Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-14 / 135. szám

1936 junius 14 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 5 rény vendégfogadó és ezekben a'ig pár iucatnyi szoba volf . . . — Schuller ur hallott rólam és megkérdezte tőlem: nem lenne-a kedvem hozzá, hogy a Hotel Postban — igy hívták a szállodáját — sielni tanítsam a vendégeket. Sugárzó arccal fogadtam el az ajánlatát és teljes ellátásért és napi három korona fizetésért beszegődtem hozzá és Stubenből átköltöztem St. Anionba. Harminc esztendő — százezer tanitvány — Tizenhat é/es voltam akkor és a si-teoiiáról, meg a pedagógiáról halvány fogalmam se volt. A legnagyobb féjdalmat az okozta nekem, hogy mint tanítónak már nem volt szabad részt vennem az osztrák versenyeken, ezért beiratkoztam a davosi si-klubba és négy éven keresztül a davosi, gründenvaldi, pontresinai versenyeken mindig — de mint svájci! — én nyertem meg az első dijat. A rendszeremen huszonöt évvel ezelőtt kezdtem gondolkozni és akkor állítottam fel azt a szabályt, hogy szemben a norvégek módszerével, uj alapokra kell helyezni az egész síelést. A mi terepünk sokkal meredekebb, mint Norvégiáé és akkorkezdíem hirdetni, hogy meghajtott térdekkel és hátra dűlve gyorsabban lehet futni, mint egyenesen állva és előre dűlve. Ezzel a metódussal egyik diadalt a másik után arattam. Rengeteget támadtak, azt mondták, hogy az én rendszerem ári a si esztétikájának, de az eredmények az egész világon engem igazoltak. A rendszeremet, amelynek hivatalosan „Aríberg-szisztéma" a neve — ma már Norvégia és Svédország is elfogadták és mindenütt az én metódusom alapján síelnek az emberek. — Harminc év alatt százezernél több embert tanítottam meg sielni, hozzám jött el a belga király is és Miklós román herceg. Az én tanítványom voll Schacht, Németország pénzügyi diktátora és szerte e világon mindenfelé az én tanítványaim oktatják ma a legszebb téli sport hiveit. Igazi karrierem — ha szabad ezt a szót használnom — a háború ulán akkor kezdődött el, amikor megjelent az első filmem. Ez 1920 ban történt, de ekkor mér saját sí-iskolám volt, mert közben a háború után megházasodtam és önálló8Ílollam ma• gamat. Az első filmet — „a si csodái" cimmel — dr. Arnold Fank készítette és ennek szédületes sikere volt. A Jungfrau Jochon, a Feldbergen, Garmischban készültek a felvételek és túlzás nélkül mondhatom, hogy meghóditotlam az egész világot. A következő évben kijött az uj film: Rókavadászat az Engadinban, azután a" többiek, — a Sors hegue, a Küzdelem a hegyekkel, a Szent hegy, a Fehér mámor, — amelyekben a Hitler Adolffal kapcsolatban oly sokat emlegetett Lena Riefenthal volt a partnerem és 1925-ben már husz sí-oktatót kellett alkalmaznom az iskolámban. Ma harminc tanitó dolgozik nálam, Sl. Anionban. Hannes Schneider Amerikába készül — Hat évvel ezelőtt Japánban voltam, a japán kormány meghívására huszonhét előadást tartottam a 8ziszlémámról és hal helyen rendeztem kurzust. Ausztriában én vagyok a sí-vizsgák állami biztosa, de az idén erre a tisztre meghívott Franciaország is. Egy-egy lanitóm állandóan Olaszországban, Franciaországban, Svédországban lenit. Évenként 3-400 svéd növendékem van, tanítóim között ilyen nevek akadnak: Rudi Matt, Friedl Pfeiffer, aki az idén a legnagyobb dijakat nyerle meg, Willy Walch, Tóni Marth, közben megjelent a könyvem és közben — eltörtem a lapockámat, a lábamat, sántítok és — forró iszapba pakkolnak Póslyénben minden reggelen, napjában kétszer is. A pöstyéni tv ura hasinál, de én alig várom, hogy ismét a hegyek közt legyek. Ma már nem vagyok aktiv, inkább felügyelek és beosztom a növendékeket, az ősszel Amerikába megyek, — egyik tanítóm, Oilo Lang odakinn van — hogy az amerikaiakat megtanítsam síelni. — Azt hiszem, sikerülni is fog... Paál Jób KOZGAZDASAG Nem lehet eldisputálni a BIOSz súlyos felelősségét a Phönix-ügyben Gergely elnök urék haragszanak a kritikára A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége az elmúlt napokban teljes ülést tartott, amelyen Gergely Tódor vezérigazgató az elnöki székből hosszabb nyilatkozatot tett a Phőnix-ügyben. A közvélemény