Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-26 / 145. szám

Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KOZLOOT Békéscsaba, 1936 junius 26. péntek 63. 145. szám 1SJ API REND ELŐTT Tegnap befejeződtek Békéscsabán az érettségi vizsgálatok. Felengedtek az izgalomtól elszorult sslvek, lecsillapodtak a felzaklatott kedélyek, s ma már hatvannégy frissen érett fiu gondolkozik a jövőn. Hatvannégy fiatalember indul neki az éleinek. Hatvannégy uj intellektuális pálya elképzeli körvonalai alakulnak ki a viziós képzelődéaek nyomén. Fehér orvosi köpenyek, operáló kések, körzők, perrendtartások, de sőt főkönyvek és közlekedési térképek színfoltjai villanak meg az ifjú agyakban s a gondolatsor végén mindegyik oda jut el: dolgozni fogok, munkás, hasznos, megbecsült tagja leszek a társadalomnak, amelynek szüksége van rém és munkámra. Vájjon, mit gondolhat az a hatvannégy startoló intellektuel, amikor a szeghalmi kaszáskeresztes perről szóló tudósítást olvassa, amely arról szól, hogy a derék puccsisták hogy készültek akasztott intellektuelekkel feldíszíteni az orszégutmenti eperfákat. Megnyugtató ítéletet hozott teg nep a királyi kúria egyik büntető lanécsa. Mint ahogy a mai világban, amikor a normális gondolkozásra hajlemos embert egyremásra érik a szédítő meglepetések jobbról és balról, már-már C8ak a biróső^ok hűvös józansággal és szinte meg sem érlhető tárgyilagossággal megfogalmazott ítéleteiben lehet megnyugvást találni. A budapesti pékkarlel ügyében ítélt a kúria. S ítéletével elviselhetetlenül súlyosan bélyegezte meg ennek a — nem is tudja az ember hamarjában minek nevezze — társaságnak a ténykedéseit, amely pékkarlel néven veit bátorságot magának ahoz, hogy meg nem engedhető eszközökkel avatkozzon bele a gazdasági küzdelembe. A kúria megállapitolla — amit ebben az ügyben egyébként már az alsóbirósógok is leszögeztek —, hogy a pékkarlel az ítéletben megnevezett egyes tagjainak működése —> közönséges zsarolás. És ezért a kúria a kartel négy tagját súlyos pénzbüntetésre is itélte. Megnyugtató a ludat, hogy a különféle kertelek mesterkedése! mögött ott áll az éber magyar biróság, amely végső fokon mégis csak védelmet nyújt a gazdasági briganlizmussal szemben. itélet Szeghalmons Hét és hat hónapi börtön a vezetőknek, fogház és elzárás a szervezet közkatonáinak legnagyobb részénél felfüggesztette az itélet végrehajtását (A B. K. tudósítója jelenti.) A szegedi törvényszék Apczy tanácsa kedden délelőtt 11 órakor hirdetett Ítéletet Szeghalmon a körösladényi kaszáskeresztesek bünpörében. Pontban 11 órakor nyitotta meg a folytatólagos tárgyalást Apczy elnök. Számbavette a vádlottakat, majd kihirdette az ítéletet, amely Guruczi Sándort és Szathmárl Gyulát bűnösnek mondotta ki az 1921. évi III. tc. első paragrafusának első bekezdésébe ütköző, az állami és társadalmi rend (elforgatáséra és megsemmisítésére irányuló bűntettben és ezért Guruczi Sándort hét hónapi. Szatmári Gyulát hat hónapi börtönre, valamint mindkeltőt három évi hivatalvesztésre itélte, de ugy Guruczinál, mint Szatmárinál a vizsgálati fogsággal egy hónapot és 25 napot kitöltötlnek vett. Nagy Islvénl. Mikó Józsefei, H. Szabó Imréi, Lakatos Imrét az 1921. évi III. tc első paragrafusénak 2. bekezdésébe ütköző, az óllami é8 társadalmi rend felforgatására és megsemmisítésére irányuló vétségben mondotta ki bűnösnek a biróaóg és ezérl őket egy hónapi és tizenöt napi fogházra, valamint egy évi hivatalvesztésre s politikai jogaik felfüggesztésére itélte. A bíróság az első három bünteté sét az elszenvedett vizsgálati fogsággal teljes egészében kitöltöttnek vette, csupán az eddig szabadlábon levő Lakatos Imrének keli a büntetést leülni. Komoroczki Isi vén és Kiss Gyula vádlottakat