Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-06-06 / 129. szám

Ára 6 fillér IOZLONY üékésesmhm

9 1936 junius 6. szombat 63. évfolyam 829. szám \T

APIREND ELŐTT A nepi politika efemer értékein jóval túlemelkedő esemény Bornemisza iparügyi miniszter nagy költségvetési beszéde. Nemcsak azért, mert egyszeriben véget vetett azoknak a kósza mende-mondéknak, emelyek az orszóg mirden rendű és rangú gazdasági közegeit riasztgattók a legkülönfélébb és legvadabb „átszervezési" és „központi irényitás" i mumusokkal. Hanem azért is, meri egyszeribe világossá és áttekinthetővé tették az iparügyi kormányzat nagyhorderejű elvi állásfoglalásét Magyarország iparosításának kérdésében. Az iparügyi miniszter ur beszédének egy mondatával mégsem értünk egyet. „Mindnyájan sajnálattal tapasztaljuk, hogy olyan korban élünk, amikor nemcsak a világ poli'ikai, hanem gazdasági strukturéja is a változás folyamatában van" — igy hangzik ez a mondat. S ezt a megállapítást nem tarljuk helyesnek. Nem tudjuk sejnálni, hogy a világ gazdasági struklurája is megváltozik. Nem tudjuk sajnálni, mert a változás magát az életet jelenti számunkra. Nem szabad ettől a kijelentéstől megijedni. Semmi destrukció nincs benne. Ellenkezőleg. Épen a gazdasági élet jól bevólt formáinak megőrzését célozza a gazdasógi struktúrának a technikai világ haledását követő megváltozása. Mert a történelem s a gazdaságtörténelem tanítása és példái szerint csak az nem pusztul el, ami rugalmasan követi a megváltozott körülmények változó parancsait. De menthetetlenül elsorvad és tönkre megy minden, ami megmerevedik és a vőllozlalhatatlantág igényével szegül szembe a fejlődés, az előrehaladás parancsának. Nincs tehát sejnálniveló a gazdasági rend változásán. Rá kell ébredni arra, hogy ez a változás nem egyéb, mint magénak a gazdasági éleinek tapogatódzása a megváltozott termelési és áruelosztási körülményeknek legjobban megfelelő formák után. S a harmadik rend, az Európaszerte válságba került polgárság is csak akkor fogja tudni ép bőrrel megúszni ezt a válságot, ha hozzáalkalmazkodik az uj időkhöz s nem azon igyekszik, hogy belémerevedjen a jelenbe, hanem arra törekszik, hogy a változó időkben is megtalálja helyét a nap alatt. A gazdasági kormányzat pedi?, ha feladata magaslatán kíván állani, nem tehet egyebei, minthogy egyre nagyobbodó hatalmával őrködik azon, hogy ez a vőltozős — előre, az összmagvarság javára történjék, aminek felismerése egyébként kellően kiérz^dik Bornemisza miniszter beszédéből. Tovább fart a sztrájk Franciaországban, de rendzavarás nincs Leon Blurn rádiószózata — A minisztertanács elfogadta a kormánynyilatkozatot (A B' K. ludósitója jelenti) Csütörtök éjszaka Leon Blum elnökségével megalakult az uj francia szocialista kormány. Az uj miniszterelnök tegnap délután az alábbi rádiőszózatot intézte a francia néphez: — A népfront kormánya mcgala kult. Tegnap este hivatott a köztársaság elnöke és én rögtön átnyújtottam neki munkatársaim névsorét. A kormány holnep mutatkozik be a kamerában, de mér ma fel akarja venni a kapcsolatot az országgal. A kormány programja a népfront programja. Azonnal be fogja terjeszteni törvényjavaslatait, amelyek a következők : Negyvenórás munkahét, kollektív munkabérszerződések, fizetett szabadság a munkásoknak. A kormánynak határozott szándéka megvalósítani a munkásosztály által követelt reformokat. Gyorsan kell cselekedni a munkősoszlóly érdekében. A rokmillió pzavazó nem fog csalódni a kormányba helyezett bizalmában és mi teljesíteni fogjuk vállalt kötelezettségeinket. Erőnk éppen a belénk helyezett