nagy érdeklődéssel várta a BIOSz elnökének megnyilatkozását, hiszen a Phőnix botrány kipattanása óla ez volt az első eset, amikor a magyar biztosítási szakma fej a közlést lett a nyilvánosság számára. dus értékért nevetséges látszat-áldozatot szeretne hozni, mig a rettentő terhek sokszorosan túlnyomó részét a szerencsétlen és ártatlan publikum nyakába varrná. Azt hisszük, hogy a BIOSz elnökének keserű szemrehányásait könnyű szívvel fogják elviselni a „felelőtlen tényezők", mert mindStrandkelmék Árvái Jenőnél Békéscsaba Szent István-tér 8. Megállapíthatjuk, hogy Gergely elnök kijelentései kinos visszatetszést, sőt megdöbbenést keltettek nemcsak a nagyközönség előtt, hanem még a biztosítási szakma mérsékelt gondolkodású és szélesebb látókörű vezetői között is. Különösnek találták, hogy a BIOSz elnöke éles kirohanást intézett azok ellen — nyilván a sajtóra gondolt —. akik kritizálni merészelték a BIOSz magatartását. Pedig köztudomású, hogy a BlOSz-tól független sajtó orgánumok a legkorrektebb mértéktartással, a legtiszteségesebb hangon foglalkoztak a BIOSz nak a Pbőnix ügyben tanúsított lehetetlen és sivár magatartásával. Bátorság kellett tehát ahhoz, hogy Gergely Tódor elnök felelőtlen fényezőknek bélyegezze azokat, akik nemcsak a nagyközönség és a magyar állam érdekeinek védelmében, hanem ép annyira a magyar biztosítási eszme jövőjének érdekében is vétőt emeltek az ellen a mód ellen, abogy néhány nagy biztosító intézetmobó falánksággal csak profitálni akar a Phőnix bullájából s e annyian meg vagyunk győződve arról, hogy a Phőnix roncsain osztozkodni kivánó néhány dúsgazdag bizlosiló intézet pillanatnyi önző érdekein tul valóban a biztosítási gondolat védelmét szolgálják, hisz amire a BIOSz készül, — ba terve sikerülne — csak arra lehetne alkalmas, bogy évtizedekre kompromittálja Magyarországon a biztosítási eszmét s a közönség százezreit elriassza, clcsiorozza a biztosítási üzletkötéstől. Ugyancsak vegyes hatást váltott ki szerte az országban Ger gely elnök felszólalásának az a ré8ze,amellyela Phőnix vezetőinek ténykedését igyekezett minél sötétebb színben fellünlelni. Kollégiálatlan és hálátlan gesztus volt ez Gergely Tódor részéről, hiszen nem titok, hogy a BIOSz vezetőségében szinte tejtestvér módjára fonódott össze a Phőnix vezérével, a legszorosabb és legberálibb módon működött véle együtt egészen az összeomlás pillanatáig. Az is köztudomásu, hogy Gergely Tódorék igen jól ismerték a Phőnix-nek azokat az üzleti gesztióit, amiket most oly zord kérlelheletlcnséggel ítélnek el. Nagyon jól tudták Gergelyék, hogy a Phőnix milyen tarifális politikával dolgozik s ha most az egyedül idvezitő matematikai biztonság elvére hivatkoznak, akkor százszor nagyobb a felelősségük, mert ha valaki tudta ebben az országban, akkor Gergely Tódorék igazán tudták, hogy a Phőnix üzleteinek javarésze ellentétben áll ezzel a matematikai biztonsággal. A Felügyeleti Hatóság kereskedelmileg képzetlen beamtereit rászedhették a Phőnix agyafúrt vezetői, de Gergely Tódorék szakmai tudásuknál és tájékozottságuknál fogva nem jártak bekötőit szemmel s ezért kötelességük lett volna már évekkel ezelőtt akár nyilvánosan, akár bizalmasan figyelmeztetni az illetékes tényezőket arra, hogy a Phőnix tarifapolitikája csak a pusztuláshoz vezethet. í\ BIOSz nak nem lett volna szabad hallgatással, vagy esetleg elhallgatással túrni a Phőnix garázdálkodását s ha ezt mégis megtelték, hát lássák be, hogy ha most ismét a közönség issza meg a levét ennek a biztosítási históriának, akkor ne csodálkozzanak azon, hogy a tőkegyűjtésnek az a mennyisége, amely eddig az életbiztosításokon keresztül fejeződött ki, rövid időn belül pánikszerűen átmenekül a bankok pénztáraiba, mert azt fogja látni, hogy a bankoknál sokkal nagyobb biztonságban érezheti a keservesen összekuporgatolt pengőit, mint a bizto sitó intézetek páncélszekrényeiben. Ha fenn akarja tartani háztartásának pénzügyi egyensúlyát, akkor vásároljon mindent a „Takarékosság" készpénzértékü könyvecskéjével. Bővebb felvilágosítást nyújt: a „Takarékosság" kft. békéscsabai irodája, Békéscsaba, Andrássy-ut 19. sz.