Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-07 / 81. szám

Ára 6 fillér bekeshebteiíozlont Hékéscsaba, 1936 április 7. kedd 63. évfolyam 81. szám Kételkedtek as örök kételkedők akkor is, ami­kor a katonai erejének teljében levő Olaszország megindította had­járatét Abesszínia ellen. Halmoz­ták adatokban gazdag, meggvőző érveiket annak elhiietésére, hogy a háború sikere lehetetlenség a ne­héz terephez alkalmazkodó abesz­szin harcmodortól a vilóguralmá ban veszélyeztetett Anglia beavat­kozáséig, — az elviselhetetlen!ég­hajlattól aü.3000 kilóméteres után­pótlási vonai tarthatatlanságéig mindent a szemére vetettek an­nak a hiszékenynek, aki bizni mert az egységesen vezetett, töké­letesen felszerelt olasz hadsereg gyarmati sikereiben. Az utóbbi hetek és napok most mér az olasz hadjáratnak olyan átütő eredményeiről számolnak be, hogy a hitetlenek kénytelenek vol­tak kételkedésüket az óvatosság hangoztatásával felcserélni. A világlapok katonai szakértői egyetértenek abban, hogy Abesz­szinia elvesztette a háborút. Tud­juk természetesen, hogy a döntő ütközetek utón még hosszú és nehéz munka vár a győztesekre. „Nincs nehezebb, mint a nyert játszmát megnyerni" — mondta egy kiváló sakkmester s tudja min­den jó hadvezér. Am ha nem is tekintjük elintézettnek a háborút, arra már megérett a helyzet, hogy néhány tanulságot leszűrhessünk belőle. Az olasz sikerekben mindenek­előtt a tettnek, az előkészített vál­lalkozásnak sikerét látjuk a diplo­mácia útvesztőiben tévelygő, saját céljait, érdekköreit sem ismerő európai nagyhatalmakkal szemben. Átgondolt előkészítés után huszá­ros rajtaütés — ez az olasz had­járat jellemképe. Az eredmény félreériheletlenül mutatja, hogy a mai Európa érdekcsoportjai egye­lőre képtelenek egyöntetű akciókra és szerfölött kevés kérdésben kris­tályosodott ki az az egység, amely nélkül nincs erő, nincs siker és — nincs ellenállás a tettre kész, oko­san bátor féllel szemben. Tagadhatatlan, hogy ez európai politikában nagyfontosságú ten­gellyé vált Olaszország e sikerek következtében anélkül, hogy ter­mészetes ellenfeleinek számét sza­porította volna, avagy ellenfelei ellenséges lépést teltek volna el­lene. Ha már most a siker ténye­zőit keressük, a felszerelés fölé­nyessége melleit az egységes, meg­gondolt és mégis energikus veze­tés emelkedik ki. A kisantant heves tiltakozását Ausztria nyugodtan fogadta (A B. K. tudósítója jelenti.) A kisantant kilátásba helyezeit tiltakozó lépése az osatrák katonai szolgálati kö'elezettség bevezetése miatt, tegnap est« megtörtént. Egy­negyed hatkor a bécsi ju&oazláv és román követ és a cseh ügy­vivő megjelent a kancellári palo­tában és azonos szövegű jegyzé­ket nyújtottuk at. Berger Waldenegg külügymi­niszter a jegyzék átvételekor nem tett semmi észrevételt. A kicantant képviselői óllal ét nyújtott jegyzék a következőket tartalmazza: Április elején a követségi gyű­lés törvényt határozott el, amely a Saint Germain-i szerződés 5 ik fejezetében megállapított katonai záredekról intézkedik és azt mó­dosítja. A kötelezettségek egy­oldalú felbontása formális megsértése a szerződés katonai zára dékainak. Ilyen körülmények között a kor­mány, mint aki aláirta a saint ger­maini szerződést, kötelességének tartja, hogy óvást emeljen a szóban forgó törvény ellen. Államunk, amely a népszövet­ség tagja, élénken sajnálja, hogy egy állam, amely szintén tagja a n<*D«zövelsésmek, jónak látta, hogy olyan ulra lépjen, melyet a nép­szövetség 1935 éprilia 17 iki javae­Iatával ünnepélyesen