Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-30 / 124. szám

Ara 6 fillér BÉKÉSMEGYEI KŐ Z LÖOT Békéscsaba y 1936 május 30. szombat 63. évfolyam 824. szám ÍU APIREND ELŐTT Tegnap ugyané helyen fog­lalkoztunk a vármegyei törvény­hatósági bizottsóg ülésén elhang­zott felszólalásokkal. Ma megint csak visszatérünk a megyegyülés­re, pontosabban annak egyik be­szédére: B. Szabó Istvőn, a füg­getlen kisgazdapárt volt békési képviselőjelöltjének felszólalására. Az inségmunkéról volt szó. A magyar gazdasági élet e szociális kényszer-szülte szégyenfoltjáról, amelynek eltűnése mindenkinek örömére szolgálna, s amelyet még­is életben tart a nem szűnő nyo­mor. És B. Szabó István az inség­munkéról beszélve olyan javasla­tot teli, hogy az inségmunkót ne a közület adja ki, hanem azt a rászoruló inségmunkásokkal az inségadói fizetők maguk végeztet­hessék el. Javaslatát meg is indo­kolta azzal, hogy igy, az inség­munkák kiadásának és elvégezte­tésének mai rendjén sokszor im­produktív és haszontalan tessék' lásaék munkát végeznek az in­ségmunkások, mig, ha az ő javas­lalát elfogadják és a jövőben a­szerint járnak el, ugy ez elkerül­hető, mert a gazdák gondoskod­nak róla, hogy hasznos célra hasz­nálódjék ki az inségmunkások munkaereje. Felesleges dolog volna most itt rámutatni arra, hogy ez a gondo­lat milyen abszurd. Csak ép fu­tólag érintjük a kérdést, hogy rá­mutathassunk: az inségmunkónak épp a célja válnék semmivé, épp a lényege sikkadna el, ha ez a jávasiat, vagy az ehez hasonló elgondolás érvényre juthatna ez inségmunkék során. Mert tisztelet becsület minden magyar gazdának, még sem lud­juk elképzelni, hogy az egyszerű gazdálkodó ember a mai nehéz időkben, amikor a kis és közép birtokos osztályt is millió bajjal­gonddal áldja meg az élet, a köz iránti kötelezettsége felismerésében és az önzetlenségben olyan ma­gas fokra tudna emelkedni, hogy teljes munkabérű fogadott mun» kásokkal végeztesse el a háza és gazdasága körében szükséges mun­kát — ha az általa megadott mun­kára rendelkezésre ólltmak az in­ségmunkások is. A megyegyűlésen Ricsóy Uhla­rik Béla főispán nyomban rámu­tatott a javaslat tarthatatlanságéra. Mi most csak csodálkozásunknak adunk kifejezést afölött, hogy egy olyan párt vezetőembere, amely pőrt nevében hordja a „földmun­kás" szót és programjában a kis ember védelmét hangsúlyozza, ilyen javaslattal álljon a megye­gyűlés nyilvánossága elé. Vagy talán: nem is csodálko zunk. hogy a lótenyésztésre szónt összeg nem sok. A Ióértékesités terén sok lehetőség van. A gazdasági tár­gyakat a polgári iskolában jobban fel kellene karolni. A téli gazda­sági tanfolyamok előadóiról elis­merően emlékezett meg, a kisgaz­dák igazi tanácsadói. Ellenőrző bizottságot választott az OTI kerületi választmánya (A B. K. tudósitója jelenti.) Az OTI kerületi választmánya péntek délutáni ülésén megválasz­tották az ellenőrző bizottságot, amely az ügyvitelbe előzetes be­jelentéssel betekintést nyerhet. A bizottság tagjai: két munkaadó : Németh Árpád (Békéscsaba) és Baráth Istvőn (Gyula), két munka­vőllaló: Krausz Győző (Békés­csaba) és Duda Gyula (Gyula). Bontás közben leesett a falról (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnap délutőn beszállították a csabai kórházba Mihalik Jénos 27 éves kondorosi lakost, aki Kon doroson Filyó Istvőn építőmester­nél dolgozott. Egy házfal bontása közben a fal szélére lépett és a kiálló tégla alélta letört, uqy hogy Mihalik egyik lábéval lebillent. Állapota eléggé súlyos. Ülésezett a gimnázium kormányzóbizottsága (A B. K. tudósitója jelenti.) A gimnázium korményzóbizottséga pénteken délutón ülést tartolt. Foglalkoztak a Sailer Elek és neje féle alapítvánnyal, majd ludomő sulvették, hogy Jeszenszky Pál dr. iskolaorvos ideiglenesen Vidovsz­fey László dr.