Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-07 / 130. szám

Ara U fillér BÉKÉSMEBYEI lÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 Junius 7. vasárnap 63. évfolyam 130. szám Leiárgy^lfaa Háza miniszterelnökségi és a pénzügyi tárca költségvetését A titkos választójog sürgős bevezetését sürgette az ellenzék ÍU

APIREND ELŐTT Szaklapban olvassuk: „A finn igazságügy minisztérium megbízáséból egy kiváló finn p&ychiáter megvizsgálta a szabadságvesz lésre ítélteket, különös tekintettel otthoni viszonyaikra. Évekig tartó vizsgálódásainak eredményeképpen azt az indítványt tette, hogy legalább is a fiatalkorú bűnösöket addig nem kellene szabadlábra helyezni büntetésük ki'öltése után, mig biztos elhelyezkedésükről nem történt gondoskodás." Elgondolkozunk a hiren. Vagy inkább elgondolkoznánk, ha nem /élnénk attól, hogy gondolatainkat nem merjük követni azon az uton, amelyre ennek a híradásnak az olvasása inditená őket. íme: a tudomány, az elmélet és az — élei. A tudomány, amely utána kutat a bűnözők lelkivilágának, s a miliőnek, az okok légióinak, amelyek azt a lelkiséget kialakitollák. Az elmélet, amely a tudomány felkutatta és feldolgozta adatokból ievonja a maga következtetéseit. És az élet, amely alaposan kifigurázza a tudományt és az elméletet. Az élet, amely még arra sem ad ma lehetőségei, hogy a büntetlen előéletű, tiszteséges gondolkodású, érzésű és becsületes életű fiatalok megtalálják a maguk munkahelyét. Mikor jön el vájjon a tudomány és elméletek ideje? Szabó Zoltán A tardi helyzet cimü könyvével kapcsolatban sok szó esett mostanáig a legifjabb nemzedékről, amelynek egyik kitűnő képviselője a szerző. Érről a nemzedékről azl mondják, ellenléte az öregekkel abban csúcsosodik ki, hogy kegyetlen illúzióromboló. Ha ez, i^y van, 8 az igazság kegyetlen feltárása a feltörő magyar ifjúság jellegzetes sajátja, akkor az öreg Veres Péter ifjabb minden ifjúnál. Aa egyik esti lapban a hortobágyi pásztorokról irt cikket. Véresen, kegyellenül igazmondó cikket, amely lerombol minden illúziót, foszlányokba tépi a hajdan gyönyörűséges pásztoréletről alkotott színes elképzeléseket. Ma mér csak a nótákban megy jól a pásztor dolga. Az éleiben ugyancsak nem éli vígan a világát. Da bizony inkább nagyon szomorúan megy sora, mert napi tizenhét fillérből nem igen telik vigasságra. Ugy ám! Napi tizenhét fillér bérből (ebben minden természetbeni is benne ven) tengeti életéi a Hortobágy hajdani kiskirálya, aki ma ép oly nyomorult proletár, mint a többi mezőgazdasági munkás. TELEFONSZÁMUNK: 176. (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház szombaton délután a miniszterelnökségi, majd a pénzügyi tárca költségvetését tár gyalia. Hegedűs Kálmán beterjesz tette a harminchármas országos bizottság működésének meghoszszabbilásáról szóló törvényjavaslatot, majd ugyanő, mint a miniszterelnökségi költségvetés előadója behatóan ismertette a tárca költségvetését. Buchinger Manó a titkos választójog be/ezetését sürgette. Kun Béla is a titkos választójog bevezetését s azt sürgette, hogy ne a kormánytól függjön a párt, hanem a párttól függjön a kormány. Pintér László az utódállamok kisebbségi politikájával foglalkozott és figyelmeztette az utódállamokban élő német kisebbséget, hogy segítsenek megteremteni az egységes kisebbségi frontot. Ismertette a magyar kisebbségi iskola rendtzerf. Dulin Jenő kérte a tilkoa választójog mielőbbi törvénybe iktatását. Darányi Kálmán földmüvelésügyi miniszter, mint a miniszterelnök helyettese válaszolt, a felszólalásokra. Hivatkozott a miniszterelnöknek 1934 junius 20-án a felsőházban elmondott beszére, amelyben minden kétséget kizáróan leszögezte álláspontját a a titkos választójog kérdésében. Visszautasította Buchinger azon állítását, mintha a kormány antidemokratikus volne. A nemzet sorsát a magyar nép széles rétegére alapozzák. Űrömmel hallotta Pintér László felszólalását. Rámutatott a magyar kisebbségi