Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-05-28 / 122. szám
Ara 6 fillér BÉKÉSMEEYEI KÖZLÖNY RR~ T-TK TR VN NTRNIII R Ti rrurnn nmT Trmi—— Békéscsaba, 1936 május 28. csiitSHok 63. évfolyam 122. szám 1U APIREND ELŐTT Azokban a polilikai berkekben, amelyek előszeretettel fogadnak minden olyan népmozdulást és véleménynyilvánítást, mely a megvalósuláshoz közelebb viszi ólmaik óimét, a diktatúrát, az utóbbi időkben állandóan napirenden tartják a sajtó kérdését. Vagy szigorúbban véve a sajtószabadság kérdéséi, ami azonban ugyanaz : szabadság és ssjtó azonos fogalmak ; egyik a másik nélkül lorz és életképtelen. És a sajtószabadságnak a diklaturás szellemben való „megrendszabályo zása" a sajtó halálos ítéletét jelentené. Már tudniillik annak a sajtónak a végpusziulásót, ameiy a szabad gondolat ég szabad szó erejével a polilikai önkény kérlelhetetlen és legveszedelmesebb ellenfele volt, van és — bizunk benne — lesz is mindig. Szerencsére méshangon is beszélnek a sajtóról és a sajtószabadságról Európában. Lggulóbb, többek közölt, XI. P<u s pápa őszentsége fogadia hosszú kihallgatáson a külföldi sajtó római képviselőit és intézett hozzájuk az ujségirói hivatást nagyra értékelő, felemelő beszédei. A mai vilógban, amikor jobbról és balról egymást érik az újságírói hivatást lebecsülő támadások, különösen nagy a jelentősébe XI. Pius beszédének. Nem közömbös, hogy a viiőg egyik szellemi és erkölcsi fóruma hogyan vélekedik az újságírós Bzellemi és erkölcsi értékéről s mindaddig, amig erről a hivatásról a katolikus egyház feje ugy nyilatkozik, mint ahogyan azt XI. Pius pápa is telte, az újságírás és minden rendű és rangú becsületes művelői nyugodtan napirendre térhetnek az őket érő otromba lómadások felett. És ha mór az ujsőgirásról s az újságról magáról beszélünk, álljunk meg egy szóra annál a tanácsnál is, amelyet a középiskolai verseny idei győztesei az utánuk jövő nemzedéknek adtak. Ezek a fiuk és lányok, akik száz meg száz osztálytársuk közül tűntek ki, nagyszerű tájékozottságukkal és pompás tudásukkal, azt tanácsolták a jövő esztendő nyolcadikosainak, az elkövetkező verseny bajnok-jelöltjeinek, hogy olvassanak minél több újságot. Ennél nagyobb dicséretet, ennél több elismerést igazőn nem kaphat a sajtó. Mert ezzel a magyar szellemi utánpótlás elitje adta tanújelét, még hozzá önkéntelen tanújelét az újság iránti elismerésnek. Ujsóg nélkül nincs boldogulás — igy hangzik ki ebből a tanácsból s a sajtó igazán nem is kívánhat magának többet, minthogy olyan szerves velejárójává vélt a mai éleinek, hogy nélküle boldogulni ma mér egyetlen téren sem lehel. A kisgyűlés elutasította a csabai esküdt-választás ellen benyújtott fellebbezést Hat csabai ügy a 183 pontból álló tárgysorozaton (A B. K. tudósítója jelenti.) Békésvérmegye kisgyülése szerdán délelőtt három órás ülést tartott. A közel kétszáz ponlből álló tárgysorozat sok tekintetben volt nagyfontosságú s a többször egészen élénk vila következtében adó^ dolt a „rekordjavitás". Ricsóy Uhlarik Béla dr. főispán kilenc órakor nyiiotta meg a gyűlést, majd a lörvényhalósági bizottság elé kerülő tárgysorozat egyes pontjaira vonatkozólag hoztak határozati javaslatokat. Ás alispáni jelentést Geiszt Gáspár dr. hozzászólása után elfogadták. Az edófelszólamlósi bizottságokba tavaly tavasszal választolt uj tagokat a megyegyüiés. Most érkezeti meg erre vonatkozólag a pénaügyminiszter leirata s megállapítja, hogy a bizottságok tagjai közül többen nem felelnek meg a törvényben előirt kellékeknek, mert több mint egy évi adóval vannak hólralékban. Helyettük az oroeháíi, szeghalmi, szervasi, békési bizoilságokba uj rendes éa póttagokat kell választani. Kiesik többek kösött igy Telegdy Lajos dr. békési