Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-27 / 121. szám

Ára Ö fillér N APIREND ELŐTT Régen vo!t akkora hatása Írásnak, mint Szabó Zoltán kis könyvének „A tardi helyzet" nek. Néhány napja csak, hogy megjelent, s azóta nsm mu'ik el nap, hogy egyik vagy másik fővérosi nagy lap hasábokat ne szentelne ismertetésének. Pedig a könyv, amelynek tartalmát caodélatosan szép tardi himzésü boriték takarja, csupa szomorúság. Egy magyar falu lakosságának életéről készült tárgyilagos helyzetjelentés : nem is iehe! más, mint szomorú. Számunkra nem újság sem a könyv, „A tardi helyzet", sem maga a tény: a tardi helyzet. Amely egy kis változtatással lehetne dobozi helyzet, vagy békési helyzet, vagy körösladányi helyzet. Meri Tardon éppen ugy mint Békésen, Körösladányban, vagy bárhol másutt, ahol a tízezer holdak nagybirtokának halálos ölelésében fekszik a magyar falu, egyforma a helyzete a magyar parasztnak. Szörnyűséges és tarthatatlan. Nem újság, sem nekünk, sem olvasóinknak Szabó Zollónkönyve. Nsm egyszer foglalkoztunk mór az iróval, azoknak a cikkeknek kapcsán, amelyekben a magyar földmunkás helyzetét tárja fel, aprólékos pontossóggal, hideg tárgyilagossággal. Citáltunk ezekből a cikkekből, rámutattunk fontosságukra, s arra a hősi feladatra, amelyre megírásukkal Szabó Zoltán vállalkozott. Ez a könyve betetőzte a munkát. Ahogy a szörnyűséges számok között böngészünk, feltűnik egy adat. A csecsemő halandóság 31 százalék Tardon. Vagyis 100 újszülött közül 31 nem éri meg az egy esztendős kort. S ahogy el8zörnyülködünk a számon, eszünkbe ötlik egy másik adat, amelyet fél órőval ezelőtt olvastunk egy másik szomorú írásban: a békésvármegyei alispáni jelentésben. Ez az adat is a csecsemő halandóságról szól 8 elárulja, hogy a megyében a vilőgrahozotl gyermekek 19.5 százaléka hal meg egy éves kora előtt. Csak igy lőtjuk a tardi helyzel rémét, hiszen az a 19.5 szőzalékos csecsemőhalandósőg is elég ahoz, hogy az alispán szerint is kielégítőnek nem mondható a megye egészségügye. Es itt a tüdővész. Az alföldi, a békésmegyei ember igazán hiuatalból tüdőbajos, s csak most, a rerdes iskolaorvosi vi?sgéiaíok során tűnt ki, hogy a közmondásos békési íüdőbej nagyon is eleven valóság. Dtí mi az a 8 százalék, amely az 1936. év első negyedében a tüdőbajban elhunylak arányezémát teszi, a terdi helyzethez képest, ehol, Szabó Zoltán könyvi szerint 20 százalékot tesz ki a Südőbejban elpusztulok száma. „A iardi helyzet" követelménye nem lehat más, mint a tardi helyzet sürgős felszámolása. Békésmegyei Ínségről beszéltek a Házban a belügyi tárca vitája során A kormány igyekszik megvalósítani szociális elgondolásait (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnap délutáni ülésén folytatták a belügyminisztériumi térca költségvetésének tárgyalásét. Dinnyés Lajos szerint a közigazgatás összekeverődött a politikával. A közpénzekből fizetett köztisztviselő ne politizáljon. Kérte, hogy a csendőrség a nyo mozés során ne jelenjen meg szuronyosan, mert ez nem tesz jó benyomást. Vitéz Árpád a csendőrség létszámának felemelését kérte s foglalkozott a vármegyei és községi közigazgatással. Megállapította, hogy szükség van a közigazgatás reformjára. Köszönetet mondott a belügyminiszternek a közegészségügy fejlesztéséért. