlődést. A középkor városainak érumegál liláéi jogét juttatja eszünkbe a modern gondolatkörben fogamzott orosházi határozat s nem tudjuk elhinni, hogy attól komoly ered­ményt várhalna a jómódú szom­széd község érdemes kereske­delme. Ha mór a józan ész érvei erőtleneknek bizonyultak, adjunk itt hangot annak az aggályunknak, hogy az orosházi határozat bele­ütközik az iparszabadságnak tör­vényben biztosított elvébe 8 az illetékes hatóságok gondoskodnak arról, hogy más község viszonzá­sul ne legyen kénytelen követni Orosházát a megkezdett uton. * * * Rokonszenvvel látjuk a Szana­tórium Egyesület békéscsabai fiók­jának küzdelmét fennmaradásáért. Mérhetetlen fontosságú érdekek fűződnek a népegészségügy kellő megszervezéséhez és mert az egy­séges középponti irányítás nélkül aligha velósithaló meg, helyesnek látszik a közegészségügy államo­sítása. Ám az állami igazgatás több területén azt kell látnunk, hogy nem nélkülözhető a hatha tós társadalmi támogatás és meg győződésünk szerint a közegész­ségügy talaján is lesznek terüle­tek. amelyeket a hatósági intéz­ményként szervezendő egészség­védő intézet éppen — hatósági jel­legéből folyó merevsége folytán — nem tud kellően megmunkálni és nagy hasznát Iátnő egy társa­dalmi egyesület kiegészítő mun­kájának. Amikor tehát egy múltjánál fogva is nagy erkölcsi értéket kép­viselő egyesület jövőjéről van szó, meg kell — mert meg lehet — találni a módot a feladatok és ha­táskörök olyan összeegyeztetésére, amely mellett a hatósági jogkör nem szenved csorbulást, — de nem megy veszendőbe egy régi multu, kitűnő társadalmi intézményben rejlő nagy érték és erő sem. A közegészségügy kérdései annyira fontosak, hogy nem lehet azokat elegendőioldalról a kellő erővel meg­közelíteni, a mér meglévő szerve­zeteknél tehát nem azok megszün­tetése, hanem csak a kiépiiendő hatósági intézményekbe való he­lyes beillesztésük lehet a cél. Eit kivónja a feladatok sokasága, a társadalmi rétegek sokfélesége s azoknak a kérdéseknek gyakran érzékeny és kényes természete ie, amelyek az egészségvédő intézet működése során felmerülhetnek. augusztus 31-én bizottság szállt ki Budapestről, amely közölte, hogy a minisztérium egészségvédő intézetet állit fel Békéscsabán, amelyet az egyesület székházában helyezne el. A központ a súlyos fel­tételeket nem fogadta el és közölte, hogy inkább beszünteti a fiók műkö­dését, az ingatlant értékesiti és a felsze­relést elviszi Békéscsabáról. Kirner Gusztávné pénztári je­lentése • után Lőrinczy Lászlóné tett indítványt a fiókegylet felosz­latásáról. Az egészségvédő inté­zet müködé8ének megkezdése utón az államsegély odajut s nem ma­racf majd elég pénz az egyesület­nek, igy egyedüli megoldásnak a feloszlatás látszik. Jánossy Gyula polgármester szólt elsőnek a tárgyhoz és felol­vasta a képviselőtestület határo­zatét, melyben 62 tag kívánja egy­hangúlag az egyesület fennmara­dását. A jövőt ugy képzeli el, hogy az egészségvédő átveszi a rende­lést, ez egyesület pedig folytatja karitatív munkáját. Remenár Elek dr. igazgató-főor­vos nem tudja megérteni, miért kellett a dolgok­nak idefejlődniök. Csatlakozik a polgármester indít­ványához, annál is inkább, mert az egyesület 24 év óta működik. Ottrubay Kőroly központi igaz­gató kijelentette, hogy a maguk részéről mindent megtettek az egye­sület megmentése érdekében. A megegyezést, amit az érdekeltek itt, Békéscsa­bán kötöttel-, felsőbb fak­torok felborították. A karitatív működésre szorítás az egyesületet éhhalálra kárhoztatná. Az egészségvédő a Szanatórium Egyesület segélyéhez képest több mint kétszeres pénzzel kezdi meg munkáját. A felszabaduló ingatla­non tuberkulotikus iskolatelepet létesítenek terv szerint. Beliczey