Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám
1936-05-21 / 117. szám
Ára 6 fillér KESME6YEIKOZLQ Békéscsaba, 1936 május 21. csütörtök 63. évfolyam 187. szám J^J AFIREND ELŐTT Ha a tenger egy cseppjében benne van az egész tenger, ugy a mának minden zűrzavara, minden kétségbeesése és torz fintora benne van ebben a kifejezésben : állástalan diplomás. Az akasztófahumor határvonalán mozog az a kiáltó ellentét, amely ebben a két szóbsn viaskodik önmagéval. Evek hosszú és értékes sorét, a kemény tanulás azémlálhatatlan óráit s az összegyűjtésükig nagyon is sokszor megszámlált pengők sokaságát kell a mérleg egyik serpenyőjébe tenni, hogy csak megközelitően lemérhessük egy-egy diploma értékét. Mindez azonban nem számit hiába, hogy a roppant szervezet nem működhetik a diplomával valószínűsített magasabb képzettség nélkül, a mór működő szervezet részvétlenül néz el a felesleges diplomás fölölt. Nem lenne megoldás akkor, amikor a vezetésre hivatottak sorséról van szó ? Alig látjuk más módját az elintézésnek, mint azt a megszorítást, hogy nem diplomás mindenki, aki oklevelet szerez s az élet szelekciója tudja csak ráütni a pecsétel bármilyen diplomára. Thauer nevü iiroli városkában — a világi-ajtót bejárt hír szerint — felelevenítették a „kormos péntek" nevezetű ősi népszokást, amely abban áll, hogy azt a nőszemélyt, akinek erkölcsi életével a közösség nincsen megelégedve, lemeztelenítik, bekenik korommal és ruhátlanul engedik el. Ennek a reaktivált szokásnak az alapján bántak el a minap egy tizenhét éves falubeli leánnyal, amiben végeredményben nincsen semmi érdekes mindaddig, amig azt is meg nem ludjuk a híradásból, hogy az emberi méltóságában és személyes szabadságában mélyen sértett leány jogsegélyért az insbrucki törvényszékhez fordult, feljelentve támadóit, a törvényszék pedig — felmentő Ítéletet hozott. Az indokolás röviden és velősen annyi volt, hogy ez az ősi szökősön alapuló népitélet hasznosan befolyősolja a falu leányainak erkölcsét. Nagyon sokat lehetne irni ennek az ítéletnek kapcsán erről a kérdésről. De ezen a helyen és most csak arra akarjuk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a mai kritikai biztonságát vesztett korszak milyen csodabogarakat képes kitermelni. Nem árt, ha mindenhez hozzászokunk és semmin sem csodálkozunk 1 Hóman Bálint kultuszminiszter 5 Kultúrpolitikánk alapelve az általános nemzetnevelés A kultusztárca vitája a Házban (A B. K. tudósitója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén iámét a vallós- és közoktatásügyi minisztérium költségvetésével foglalkoztak. Farkas Elemér visszeulatitottb Kétly Anna tegnapi megállapításait, amiket a kultuszminiszter ber lini utazásával kapcsolatban tett. Semmi sem árthat jobban ennek az országnak, mint az illetéktelen beavatkozás és támadás olyan nemzettel szemben, amely Magyarorszőg irőnti rokonszenvének sokszor adta bizonyítékát. Dulin Jenő a kultusztárca vonalvezetését jónak látja, csak a rendelkezésre álló pénzt kevesli. Oda kell halni, hogy a tanítóság ne árthassa magét a politikába. Hóman Bálint vallás és közoktatásügyi miniszter emelkedett szólásra ezután. 1933 ban — kezdte beszédét a miniszter — első költségvetési beszédemben mondottam, hogy a kormány és magam sem vagyok hajlandó a kuitura terén rombolásokra, hanem a pénzügyi helyzethez mért ét a gazdasági viszonyoknak megfelelő, észszerű politikát követek. A szociálistáknak válaszolva kijelentette, hogy hive a nyolc osztályú népiskolának, de az alig valósítható meg, mig a hat osztályos népoktatást nem általánosítják. A testnevelés fontosságának megfelelően a sporlintézmények egész sora létesült. Foglalkozott a miniszter a tanitókérdéssel. Szükségesnek tartja a létszámemelést, 1600 uj tanítót kell alkalmazni. 