Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-23 / 142. szám

Ára 6 fillér BEKESME6YEIIOZLONY Békéscsaba, 1936 junius 23. kedd 63. 142. szám Szenvedélyes vita a tüdőbeteg gyermekek iskoláztatása és a gróf Tisza István-úti nyári út megnyitása körül (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőtestületi latrok tyér ér­deklődése mellett fol>t le tegnap délután Békércsaba város junius havi rendes közgyűlése. Három órakor, amikor a szabadságon levő polgérmestert helyettesilésé­ben Medovarszky Mátyás dr. meg­nyitotta a közgyűlést, pontosan ti­zenhat városatya ült a széksorok­ban. A Tamássy Károly dr. aljegyző által felolvasott polgármesteri je­lentéshez e'sőnek Pesti Béla szólt hozzé. Kérte, hogy az erzsébethelyi piactérre épitsen a város sürgősen illemhelyet, mert a mostani álla­pot tűrhetetlen. A piacosok a tér körüli házak lakóit zaklatják. Szobek András visszautasítja azt a támadást, amelyet az egyik újság (nem a B. K. Szerk.) a bé­késcsabai munkásság ellen inté­zeti. Nem áll az, hogy az embe­rek nem akarnak dolgozni. Csak jobb munkafeltételeketakar­nak kieszközölni maguknak. A cikk a munkásság becsületébe vég, de arra is alkalmas, hogy növelje az ellentéleket. Személye sen is meggyőződött róla, hogy az idén nehéz lesz a mezei mun­ka 8 ezért rendes bért kérnek a munkésok. Visszautasítja, hogy a csabai munkósség az inségmun­kára várna. Majd arról beszél Szobek, hogv ludomósa szerint a város 80 000 pengő kölcsönt kap hűtőház cél­jaira. Kári a polgármesteri, járjon el az illetékeseknél, hogy ezt a munkát sürgősen ki lehessen irni. Áz ipari munkások, Bkik fürgéb­bek és mozgékonyabbak, elveszik a mezei munka egy részét a las­súbb mozgású földmunkások eiől, akik közül igy sokan munka nél­kül maradnak. Lesz hót inség az idén is. Nincs vita a polgármesteri jelentés körfii Medovarszky főjegyző váleszol a felszólalásokra. Az erzsébet­helyi illemhely munkájára vonat­kozó tervek mőr elő vannak ké­szítve, azt rövidesen felállítják. A Szobek András által említett cik­kel a képviselőtestület nem fog­lalkozhat. Nem hiszi azt, hogy a lap rosszindulatú célzatosság­gal irt volna. Ellenkezőleg, bizonyára csak buz­dítani akarta a munkásságot, hogy a mostani alkalommal fokozottan éljen. A hűtőház kérdésében az iratokat a polgármester magával vilte Pestre, hogy az illetékesek­nél kisürgesse az elintézést. A képviselőtestület ugy a pol­gármesteri jelentést, mint a fel­szólalósokra elhangzott választ tudomásul vette. A felsőbb hatóságoktól érkezett rendeletek ismerlelése után Fran­cziszky Lajos dr. aljegyző felol­vassa a miniszteri rendelet folytán ujraalkolott kéményseprési sza­bályrendeletet, amely négy körzetre osztja a vá­ros területét és a tanyákat is beosztja az egyes megfelelő körzetekbe. Reisz Her­mán és Vandlik Mátyás hozzá­szólása után a képviselőtestület elfogadja a szabályrendeletet. A tanyai házak kéményeit ezután nem kell kéményseprővel tisztít­tatni. Már a következő tárgysorozati pontot referálja Francziszky Lajos dr. Az állandó választmány java­solja, hogy a tüdőbeteg gyerme­kek külön iskolában való elhelye­zése és tanítása biztosítósára 1936. szeplemberélől 1937. junius hó végéig havi 200 pengő segélyt utalványozzon a város Gáspár Margit tanítónőnek. Az indokolós szerint az iskola ebben az iskola­évben, pontosabban az 1936. év eleje óla működik 8 az ottani állapotokkal min­denki nagyon meg van elé gedve. A fenntartása elsőrendű közérdek, mert az ott elhelyezett gyermekek 4 kilogramol gyarapodtak súlyban és iskolai előmenetelük is kifo­gástalan. A tanítónőnek minden­esetre feltételül szabják, hogy is­kolája részére a nyilvánossági jo­got megszerezze, hogy a gyerme­keKnek ne kelljen más iskolában viz8gázniok. Hrabovszki Mihály tanitó szól elsőnek a térgyhoz. Tagadhatatla­nul a város legszociálisabb intéz­ményei közé tartozik az iskola. — állapítja meg. — Az iskolás gyermekek között egyre löbb a tüdőbeteg. Különösen Erzsébethe­lyen- Ezért helyesebbnek véli, ha az iskolát kitelepitenék Erzsébet­helyre. A tüdőbeteg gyerekeket különítsék el a város la­kosságától. Azt is helyesebbnek tartaná, ha a város valamelyik tanyai tanító­ját helyezné el ebben az iskolá­ban. Az állást rendszeresíteni is lehelne s nagyobb helyiséget is ke'lene találni az elhelyezésére. Pesti Béla osztja