Géza ugy véli, ha a kormánynak az együttműködés te­kintetében deferálnak, talán na­gyobb segélyt fognak az EVI ré­szére elérni. Kérdés, megfelel-e majd a célnak az uj egyesület. Furcsának tartja, hogy formálisan elvesznek a vezetőségtől egy egye­sületet és még csak kö­szönetet sem kapott a 24 éves munkáért. Hollánder Lipót dr. azt kérdezte, milyen jogon vonja el a központ a működési engedélyt? A város áldozatkészségéből és polgári jó­akaratóból gyűlt össze az egyesü­let vagyona, a közponl csekély mértékben járult hozzá a segélye­zéshez. Gyöngyösi János szerint a meg­szüntetés ellen kézzel-lábbal til­takozni kell. Ai egyesület eddig az államot mentesítette at­Tárgyalnak a vezérkarok Olasz— abesszin a diplomácia (A B. K. tudósitója jelenti.) Eden külügyminiszter Párison ét Genfbe utazott. Aloisi olasz fő­megbizott megérkezet' Genfbe és félhalkor megjelent Avenol nép­szövetségi főütkárnál, ahol mór Madariaga, a tizenhérmas bizott­ság elnöke is jelen vol'. A meg­beszélések azonnal megkezdődtek. Genfben a fenyegető hangulat szétoszlott, annak a római hírnek következtében, melyszerlnt Mussolini hajlandó a béké­ről tárgyalni abban az eset­ben, ha Anglia a Földközi­tengerről visszavonja hajó­hadát. Ilyen körülmények között a ti­zenhérmas bizottság kidolgozhatja az eljárási indokot az olasz-abesszin viszály rendezésére. Madariaga és Aloisi között a megbeszélés egy órán őt tartott. A tanácskozás hir szerint nem vezetett eredményre. Ma délelőtt a népszövetség fő titkára jelenlétében folytaljők a tárgyalásokat. A tizenhármas bi­zottság ülése előtt hivatalos köz­lést adtak ki, mely szerint az olasz-abesszin közvet­len tárgyalásokra még nin­csenek meg az előfeltéte­lek. A hangulat azonban bizakodóbb, mint az előző napokban. Az angol—francia—belga vezér­karok kiküldötteinek tegnap dél­előtt megkezdett tanácskozását délulán három órakor folytatták. A délutáni tanácskozáson a kiküldöttek nem együtt, hanem fegyvernemenként külön tárgyaltak. Az olasz vezérkar nincsen kép­viselve a tanácskozáson. A iondoni lapok kiemelik, hogy a megbeszélésekre kiküldött angol tisztek pontosan kö­rülírt utasításokat kapnak. Hangsúlyozzák, hogy a tanácsko­zásoknak kizárólag technikai esz­mecsere jellege van. A résztvevő tisztek valamennyien polgári ruhát viselnek. Az értekezletet a legna­gyobb titkolózás veszi körül és minden intézkedés megtörtént, hogy semmiféls hir arról ne szi­várogjon ki. Olaszország elhatározta, hogy távol marad a három locarnoi ha­talom vezérksrainak tanácskozá­sáról. Olaszország állandóan tar­tózkodó álláspontot foglalt el eb­ben a kérdésben. Bizonyos, hogy az olasz kormány megfigye­lőt sem küld a megbeszélé­sekre, de nincs kizárva, hogy a londoni katonai attasé meghívásra meg­jelenik a tárgyalásokon. A Szanatórium Egyesület közgyűlésén élénk vita után sem döntöttek az egyesület sorsáról A többség az egyesület fennmaradása mellett foglalt állást (A B. K. tudósitója jelenti.) Az Országos Tüdőbeteg Szanató­rium Egyesület helyi fiókja szerda délután a vőroshőza kistanócs termében közgyűlést tartott, ame­lyen dönteni kellett az egyesület létéről, vagy nemlétéről. A fontos tőrgysorozatnak megfelelően a te­rem zsúfolásig megtelt. Lőrinczy Lászlóné elnök nyi­totta meg a gyűlést és pór szóval vázolta, hogy az egyesület mun­kája mindenkor a szeretet mun­kája volt. Majd a halottakat pa­rentálta el kegyeletes szavakkal és átadta az elnöklést Beliczey Géza társelnöknek. Gyöngyösi János dr. titkári je­lentésében rámutatott arra, hogy Békéscsabán annyi jótékony egye­sület működik, amennyi minden további tagbeszervezéBt lehetet­lenné tesz. A legjelentősebb ese­mény egyúttal fájdalmas is volt:

Next

/
Thumbnails
Contents