-ral helyettesítene magát. Megtalálták a Dunába zuhant autót (A B. K. tudósitója jelenti.) A péntek reggel Dunába zuhant eulót este reflektorfény mellett 9 méter 80 centiméter mélyen meg­találták. Az autó vezetője Loska Jénos 47 éves sofőr volt. A gép­kocsi a Duna fenekén üresen fek­szik, sem a sofőrt, sem az utaso­kat nem találták. Az autót a víz a lezuhanási ponttól 38 méternyire sodorta el s nehezen sikerült az utőszkatonáknak jelenlegi helyén megerősíteni, hogy ma reggel ki­emelhessék. A búvár is a legna­gyobb küzdelemmel tudta csak magát az autó mellett tetrlani, oly erős a megáradt Duna sodra. Bevezetik a villanyt a Máriássy-uccába (A B. K. tudósitója jelenti.) A villamosmü igazgatósága tegnap délután ülést tartott és korábbi programjához hiven elhatározta, hogy megkezdi az uccák villamo­sítását. Elsősorban az erzsébethelyl Mórléssy­uccát látják el közvilágítással, amit a képviselőtestületi tagok mór több­ízben sürgettek. Ebben az uccá­ban eddig negyvenhat uj fogyasztó jelenlkezett. A villamosmü beru­házási költségeiként mintegy ötezer pengőt fognak e célra igénybe­venni. Az igazgatóság folyó ügyeket i> tárgyalt. Bővül a gyulai pénzügy­igazgatóság (A B. K. tudósitója jelenti.) A pénzügyminiszter a sarkadi adó­hivatalhoz tartozó Biharugra, Gesstt, Kötegyón, Méhkerék, Mezőgyán, Nagyszalonta, Okány, Sarkad, Sar­kadkeresztur és Zsadény közsé­geket pénzügyi közigazgatási szem­pontból a belügyminiszterrel egyetértve ju­lius 1 tői a debrrcíni pénzügy­igazgatósági kerületből a gyulai pénzügyigazgatóság kerületébe he­lyezte ét és egyidejűleg a sarkadi m. kir. adóhiva. talt a gyu'ai pénzügyigazgatóság rendelte. alá A nehéz értékesítési lehetőség kö­telezően irja elö a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését A földmivelésügyi tárca vitája a Házban (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőhöz tegnapi ülését Sztranyavszky Séndor házelnök délután négy órakor nyitotta meg. Darányi Kálmán helyettes minisz­terelnök beterjesztette a legfőbb állami számvevőszéknek az 1935 —36. költségvetési év első fele végén jelentkező hiteleltérésekről szóló jelentését. A földmivelésügyi tárca költség­vetését Krudi Ferenc előadó is­mertette. Csoor Lejos szerint a mezőgazdasági problémák meg­oldásának erőteljesebben kellene szociális irányban haladni. Első rendű feladat az oktatás kiszéle­sítése, amivel a termelést olyan irányban kell fejleszteni, hogy az a tömeg hasznát szolgálja. A költ­ségvetést nem fogadta el. Schandl Károly örömmel állapí­totta meg, hogy a tárca költség­vetése nemcsak abszolúte, de re­latíve is emelkedett. A buza érté­kesítésénél enyhülés mutaikozik, ez a javulás azonban átmeneti, néhány hét múlva már számolni kel! a világversennyel, melyre fel keli készülni. A költségvetést el­fogadta. Petró Kélmán a gazdasági szak­oktatóssal foglalkozott. Rámutatott erra, hogy ez elhanyagolt területe volt a földmivelésügyi tárcának. A költségvetést politikai állásfoglalá­sénál fogva nem fogadja el. Hermann Anial szerint a mai nehéz értékesítési lehetőség kötelezően irja elö a szakoktatás fejlesz­tését. A köllségvetés ebben az irányban e'őrshaiadást jelent, de ezzel a lassú fejlődéssel nem lehet a szük­séges hiányokat pótolni. Kun Béla szerint a magyar kis­gazda nem tud megbirkózni a túl­adóztatással és a kartel óraival. A költségvetést nem fogadia el. Baross Endre a borgazdálkodás kérdésével foglalkozott. Túlterme­lésről nem lehet beszélni, de rend­kívül nehéz a szőlősgazdák hely­zete, a mesterséges éiiékesit^i nehézségekkel kell megküzdeniük. A költségvetést elfogadta. Takács Ferenc különösen fon­tosnak tartja a mezőgazdasági munkásság ügyét, ennek a nagy társadalmi rétegnek sorsa nem le­het közömbös. Az aiföldi nép ne> hés megélhetéséről beszélt. A költ­ségveiéat nem fogadta el. Teleki Mihály gróf hangoztatta,

Next

/
Thumbnails
Contents