felmentette a biróság és elrendelte azonnali szabadlábrahelyezésüket. Szilágyi Mihályi, Török Ferencet, Tassy Gyulát, Szabó Ferencet, Miklavicz Antalt, Buzi Sándort, Fodor Istvánt, Varró Eleket, Bohus Józsefet, H. Szabó Istvánt, Csóka Mihályt, Szegedi Sándort, Makra Istvánt, Fazekas Imrét, Karancz Józsefet, Tóth Jánost az 1922. évi XI. Ic. 10. paragrafusába ütköző tiltott toborozás kihágása miatt mondotta ki bűnösnek a biróság ós ezért nyolc napi elzárásra itélte őket, de a BTK nyolcadik szakaszának alkalmazáséval a büntetés végrehajtását egy évi próbaidőre felfüggesztette. A felfüggesztés egyedül Szilágyi Mihályra nem vonatkozik, az ő büntetését azonban a biróság az elszenvedett vizsgálati fogsággal teljes egészében kitöltöttnek vette. Az itélet rendelkező része még a bűnjelekről emiékezelt meg éskötelezte a vádlottakat a bűnügyi költségek viselésére. A vádlottak nem voltak tisztában az eskii szövegével Az indokolásban a biróság részben a jelen, részben a békési bünper anyagéból, megállapította, hogy Böszörményi Zoltán budapesti lakos olyan mozgalmat kezdeményezeit, melynek sikere ütőn — minden polgőri párl félrelételével — uralomra akart kerülni. Ecélból kerületi felügyelőket és alájuk tartozó helyi főcsoporlvezetőket nevezeit ki. A körösladányi irányítást Nagy Mihály végezte, helyettese Guruczi Sándor volt, aki Nagy Mihálynak megengedte, hogy házéban tartózkodjék 8 mindenről tudott, arról is, milyen módon tervezte Nagy Mihály a körösladányi középületek megszállásét. Szatmári esküt vell ki a beszervezett tagoktól. Nagy István a helyi csoport felügyelője volt. Mikó József ellenőri tisztséget viselt és házénál gyűlést tartottak, H. Szabó Imre is erőteljesen vett részt az irányításban. A szervezkedés célja a jelen és a békési perből megőllapithatólag az állami és társadalmi rend felforgatása volt. A párt a megállapított tények szerint nélkülözte a szükséges alaki feltételeket. Guruczi és Szatmári ténykedése a vezetés fogalmi körébe esik. Mikó és társai tevékenysége azonban a párt céljainak előmozdítását jelentette csak, a vezetés kritériumát nem merilik ki. A többi vádlottaknál a biróság nem látta megállapíthatónak, hogy az eskü szövegével tisztában voltak, ezért volt kénytelen a vádtól eltérő minősítést alkalmazni. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság a büntetett előéletet, enyhítő körülménynek a vádlottak családi állapotát, vagyontalanságét, sőt nagyfokú szegénységét éa a büntetlen előéletét. Az enyhilő körülményekel nyomatékosan figyelembevette Guruczi Sándornál és Szatmári Gyulánál, ezérl büntetésük kiszabásénál a 92. szakaszt alkalmazta, amely fegyház helvelt börtönt állapit meg. Enyhilő körülménynek vette a biróság, hogy a vádlottak cselekményüket hazafias indokkal és félrevezetve követték el, végül megállapította, hogy nincs megnyugtató bizonyíték arra, Komoroczki Islvón és Kiss Gyula résztvettek-e a szervezkedésben. Az elnök ezutén felszólította a védlottakal. hogy nyilatkozzanak az ítéletről. Elsőnek Guruczi Sándor állott fel, de nem tudott válaszolni a kérdésre. Makai Márlon dr. védő indítványára ekkor Mihályffy Ernő dr. ügyész jelentette be fellebbezését. Lakatos Imre és Kiss Gyula büntetésében megnyugodott, Guruczinál és Szatmárinál a 92. szakasz alkalmazása miatt súlyosbítás végett, Nagy Istvánnál. Mikó Józsefnél és H. Szabó Imrénél súlyosbításért, Komoroczkinál a felmentés miatt, a többieknél a 8. szakasz alkalmazása, az eltérő minősítés miatt és súlyosbítás végett fellebbezett. Ezután a vádlottakat szólította fel nyilatkozattételre az elnök s valamennyi egyöntetűen közölte, hogy az ítéletben megnyugszik. Makai Márton dr. védő az öszszes vódlottak büntetését megfellebbezte a bűnösség megállapítása