iskolák és az utódállamok kisebbségi iskolái közötti különbségekre. A magyar kisebbségi iskolatörvény javulást mutat a kisebbség kulturális és nyelvi jogai terén. Foglalkozott a miniszterelnökségi tárca keretén belüli diszkrét előirányzatokkal és hangoztatta, hogy ez a rész különösen feltűnő a demokratikus államok költségvetéseiben. Darányi Kálmán miniszter beszédét nagy tapssal fogadták a képviselők. A Ház a miniszterelnöki tárca költségvetését általánosságban és részleteiben is elfogadta. Ezután a pénzügyi tárca költségvetésére került a sor, Zsindely Ferenc előadó ismertetésében. Vázsonyi János javasolta, hogy a tisztviselőkből és az adózókból vegyesbizottságot állitsunak fel, mely megvizsgálná, hogy az adózó tönkretétele nélkül lehet-a a végrehajtást megtarteni. Grecsák Richárd az aggkori biztosítás bevezetését sürgette. Csoor Lajos nyilatkozatot kért a pénzügyminisztertől, hogy a biztosítási felügyelő hatóság átszervezése milyen irányban fog megtörténni. Báró Vay Miklós sürgette, hogy vegyék le a városokról az óriási kamatterheket. Farhasfalvi Farkas Géza ajánlotta, hogy a Pénzintézeti Központ által folyósítandó kö ciönök nyújtását a tisztviselők minden kategóriájára terjesszék ki. Kun Béla, Fábián Béla, Propper Sándor után Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter kifejtette, hogy nehéz időket kell még átélnünk. A gazdasági életet kell megerősítenünk, ha ez megtörténi, lehet majd a túladóztatást leépíteni. A sorrendi csere azonben végzetes volna. Dinnyés Lajos, Dulin Jenő és Szecsey István beszéltek még, majd a Ház a pénzügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Zsindely Ferenc előadó beler jesztette a megajánlási törvényjavaslatot, amelynek tárgyalásét az elnök hétfőn délután 4 órára tűzte ki. A belügyminiszternek egy régebbi interpellációra adott írásbeli válaszét ismertették ezután, majd hozzájárultak a bejegyzett kél interpelláció elhalasztásához. Az ülés 11 órakor ért végei. Hosszú vita és izgalmas összecsapások után bizalmat szavazott a kamara az uj francia kormánynak Csak a teremőrök tudták megakadályozni a verekedést (A B. K. tudósitója jelenti.) Zsúfolt terem és karzatok előtt folyt le a Blum-kormány bemutatkozása, amelyen jelen volt a diplomáciai kar és az uj kormány minden tagja. A megnyitás előtl az uj miniszterek megjelentek a teremben és külön csoportokban vegyültek e. Három órakor lépett Herriot, a kamara uj elnöke az elnöki emelvényre. A Blum-kormány tagjai kisiettek a teremből, majd ünnepélyesen vonultak be és foglalták el helyeiket. A megnyitás után Blum azonnal felemelkedalt helyéről és megkezdte a kormánynyilatkozat felolvasáséi. A jobboldal néhány közbekiáltására a baloldal igy válaszolt: — A legyőzöttek hallgassanak! A kormánynyilatkozat, amelyet aránylag csendben hallgattak végig, igy kezdődött: — A francia nép a választásokon bizonyságát adta annak, hogy el van szánva megvédeni a szabadságjogokat az erőszak és ravaszság kísérletével szemben és egyben kinyilvánította békeszándékát. A kormány cselekvéseit igaz akarat fogja irányítani, mindenben teljesiteni fogja a népfront programját. Blum felsorolta azokal a javaslatokat, amelyeket a kormány a nyári szünet élőit meg akar szavaztatni Ezek a következők: a 40 I órás munkahét bevezetése, a kollektív munkaszerződések kötelezővé tétele, a fizetéses szabadságidők szabályozása, a fegyvergyárak államosítása, az országos gabonahivaial felállítása, a francia nemzeti bank alapszabályainak módosítása ugy, hogy a vezetésben a nemzeti érdekek érvényesüljenek, végül a Laval-kormény szükségrendeleteinek módosítása Későbbi időpontban: nagyszabás munkanélküli segélyalap létesítése és a gazdasági élet fellendülésére széleskörű rendszer szervezése. A köztársaság védelméről szóló törvényjavaslatot a legnagyobb szigorúsággal fogja végrehajtani. A programnyilatkozat ' ülpolilikai részében hangozla'ja. hogy Franciaország békét akar és a békét a nemzetközi