elitélt. A kormány semmiképp pen sem járulhat hozzá Ausztria egyoldalú tevé­kenységéhez, amely a nemzetközi kötelezettsé­gek elvetését jelenti. A kormány ferintarja magának azt a jogot, hogy későbbi időpontban nyilat­kozzék érdekei megóvására alko­tandó elhatározásairól." Az osztrák kormány nem szán­dékozik a kisantant közös lépé­sére reflektálni. A kormány a jegyzékben emiitett uj törvény meghozásakor számit az osztrák nép létének érdekeivel. A normálstátusz ügyében értekezletre hívták össze az állandó választmányt (A 8. K. tudósitója jelenti.) Az állandó választmány tagjait a pol­gármssteri hivatal szerda délelőtt tizenegy órára a kistanócs terem be értekezletre hivta össze. A szokatlan időben történt öaz­szehivás oka, hogy a legközelebbi közgyű­lés tárgysorozatán is­mét szerepel a normál státusz ügye. Legutóbb az ősszel foglalkozott a miniszter ez ügyben érkezett leira­tával a képviselőtestület és akkor nagy viharok közepette, hosszas viták után született határozat. Az­óta a városházén átdolgozták az ügydarabot és most — a közigaz­gatás és adminisztráció gyorsasá­gának fenntartása érdekében — bizonyos változtatások javasolásával kerül az akta az állandó választ­mány elé. A nagyfontosságú kérdést alapo­san meg akarják tárgyalni és azért lesz a szerdai ülésnek esek elő­készítő szerepe, hogy a tagok a javaslat egyes részleteit alaposan megfontolhassák addig, mig a hó­nap végén i rendes határozatot kell hozniok. Olaszország a győzelem utján A négust összeesküvés is fenyegeti (A B K. tudósitója jelenti.) A népszövetség lizenhátmas bi­zottságának elnöke, Madariaga, az általános felfogás szerint, annak a megállapítására fog jutni, hogy a békéltető kísérletek Olasz­ország és Abesszínia között nem vezettek sikerre és ezért megbízatásét megszűnt­nek tekinti. Az a kérdés, hogy mi történjék ezután a tizennyolcas megtorlási bizottságban, amelynek esetleg a megtorlások szigorítását kellene szorgalmaznia. Anglia po­litikája is erre irányul. A francia politika viszont a megtorlások kiterjeszté­sének elhalasztását, eset­leg megszüntetését kívánja. Olaszország nem ellenezné, ha olyan megoldás jönne létre, mely az olasz érdekeknek megfelel, de nem hajlandó arra, hogy a béke­tárgyalások megkezdésére és el­lenőrzésére a népszövetségnek jo­ga leaven. A Tribüné tegnapi vezércikke tartalmazza azokat a feltételeket, amelyekkel Olaszország hajlandó tárgyalni a békéről. A szankcióknak maguktól kell megsziinniök, azt Olaszország nem fogja kérni. Amig a büntető rendszabályok ér­vényesek, addig Olaszország nem hajlandó tárgyalni. Az ötö3 bizottság javasolja, hogy a Hoare—Laval békelervet tekint­sék semmisnek. A békének meg kell egyez­nie az olasz katonai ered­mények tényeivel. A tárgyalások folytatásénál kizár­ják a népszövetség közvetlen, vagy közvetett beavatkozását. Azok a népek, amelyek Olaszországnak önként alávetették magukat, Olaszország fennhatósága alatt maradnak. Olaszország kötelezi magát az an­gol érdekek tiszteletben tartáséra. Megbízható értesülések szerint az etióp trónörökös 2000 ember élén elhagyta Dessziét és atyja elé sietett, aki védtelenül ki van téve a fel­zendült lakosság bosszújá­nak. Dzsidz&igéból érkezett hirek sze­rint az abesszin külügyminiszter Bürgős hívására a négus visszatér a fővárosba, mert a császári udvarban össze­esküvést szőttek ellene, amelynek részesei meg akarták fosztani trónjától és életére törtek. A Békésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszámas 176

Next

/
Thumbnails
Contents