bizalom. A kormány cselekedetei csak akkor lehetnek eredményesek, ha fenltartatik a közbiztonság és a rend. Minden pánik csak a népfront máris leselkedő ellenfeleinek sötét szándékait szolgálná. — A kormány kéri a munkásokat, hogy vessék alá magukat a törvények igazságosságénak, nyugalomben, méltóságban és fegyelem b?n. A munkaadókat viszont arra kéri a kormány, hogy a meginduló tárgyalások folyamán tanúsítsanak engedékenyebb szellemet. Az egész országtól pedig az kéri, hogy őrizze meg hidegvérét és ne higyjen az álhireknek, amelyeket a külföld előtt máris rosszakaratúiét? dramatizálnak. Az április 26-i és május 3 i győzelem most teljesedik be, a francia demokrácia előtt nagy jövő áll, de ennek bieloaitéka a francia nép nyugodt ereje. A minisztertanács pénteken délután jóváhagyta a kormánynyilatkozatot, amely ma délután kerül a kamara ele. Megvizsgálták, hogy milyen eszközökkel lehet biztosítani a tervezett program végrehajtását. A Havas iroda jelentése szerint a kormány nyilatkozatát a ma délelőtti államtanácson fogadják el véglegesen. Nagyfontosságú törvényjavaslatokat terjesztenek be a képviselőházhoz. A keddi ülésen tárgyalásra kerülő 3 fontos törvényjavaslat a következő: a köte'ező 40 órás munkahét bevezetése, a munkások fizetéses szabadságolása és az együttes munkaszerződések kötelezővé tétele. A szlrójkmczra'om pénteken délután is tovább terjedi, több filmszínház is bezárta kapuit. Lilieben éa környékén 11 ezer munkás lépett sztrájkba. A bányavidékeken a bányászok az iparvasuti sinek elé feküsznek, hogy megakadályozzák a szállítást. Rendzavarás nem történt. Winchkler István kereskedelmi miniszter g Magyarország külkereskedelmi mérlege a világátlagnál kedvezőbben alakult (A B. K. tudósítója jelenti) A képviselőház péntek délután megkezdte a kereskedelmi és köslekedési lárca költségvetésének tárgyalását. Görgey Islván előedó behatóan ismertette a költségvetést. Vázsonyi János a balatoni közlekedés megjavítását kérte. Az idegenforgalom megjavítása érdekében a vízumrendszer eltörlését javasolta. Részletesen foglalkozott a magánalkalmazottak jogviszonyával. A 40 órás munkahetet kellene bevezetni, igy 20 ezer uj állást kellene betölteni. Binesitz István nem látja biztosítottnak, hogy a kiskereskedelem elbírja a 40 órás munkahetet. A minisztérium értékes munkát végzett a termésértékesttés terén. Reméli, sikerül biztosítani, hogy Ausztria és Svájc megfelelő áron veszi át a magyar gabonőt. Csoor Lajoa szerint a kereskedelmi tisztesség biztosításéra garanciát kell követelni. Shvoy Kálmán elsősorban a vidéki kereskedelem kivőnságait tette szóvá; az egész országban egyforma munkaszünetet kért. Kívánatosnak mondja, hogy a rádió nagyobb megértést tanúsítson a vidéki közvetítésekkel szemben. Kun Béla az államvasutak és a posta kérdéseivel foglalkozott. Rácz Kálmán történelmi visszapillantást vetett a háború előtti és utáni kereskedelemre. Kívánatosnak mondja, hogy a szövetkezetek élére szakembert tegyenek. Éber Antal szintén a szövetkezetek ügyével foglalkozott. Petainek József rámutatott arra, hogy a posta 9 millió pengő felesleget produkált. Részletesen foglalkozott a posta egyes ágazatéival. Farkas Istvőn tiltakozott a telefonbeszélgetés cenzurázősa miatt. Kérte az ipari munkások elhelyezését, az áruházi alkalmazottak munkaviszonyának rendezését. Azutőn Winchkler Islván kereskedelmi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Abban a kereskedelmi zűrzavarban, melyben minden vegon, minden mőzsa őrunak elhelyezése miatt erős verseny folyik, nagy eredmény a római megállapodás. A magyar buza és