Hrabovszki nézelét. Indítványozza, hogy a kér­dést vegyék le a napirendről és tegyék ét az iskolaszék elé, amely döntsön Hrabovszki indítványa felett. Vandlik Mátyás sokalja a havi 200 pengős fizetési, amikor nős és családos tanitók is csak 120 P fizetést kapnak. (Felvilágosítják, hogy a 200 pengőben az iskola­helyiség bérleti dija és a felsze­relések használati dija is benne van.) Eiulán Gyöngyösi János dr. szó­lal fel. Kifogásolja, hogy már má­sodik éve húzódik ennek a kér­désnek a megoldósa, anélkül, hogy véglegesen és érdemlegesen elintéznék az ügyet. Közegéazségyügyi szempontból he­lyesnek tartaná, ha beillesztenék ezt a kérdést is szervesen a többi egészségügyi intézménybe. Nem tartja helyesnek, hogy 5000 pen­gővel fenttartsanak egy intézményt, ahol egy gyermek évi ellátása kétszáz pengőbe kerül, ugyanak­kor meg kell szüntetni anyagi fe­dezet hijján egy másik közegész­ségügyi intézményi, amely na­gyobb tömegek szociális és egész­ségi megsegítését célozta, Pedagógiai szempontból is elté­rést lót az eredeti céltól. Ha a kulturtanácsnok ur jelen volna, mindjárt tUz'ázhatnák a helytelen információk ügyét. Senki sem ki­fogásolja a segítést, de itt az ideje, hogy intézmé­nyesen oldják meg a kérdést és nem szubvenció formájában. A tanítónő ellen nincs kifogás. Az iskolával kapcsolatos a Sza­natórium Egyesület i§. Helyes vol­na, ha az iskolát a Szanatórium fekvőcsarnokában helyeznék el. Nem szabad annak megtörténni, hogy az iskola megkapja a szub­venciót, a Szanatórium Egyesület pedig nem fog tudni működni anyagi fedezet hiőnyában. Vég­eredményben azonban, minthogy most már máskép intézkedni nem lehel, 8 nem akarja, hogy a tüdő­beteg gyermekek iskola és ellátás nélkül maradjanak, megszavazza a jnvasolt segélyt. Filipinyi János az intézmény szükségessége mellett emel szót. Igaz, hogy Erzsébethelyen is nagy­szükség volna ilyen iskolára, de akkor oda is állítsanak egyel, ne pedig ezt szüntessék meg. Az el­látott gyermekek létszámát min­den esetre fel kellene emelni 40 re. Hosszas vita és számos közbe­szólás után, amelyeket a nagy zajban érteni sem lehetett, a kép­viselőtestület 34 szóval 6 ellené­ben az állandó választmány javas­latát fogadta el Pesti Béla indít­ványával szemben. Ezután mőr gyors egymásután­ban peregtek le a tárgysorozat pontjai. A képviselőtestület meg­szavazta a vitéz Szöllössy József­né VI. kerületi óvodájának államosítására irányuló Javaslatot, elulasilja Botyánszki György áru­sitóbódé átadására vonatkozó ké­relmét és kötelezi, hogy azt 90 nap alatt távolítsa el, továbbá tu­domásul veszi Uhrin Márton lo­vashajdu nyugdijazásőra vonat­kozó választmányi javaslatot. Nem Jár végkielégítés a közgyámnak Nagyobb vita alakult Horváth Mihály volt közgyám kegydij és végkielégítési kérelme körül, aki harminc pengős kegydijénak hal­van pengőre való felemelését vagy végkielégítés kiadósát szorgal­mazta. Szobek András és Prónai Ernő felszólalása után a képviselőtestü­let az állandó vőlasztmóny javas­latát a Prónai Ernő dr. óllal in­dítványozott módosítással ugy fo­gadja el, hogy Horváth Mihály kegydiját havi negyven pengőre emeli fel, de azzal a feltétellel, hogy a végkielégítési igényéről le­mond. Az Uradalmi Fakitermelő és Ér­tékesítő kft. építési engedélyét tu­domásul vették, elfogadták a vő­lasztmóny előterjesztését az illető­ségi ügyekben, majd nagy viták, szenvedélyes hangú felszólalások és szavazás után nagy szótöbbséggel elvetik Vandlik Mátyás indítványát az elzárt gróf Tisza István-uli nyő­rirul megnyitására vonatkozóan, A lakbérleti szabályrendelet tár­gyalását levették a napirendről azzal, hogy a tervezet sokszorosí­tott példányait előbb szétküldik tanulmányozásra az érdekeltek­nek. Tudomásul vették, hogy Kon­doros község február 24—26-án, junius 15—17-én, szeptember 26— 28 án és december 7—9-én tartja országos vásárait. Hozzájárult a képviselőtestület ahhoz is, hogy a város, fele részben a háztartási alap, felerészben a városi törzs­vagyon pénztár terhére 500 P-ért 100 üzletrésszel vegyen részt a vármegyei gyümölcsértékesitő szö­vetkezet alapításában. Megszavaz­ták az V. kerületben felállítandó mésodik óvóda létesítését és jó­váhagyták Papp Lászlóné szülész­nő husz pengős fegyelmi bünteté­sét. A közgyűlés délután ct órakor ért végei.

Next

/
Thumbnails
Contents