3400 község közül 142 községből a gyermekek a szomszéd községbe járnak iskolába. A tanítónőknél fennáll a túltermelés. Nem szívesen foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a férjes asszonyokat elbocsássák, mert igazságtalan volna, amig kisexisztenciéról van szó. Szorgalmazza, hogy azok, akiknek férje magas pozíciót tölt be, visszavonuljanak. A tanítói kar megfelelő fizetésben részesül. Meg kell állapítani, hogy más tisztviselőkategóriával szemben kedvezőbb helyzetben van. Általánosságban a tanitók természetbeni járandósága terén az illetmények miatt vannak panaszok, olyan megoldást fog találni, mely az érdekelteket kielégíti. Magyarországon a hat éven felüli enalfabétók számaránya 8'8 Bzázel'k; sokkal kedvezőbb a szám, ha életkor szerint csoportosítjuk a lakosságot. A legfiatalabb nemzfdsk 2 százaléka analfabéta, de rövid idő múlva még kedvezőbb kép fog kialakulni. — Célunk a nemzeti erők és erkölcsi erők koncentrációjának előkészítése, a céltudatos nemzetnevelés kultúrpolitikánk alapelve. A tehetségek kiválasztására kell törekedni és uj szellemet kell vinni a nemzetnevelésbe. A magyar életre gyakorlatilag kell előkészíteni a gyermekekel. A magyar gyermekekből szilárd, harcias, józan embereket kell nevelni. Szükségesnek tartja a miniszter egy csalédias irányú leányiskola-lipus megteremtését. Kijelentette, hogy az óvónőképzést a közeljövőben a belügyminiszter felügyelete alá fosjók helyezni. Ezután a művész, iró és tudós társadalomban mutatkozó bomlasztó tünetekről beszélt a miniszter, majd megemlékezett Buda vára visszafoglalásának 250. évfordulójáról, amelyet az idén ünnepel meg Magyarország. Ez az ünnep jelképes ünnepe lesz a magyarság feltámadásának. A miniszter két és fél órás beszédét a Ház túlnyomó része nagy tapssal fogadta. A következő szónok Drózdy Győző volt, ki a népoktatás kérdésével foglalkozott. Mózes Sándor szerint a népiskolából kikerülő ifjúság nincs kiképezve a gazdasági életre. A további vita során Malasits Géza, Tasnády Nagy András, farkatfalvi Farkas Géza, Csehszombati László, Tasnádu Nagy András, Soltész János, Czirják Antal, Reisinger Ferenc, Csoór Lajos, ifj. Balogh Utván, Madai Gyula, Dinnyés Lajos, Csoór Lajos felszólalásai után a Ház a kultusztárca költségvetését részleteiben is elfogadta, majd áttértek a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására, amelyet Farkas Géza ismertetett. Utána az elnök napirendi indítványt tett, mely szerint a Ház legközelebbi ülését május 25 én, hétfőn díiután tartja és folytatja a honvédelmi tárca költségvetésének vitáját. Az interpellációk sorén ifj. Balogh István sérelmezte, hogy Me zőberényben nem edlak engedélyi a nyilaskeresztesek gyűlésének megtartására. Kozma Miklós belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy egyes helyi hatóságok szerint a turbulens elemek túllépnek a politika hatérán és a kaszás- es nyilaskeresztes pártok között a határok elmosódnak. Ha ez folytatódik, addig mig ő belügyminiszter lesz, az intézkedések is hasonlóak lesznek. Ifj. Balogh latvőr. a választ elfogadta, de hangsu'yozta, hogy a nyilaskeresztesek törvénytisztelők. Junius 16-án avatják díszdoktorrá Gömbös miniszterelnököt (A B. K. tudósitója jelenti.) A pécsi Erzsébet-ludomőnyegyetem bölcsészeli kara — mint ismeretes — Gömbös Gyula miniszterelnököt egyhangúlag díszdoktorává választotta. A döntésről az egyetem többi karát is értesítették. Az egyetem tanácsa a bejslentésre a legnagyobb örömmel hozzájárult Gömbös Gyula miniszterelnöknek diszdoktorrő avatásához. Az avatás junius 16-én ünnepélyes keretek közölt megy végbe. Bornemisza Győrben (A B. K tudósitója jelenti.) Bornemisza Géza iparügyi minisz ter Győrben a szerdai naoot látogatásokkal töltötte el. Délután átment Csornára, ahol résztvett és felszólalt a háziipari és népművelési szövetség alakuló gyűlésén. Nlintatanitások és előadások a pedagógiai szemináriumban (A B. K. tudósítója jelenti) Tegnap délelőtt pedagógiai szemináriumot tartolt Békéscsabán a m. kir. gyulai tanfelügyelőség. Ringbauer Károly tanfelügyelő megnyitójában rámutatott a tanítóság nagy nemzetnevelő munkájára. Sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy Kisparti Jénos dr. tankerületi főigazgató betegsége miatt távolmaradt és indítványozta, hogy a beteg főigazgatót táviratilag üdvözölje a szeminőrium, amit lelkesen el is fogadtak. E'őadást tartottak és mintatanitást mutatlak be ezután Drózdy Gyula, Marschalkó Jenő nagyszénási tanító, Salamon Emília békési községi tanítónő, Lovas József kétegyházi körzeti felügyelő. Megkönnyitette a mintatanitásokat az a körülmény, hogy a városháza tanácstermében ez alkalommal padokat és táblát is elhelyeztek, ami szemléltetővé tette az előadásokat. A pedagógiai szeminárium a Himnusz elénekléséve! ért véget.