Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-20 / 116. szám

Ára 6 fillér BEIESME6YEIIOZLONT Békéscsaba, 1936 május 20. szerda 63. évfolyam SIS. szám N APIREND ELŐTT Alig néhány napja hangzott el a miniszterelnök üzenete a ma­gyar kereskedők nagygyűlésén és állapította meg ismét, hogy a ma­gyar kereskedelem azon az uton jár, amely becsületes munkával dolgozik a maga és az összesség javára. A miniszterelnöknek ez az üzenete nem tett különbséget liberális és nem liberális kereske­delem között, mert hiszen ilyen különbséget tenni nem is lehet. Kereskedelem nem lehet más, mint liberális, mert a kereskedelem azon nyomban magamagát emészti el, amint letér szülőanyja — a gaz­dasági szabadság — kijelölt útról. De igenis különböztetni kell tisz­tességes és becstelen — nem ke­reskedelem, hanem kereskedő kö­zött. Amint, hogy akad és nem is éppen csak helyei-közei, a sok becsületes között tisztességtelen orvos és ügyvéd, mérnök és biró, de sőt gazdálkodó és kézműves is. Ám azért nem általánosítunk rögvest és nem mondjuk, hogy a társadalom egyik vagy másik ré­sze kiszolgáltatottan nyög a dik­tgtúrás törekvésű rétegek uralma alatt. De annál nagyobb hévvel általánosít és céloz alig félreérthe" tőén „arra a bizonyos liberális üz­leti érdekeltségre" a közvéleményt az egyoldalú gazdaérdekek szem­meltartásával tájékoztató sajtó, amely minden alkalmat felhasznál arra, hogy — akár a leglulzóbb általánosítások árán is — a ma­gyar kereskedelemnek „liberális" része és rétege ellen tüzeljen. A felelős kormányfőnök a mi­nap felelevenített háromesztendős beszéde és állásfoglalása utón nem igen hisszük, hogy akár a kormánynak, akár az összesség­nek jó szolgálatot tennének azok, akik a nemzeti egységei egyes osztályoknak egymás ellen való biztatásával vélik szolgálni. A Póneurópa-Unio yasárnapi nagygyűlésén hatalmas beszédei mondott Hammerstein-Equord bá­ró, Ausztria újdonsült igazságügy­minisztere. Beszéde megérdemelt feltűnést keltett az egész világon. Szép beszéd volt, értelmes és em­berséges. Mégis irigyeljük tőle a nagy feltűnést. Mert Európa, sőt az egész világ tragédiáját látjuk benne, hogy ilyen hetedhétország­ra szóló feltűnést kelthetett egy beszéd — amely a békéről szól. Es a békéről szólván, megállapí­totta, hogy annak egyetlen komoly és hathatós ellensége van'- Európa népeinek minden józanságot meg' csúfoló, minden emberi észszerű­ségéből kivetkőzött túlzó naciona­lizmusa. Amely rövid pár év alatt oda juttatta az európai kulturát, hogy sok minden, arni azelőtt mór barbárságnak számított, megint ví­gan és büntetlenül hoz szégyent a kullurára. líita a kultusztárcáról Nyolc osztályos polgári iskolát, népművelési tör­vényt és müvészetpárto­lást sürgettek a szónokok (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház kedd délutáni ülésén Sztranyavszky Sándor el­nöklésével megkezdte a vallás­és közoktatásügyi tárca költség­vetésének tárgyalását. Szinyei­Merse Janő ismertette a tárca költségvetését. Ezután Vázsonyi János szólalt fel, a nyolc osztályos polgári iskola bevezetését sürgette és hogy kik az iskolát elvégzik, önkéntesi ragot nyerjenek. Ren­dezni kell a tanárok és tanítók fizetését. A tanítói kar megfelel hivatásának. Sajnálattal látja a felekezetek elleni izgatást. A költ­ségvetést nem fogadja el. Illés József a helyes neveléssel foglalkozott. A jövendő nemzedéknek abban a tudatban kell nevelkednie, hogy ré­szese egy nagyobb kö­zösségnek. A nevelés mintaképéül a cserké­szetet lehet állítani. Rámutatott a jogi oktatás reformjának sürgős­ségére. A költségvetést elfogadja. Csoor Lajos az egyházi oktatás szükségességével foglalkozott. Kér­te a kormányt, hogy a felekeze­tek vezetőségével egyetértve szün­tesse meg a fizetési aránytalansá­gokat. Sürgette a tehetséges pa­rasztgyermekek felkarolását. Törs Tibor hangoztalta. hogy az iskolákban érvénye­sül a tanítás mellett a nevelési rendszer, ami a mostani miniszter ér< deme. Foglalkozott az Operaház és a Nemzeti Szinház működésével, majd a költségvetést elfo&adja. Rakovszky Tibor az elsőfokú mezőgazdasági szakoktatással fog­lalkozott. 