ügyvéd, aki helyett Dachler Mátyás dr., Kovássy Albert dr. orosházi ügyvéd, oki helyeit Hauser Leó dr. kerül a megfeleíő bizoltságokba. Éjjeli munka a főszolgabiróságon Pártolólag hozzájárullak ezután négy vármegye köriratához, majd Márky Barna dr. alispán megindokolta, hogy miért szükséges a két uj közigazgatási gyakornoki állás rendszeresítése. Az egyik szarvasi szolgabíró 8700 ügyiratot intézett el három hónap alalt. Ha a két állást rendszeresili a megye, minden főszolgabírói hivatal kap egy közigaz gatósi gyakornokot, havi 130 pengő fizetéssel. Elkerülhetetlenül szükséges e». Mi sem bizonyítja jobban, mint ami Szarvason előfordult: benn aludt a segédszemélyzet a hivatalban és pár órai pihenés után éjszaka folytatták a munkát. A közigazgatási gyakornokok száma igy ötről hétre emelkedik. A törvényhatósági bizottság feliralilag fordult a kormányhoz és kéri az útépítési és fennlariási kőanyagok vasúti dijának mérséklését, mert most a szállítás kétszer annyiba kerül, mint a kő vételára. Csernus Mihály kérte, hogy építsék ki a gyoma lurkevei utat, mert ez a környék különben elszakadással fenyeget. Márky Barna dr. közölte, hogy a törvényhatósági utak kiépítését mőr évekkel ezelőtt megállapított program szerint intézik s éltől nem térnek el; eddig a törvényhalósőgi utak 65 százaléka épült ki. A gyoma— turkevei útra 1945 — 50 előtt nem igen kerülhet sor. Ha Szolnokmegyével meg tudjuk majd teremteni a kapcsolatot, inkább a fontosabb körösledány—dévavőnyai ulat kell kiépíteni. Ugyanilyen indokolőssal tértek napirendre az orosháziak kérelme felett, amelyben az u. n. aradi-ut kiépítését szorgalmazták. Az endrőd—kondorostanyai nyil vános telefonállomás költségeihez a szegedi postaigazgalás 1800. Kondoros 900, a megye is 900 pengővel járul hozzá. Ezután huszonhárom segélyügyel intéztek el s összesen 4510 pengő kiutalásáról határoztak. A délmagyarországi baromfi tenyésztők kiállítási segély, képpen 500 pengőt, a szarvasi munkásotthon szövetkezet ugyanennyit kapott. Az utóbbira vonatkozólag felszólalt Csernus Mihály és kifogásolta, hogy nemzeti szempontból kifogásolható társaságnak akar segélyt juttatni a kisgyűlés. egyformán Torkos Béla dr. kijalentelte, hogy a maga részéről sjánija a javaslat elfogadásét. Márky Barna di. alispán közölte, hogy a székház építésekor megszavazott segély kiutalását a miniszter annak idején nem hagyta jóvá. A szövetkezet vezetői többször jártak nála és hangoztatták,. hogy elveik ma már mások. A székházépítésből kifolyólag sok az adósságuk, pedig nagyon sok előadást és színdarabot rendeznek az otthon termeiben. Az a felfogása, hogy mindenkit egyformán kell kezelni. A munkásotthon helyiségeiben egyébként sem foglalkoznak politikával. Ma is kiutalhatta volna az összegei, rendelkezik a felhatalmazással, de hallani akarta a véleményeket, ezért járt el igy. Tóth Ferenc orosházi laniló inditvőnyát, melyben kérte, hogy az elemi iskolós gyerekeket felvételük előtt hatósági örvössel kölelezőleg vizsgállassák meg, nem terjesztik fel, mert nem beszél arról, mi történjék a beteg gyerekekkel. Az indokolás hangsúlyozza, hogy a problémát Békéscsaba és Gyula részben mőr megoldotta. Nagyobb vita kerekedett az aratóaépek használata tőrgyőban kiadandó megyei szabályrendeletről. A közigazgatási bizottság egyszer már felirt a kérdés orszőgos szabályozósa érdekében. A miniszter azt válaszolta, hogy u gépek használatét eltiltani nem lehet, mert előadódhatnak körülmények, amikor az aratógép nagyon szükséges. Egyébként pedig — a miniszter szerint — a közigazgatási hatóságok beavatkozhatnak az ügybe. A beavatkozás azonban a gyakorlatban nem volt megfelelő eredményű. Ezért a szabályrendeletlervezet kimondja, hogy aratógépet a saját gazda-