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter, a távollevő kultuszminiszter helyettese, ezután beterjesztette a kisdedóvókról szóló egyes rendelkezések megváltoztatására irányuló törvénytervezetet. Pelró Kélmán a városi kolduskérdésről beszélt, Ismerlelta az egri normát, amely alapon Kecskeméten oldották meg legjobban a kolduskérdést. Tóth Pál ugyancsak az egri norma hatásával foglalkozott. Aggályosnak tartja, hogy az inségmunka állandósul a költségvetésben, de amig a közmunkákat nem tudjuk megvalósítani, szükség van reá. Békésvármegye van leginkább rászorulva az inségmunkára. Elismeréssel szólt végül mág a zöldkeresztmozgalomról. Sándor István a közegészségügy kérdésével foglalkozott, a kórházi ápolás kérdését nem lehet héttérbe szorítani, mint az az utóbbi időben történik. Csilléry András a főváros ügyeivel foglalkozott. Vidéken kevesli az orvosokat. Kérte a minisztert, hogy az orvosi kamara megalakulásával valósítsák meg a szabad orvosválasstést. Eckhardt Tibor kijelentette, hogy nem kivén a titkos választójogról beszélni, mert az nem a belügyminiszter hatáskörébe tartozik. A magyar közéletnek néhány problémájával foglalkozott. Tárgyalta a főispáni jogkör kérdését és megállapította, hogy a belügyminiszternek nem áll jogában az aulónomia költségvetésébe pozitív téleleket beállítani. Kérte a belügyminisztert. szüntesse meg azt a rendelkezést, hogy az adóbehajtásért a jegyző anyagitag is felelős. Felteszi a kérdést, nem volna-e helyes, ha a jegyzői állást magasabb képesítéshez kötnék. Drózdy Jenő részletesen foglalkozott az egyke kérdésével. Látotté a Hőz asztaléra Sárpilis község képviselőtestületének határozati javaslalát, mely igen figyelemreméltó és gyakorlati megoldást tartalmaz az egyke elleni küzdelemre nézve. Popper Sándor kevesli a közszabadságokat, nagyon korlátozzák a 8zocialisiapárt és a szakszervezetek működési lehetőségél. Ezután a munkésbhtositásról és a munkanélküliségről beszélt. Reibel Mihály kijelentette, hogy az államnak erős kézzel keli segíteni a lakosság nyomorén. A hadikölcsönsegély alkalmas rendezését kérte. Kertész Miklós OTI-kérdésekkel foglalkozott. Helytelenítene az aggkori biztosítási összeg pénztartalékjának igénybevételét. Törs Tibor szerint a tárgyilagos bírálónak el kell isti ernie, hogv a kormány komoly szociális elgondolásait az adott lehetőségek szerint megvalósítani igyekszik. Kecskeméti bizottság tekintette meg a villamosmii telepét, a kórházat és a fürdőt Vezetője elragadtatással nyilatkozott a látottakról (A B. K. tudósitója jelenti.) Kedden délelőli háromtagú kec?keméíi bizottság érkezett autókon Békéscsabára. Tagjai Bodor József ny. bankfőnök, Vujovlcs Ferenc dr. malomtulajdonos és Sahin Tóth István dr. vároBi számtiszt voltak. A bizottság a délután folyamán különböző békéscsabai közüzemeket tekintett meg, majd Bodor József ny. bankfőnök a következőket mondotta a B. K. munkatársának : — Kecikomét polgármestere, balázsfalvi Kiss Endre dr. külső szakemberek bevonásával olyan bizottságot alakitoít, amely felülvizsgálja a városi üzemeket. Végleges jelentésünk megtétele előtt megtekintjük az ország több városának főbb üzemeit, hogy a tapasztaltak alapján fisz a képet nyerhessünk. — Most eljöttünk Békéscsabára és elsősorban a viilamosmü telepét néztük végig. Mondhatom meg lepatés volt, ott tényleg mintagazdálkodás folyik, a fiatal, agilis igazgató olyan dolgokat produkál, amikről csak elismeréssel lehet beszélni. Tu'ajdonképpsn egyedül a villamosműre voltunk kíváncsiak, de megnéztük a kórházat is, amelynek eddig nem hallotluk hirét 8 annyi szépet láttunk, hogy nem győztünk betelni vele. Még ma este haza kell mennünk, dö komolyan foglalkozunk azzal a gondolattal, hogy rövidesen visszajövünk, mert a kórház komolyabb tanulmányozást érdemel meg. Voltunk az Árpád-fürdőben is, erről csak azt mondhatom, hogy odahaza javasolni fogjuk : hasonlót kell építeni nálunk is. Hóman Berlinben (A B. K. tudósitója jelenti.) Hóman Bálint kultuszminiszter tegnap megtekintette a Vilmos császár intézet tudományos intézményeit. Délben Göbbels propagandaminiszWnél tett látogatást, majd Sztojay Döme magyar követ adott ebédei a miniszter tiszteletére. Délután a klinikákat látogatta meg és megnézte a Collegikum Hungarikumot. Este az állami operaház rendezett a miniszter tiszteletére díszelőadást.