Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-06-16 / 136. szám
Ára 6 fillér BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Békéscsabai, 1938 junius 16. kedd ©3. évfolyam 136. Semmit sem akarnak tudni Békéscsaba és Budapest erőszakos elfoglalásáról a békési kaszáskeresztes vezetők Megkezdték a békési nagy per tárgyalását — Négy éra hosszat tartott a vádlottak személyi adatainak — Az országos érdeklődés a kaszáskeresztesek forradalmi a következők ügy^ban ítélkezik a törvényszék: A négy fővezér, akik letartózta tésban várják az ítéletet: Bereczky Zoltán műbútorasztalos, Louass Gábor 50 holdas gasda, cséplőgéptul&jdonos, ifj. Vass Ferenc voit joghallgató, rro t asztalossegéd és Hégely Gábor földműves. A rohamosítag parancsnokok, számszerint tizenketten: Kecskés Mihály, Hódos János, Papp Mihály, Polgár László, Nyeste Gábor, Irim'ás Mózes, Bimbó Sá muel, Szabó Mihály, Tóth László, Gregor Ferenc, Fcdry András és Romváry Lajos (utóbbi nyugalmazott pénzügyőri szemlész ) A többi vádlott nem fejtett ki szervező tevékenységet, csak nem hoita a hatóság tudomására a szervezkedést, emelj ről tudomása vol'. Egész hadserep, névszerint: Szatmári Tamás, Varga Károly, FrigovicB Antal, Zielók Lajos, Batta János, Szabó Gábor, Stc fanik András, Kelemen János, Biró János, Skorka Jánop, Kovács Péter, B S/abó János, Harmati Sándor, Molnár István, Borbély István, Id. Gál István, Kovács István, Liszkai István. Domokos Gábor, Szöllösi Ferenc, Seres Lajos, lférnélkiilakartukelérnicéljainkat (A B. K. tudósítója jelenti.) Békés a megszokott mindennapok csendes és szói oru képét nyújtja. Ha a községháza e'ő'.ti járda és kocsiút pér négyzetméterére nem hovna egy kis mozgást a beidézett 109 vádlott hangos csoportja, mi sem éruina el semmit a szenzációsnak ígérkező politikai bünper tárgyalásáról. Békés nagyközség egyszerűen nem vesz tudomást a® egész ügyről. De annál inkább érdeklődik a tárgyalás eseményei iráni az ország közvé leménye. A környék és a főváros nagy lepjait több, mint egy tucatra való újságíró képviseli a tárgyaló-teremben. Mikor Apczy Ernő dr. tanács elnök vezetésével a tanács tasjai: Rónay Dezső dr. és Szalay Zoltán dr. töivényszéki birák, Keysburg Béla dr. jegyző és Mihálfy Istvén dr. kir. ügyész a vád képviselője belépnek a községháza hatalmas dísztermében berendezett tárgyaló-terembe, a fegyveres foglárok előtt ülő, letartóztatásban lévő vádlottakon és újságírókon kivül alig néhány érdeklődőt látni. Csak amikor a tanácselnök behivatja a szabadlábon védekező vádlottakat, számszerint 109-et, akkor egyszeriben zsúfolásig megtelik a nagy terem minden zuga. Szomorú képet nyújt most már a tárgyalóterem. A vádlottak ~ egy-két kivétellel — földhöz ra gadt szegény emberek. S amikor Apczy tanácselnök számba veszi a megjelenteket, sorra hangzanak a válaszok, foglalkozása: földműves-napszámos, vagyona: nincs, katona: volt, gyermeke: van. Még egy érdekes tünet: a vádlottak kö zöti feltűnően sok az analfabéta és feltűnően kevés a büntetett előéletű. Nem ugy az alsóbb ran gu vezetők között, akikrek 60 százaléka már volt büntetve, sőt olyan is akad köztük, aki nyolcszor került súlyosabb összeütközésbe a törvénnyel. Kilenc órától 12 óra utánig tart a vádlottak személyi adatainak felvétele. A vádirat sorrendjében Csatári István, Kovécs László, Kovács írre, Lipcsei Gábor, ifj. Gál I tván, Kovács Ferer.c, Hídvégi Gábor, Kovács László, Bartyik Ferenc, Varga Jánop, Illés Mátyás, S^ebó Pál, Domokos Lajos, Domokos Mátyás, Mihek Gábor, Földesi András, Vágási László. Madarósz Sándor, Biró Gábor, Török Gábor, Kozma Imre, Szabó István, Egresi István, Csurka Istvén, Biró Lajos, Kozma László, Bimbó Mihály, Kocsis Gyula, Barecki Lajos, Rác Jójsef, Nyári Imre, Kelemen János. Ferenci Sándor, Baji Imre, ifj. Lipcsei Gábor, Lakatos Imre, ifj. Fodré András, Domokos László, Nagy Imre, Lukács Gábor, Szabó Lajos, Papp József, Szűcs István, Haszon Cs. Ferenc, Nagygyörgy János, Liplék György, Domokos Istvén, Bereczki Gábor, Kulcsár Imre, Kelemen Gergely, Madarász Pál, K. Nagy Gébor, ifj. Székely Lajos, Szabó János, Szüca