600 ezer mezőgazdaság­gal foglalkozó magyar nélkülözi a szakoktatást. Nem fogadja el a költségvetést Rácz Kálmán a népoktatás fejlesztésének szükségességét han goztatta. Sürgősen meg kell al­kotni a népművelési törvényt. Ke­vés a népkönyvtár. A népművelési törvény költségeinek fedezésére a 20 ezer pengőn fölüli jövedelmeket 1 —3 szá­zalékkal kellene meg­adóztatni. A költségvetést elfogadja. Andaházy Kasnya Béla nem az­ért nem fogadja el a költségvetést, mert a kultuszminiszter iránt nincs bizalommal, hanem mert kevesli a kulturcélokra fordítandó költség­vetési összeget. Művészeti kérdé­sekről beszélt. Kérte, hogy bizo­nyos időközökben rendezzenek iparművészeti tárlatokat. Oda kellene hatni, hogy a nagyobb ipari vállala­tok iparművészeket al­kalmazzanak. Szily Márton & felekezeti taní­tók illetményeinek rendezéséi kérte. Hangoztatta a felekezeti iskolák fontosságát. Kérte a minisztert, hogy minden járásban létesítsen mezőgazdasági téli szakoktatást. Eckhardt Tibor elismeri, hogy a felekezeti tanítók érdekében tör­téntek lépések, de kielégítő ren dezés nem következett be. A felekezeti tanítók legjogosabb kí­vánsága, hogy járadóságaikat reáli­san számítsák hozzá a buza árá­hoz. Az egyházakat csak a teher­viselőképesség határáig szabad igénybevenni. Helyesli a miniszter tantervmódosítását. A költségvetést nem fogadja el. Két uj egészségházat avattak fel a megyében (A B. K. tudósitója jelenti.) Békésvérmegyében igen szép ered­ménnyel folyik az egészségvéde­lem kiépítésének munkája. Szom­baton Johan Béla dr. államtitkár Ricsói Uhlarik Béla főispán kísé­retében ..ujabb két egészségházat avatott Öcsödön és Füzesgyarma­ton. Az öcsödi felavató ünnepé­lyen Ricsói-Uhlarik Béla dr. fő­ispán szólalt fel elsőnek és be­vezető szavaiban méltatta a kor­mány munkaprogramját és ered­ményeit. — A magyar jövendő az egészséges generációkkal áll, vagy bukik — mondotta többek közöli a fő­ispán, majd arra kérte Johan Béla dr. államtitkárt, hogy továbbra is támogassa a vármegyét egész­ségvédelmi munkájában. Johan Béla dr. államtitkár an­nak az örömének adott kifejezést, hogy gyökeret vert a törvényha­tóság területén a magyarság ős­erejének és a falu népének egész­ségét megerősítő gondolat. A felavatást követő bankett után az államtitkár és kisérete Füzes­gyarmatra ment ót, hogy az ottani egészségház délutáni avatásán résztvegyen. Tóth Zsigmond biró lelkes üd­vözlő szavai után Johan Béla dr. államtitkár emelkedett szó­lásra. — Mi azt akarjuk, hogy keve­sebb sírdomb legyen a temetők­ben és minden gyermek felne­velkedjék, hogy minden ember ép egészség­ben szolgálhassa a magyar jövő felépítésének komoly feladatait — majd a nagy tetszéssel fogadott beszéd után Buday János dr. köz­ségi orvos tartott beszámolót. Márky Barna dr. alispán hangsú­lyozta, hogy Füzesgyarmat távol fekszik a megye központjától és igy kötelességének tartja, hogy a Sárrét szociális gondozását a vár­megye vezetősége a szivén vi­selje. Több felszólalás után as ünnepség véget ért és a vármegye két autója érte 7 órakor érkezett vissza Gyulára Johan Béla ál­lamtitkárral és kíséretével. A Sarreut-kormány utolsó napjai (A B. K. tudósítója jelenti.) A francia Sarraut-kormány májua hó 27 -én tartja utoiaő miniszterta­nácsát. Erre a napra Flandin kül­ügyminiszter is visszamegy Pá­risba. Ezután a Sarrautkormány benyújtja lemondását. Az uj kor­mány junius első hetében mutat­kozik be a kamarában. Kardos Géza színtársu­lata játszik az idén Kecskeméten (A B. K. tudósítója jelenti.) Békéscsaba véros szinügyi bizott­sága abban r határozatban, amely­lyel a azirhá ' „y évre ismétal­ten Károlyi Janosnak juttatta, ki­tért arra is, hogy az igazgató igyekezzék megszerezni egyidejű­leg Kecskemétet is. Tegnap dön­tött Kecskeméten a sssinház ügyé­ben Kiss Endre dr. polgármester és határozatával Károlyi helyett Kardos Géza volt debreceni direk­tornak adta bérbe a színházat egy évi időtartamra.

Next

/
Thumbnails
Contents