István, Szűcs Gábor, Csurka Mátyás, Szűcs Imre, Molnár László, Domokos János, Papp Sándor, ifj. Molnár Mihály, Gábor János, Tyukodi Gábor, Hőgyes Mihály, Nyeste Ferenc, Béres Mihály, Rapajkó László, Bugyi Sándor, Petrás Mihály, Sarmu Sándor. A személyi adatok felvételének végeztével az ügyész 17 rendbeli vádlóit utón sorral* erülők ellen súlyosabbra módosi'oíta a védet, ami a gyakorlatban, ebben az esetben azt jelenti, hogy amig az eredeti vád meximélis büntetése egy évi fogház, addig a módosított vád szerint a legsúlyosabban három évi fogházzal büntethetik meg őkel. Ennek ellenére a módosításban érdekeit vádlottaknak nem volt kifogásuk sz ellen, hogy a főtárgyalás! megtartsák és isiy az elnök Bereczky Zoltánt kérdezi ki elsősorban. A többi vádlottat — a letartóztatottak kivételével — kivezetik és Bereczky Zoltán az elnök elé él). Elmondja, hogy 1933 ban lépett be a pártba, mert Böszörményi többszöri beszélgetésük alkalmával meggyőzte őt az eszme helyességérői. Egyszerű, szürke katonája volt akkor csak a pártnak; később nézeteltérése támadt Hajnal Istvánnal, a párt akkori vezetőjével, mert Hajnal rendetlenül vezette az ügyeket s ezért kérdőrevonla, de nem tudott elérni semmit 8 igy ezért otthagyta a pártot. Böszörményivel 1933 ban ismerkedett meg, aki őt munkára biztatta, hogy a párt az eljövendő képviselőválasztásokon erős legyen, mentől több képviselőt küldhessen a parlamentbe, mert Böszörményi parlamentáris uton, vér nélkül akarta átvenni az ország vezetését. 0 a főcsoportvezetői megbízást 1935ben kapta. As elnök ismerteti is azt a levelet, amelyben patetikus hangon bízza meg a központ Berecukyt a békési ügyek intézésével. Apczy elnök még több levelet is felolvas, amelyekben főleg pénzek beküldésit sürgeti a központ, de ezzel szemben nem feledkezik meg arról sem, hogy készülő nagy dolgok hamuros bekövetkezésével vigasztalja meg a párt békési katonáit. Az elnök most erről kérdezi Bereczkyt, hogy mi volt azzal a szervezkedéssel, amelynek végső célja Békés és Békéscsaba megszállása, az ellenállók legyilkolása, tovébbá Budapest bevétele lett volna, hogy ot l a Markó uccai fogházban ü!ő Bös? örményit kiszabadítsák és Megiarország legfőbb urának kiáltsák ki. Bereczky ezekről a szervezkedésekről semmit sem tud, nem is gondoltak ők ilyenre, csak mint a párt vezérét tisztelték Böszörményit, mert Ma gyárország legfőbb urává, királyává Horthy Miklós kormányzót akarták kikiáltani. Az elnök Bereczky ulán Lovas Gábort hallgatja ki, aki nagyjából ugyanugy val 1, mint Bereczky. A rohamosztagosokat szerinte pártpropaganda célokra használták fel, a véisztésokon agitáltak, de mindig ugy utaztak, mintha gazdasági cselédek lennének, mert igy a hatóságok szemében nem váltak gyanússá. Az elnök: A levelekben a központ állandóan hangoztatja, hogy nagy dolgok vannak készülőben. Ehhez mit szói? Lovas: Mi csak annak módja szerint szervezkedtünk, nagy dolgokról nem hallottam, ilyet tudomásom szerint nem is akartunk véghezvinni. Az elnök a tárgyalást délután fél három órakor szakította félbe és folytatásét ma délelőtt 9 órára tűzte ki. Intenzív földgázkutatást kér Békés a kormánytól (A B. K. tudósítója jelenti.) A békési képviselőtestület hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott s ez alkalommal két fontos ügyben hozott határozatot. Sebők Elek dr. ügyvéd indítványt tett és javasníta, hogy a határben gyanítható földgázmennyiséget szakszerű módon tárják fel és használják ki. Amikor 1920-ban az angolok a magyarországiföldgézmennyiséget bérbe akarták venni, Békés község Sebők Elek dr. vezetésével küldöttségileg megjeleni Hegedűs Lóránt dr. ak kori pénzügyminiszternél. Kérték, hogy az angolok Békést is keressék fal, mert a geofizikai mérés jk a földgáz jelenlétét igazolták. Hegedűs Lóránt igéreiet tett a békésieknek, hogy kérésüket méltányolni fogja, de az egész akció abbamaradt. Most, amikor a földgázhasznositás kérdése újra előtérbe került, a békésiek ezt a pénzügyminiszterhez akarják le számítolni. A képviselőtestület az indítvány után ugy határozott, hogy küldöttséget meneszt az illetékes miniszterhez