Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-14 / 111. szám

Ara 6 fillér KE S MEGYEI IOZLONY Békéscsaba, 1936 május 14. csütörtök 83. évfolyam 113. szám JU

AFIREND ELŐTT Az OMKE minapi közgyűlése és a miniszterelnöknek azon elhangzott izenete óla ismét foko zottan a közvélemény érdeklődésétiek előterébe került a szövetkezetek kérdése. Egyre hangosabbak azok a megjegyzések, melyek arra mutatnak ré, hogy a kormőnyelnök, az őt a közgyűlésen képviselő miniszteri tanőcsos utjén, ugyan leszegezte ólléspontját, amely hajszólnyira egyezik hérom évvel ezelőtt elfoglalt óllósfoglaléséval, de ez a miniszterelnöki nyilatkozat sok olyan tényt talól magával szemben, amelyek alapos okai a kereskedők nyugtalanságának. Különösen a szövetkezetek kérdése az, amelynek egy uj és minden részletet szabályozó szövet kezeli törvény megalkotásával közmegelégedésre el kell intéződnie, meg kell oldódnia, mert a mai h elyzet — legalább is a kereskedők érvelése szerint — nem alkalmas arra, hogy ezt a harcot nyugvópontra jultassa. Az OMKE minapi közgyűlésén muíatlék be a kereskedőknek azt a tanulmányt, amelyet az egyesület a szövetkezeti kérdésről készített és amelyei emlékirat formájában jultat el ez illetékes tényezők elé. Ez az emlékirat nagyon tanulságos. E

jŐ8zör is azért, mert kiviláglik belőle, hogy a kereskedőknek semmi bajuk a szövetkezetőkkel, — csak az álszövetkezetek ellen van szavuk. Másodszor pedig, mert ez is kiíünik belőle, hogy a magyar kereskedelem a maga élel-halálharcát, ha van szó ilyenről, a szövetkezetekkel a tisztesség, a rátermettség, a belátás fegyvereivel akarta megvívni. Es amit a mai kereskedelmi kormányzattól kér, az mindössze annyi, hogy ehhez a tiszteséges eszközökkel vívott harchoz biztosítsa az egyenlő fegyverekkel valóküzdelem lehetőségét. Es a magyar kereskedelem, amely pedig évazózado8 működésével kiérdemelte, hogy hangjónak súlya is legyen, nagy szerényen még ezt is — negatívumokban kéri. Negatívumokban, amelyek arra szorítkoznak, hogy a szövetkezeteket ne támogassák a kereskedelem adóterheiből, hogy a szövetkezetek ne dolgozhassanak nem tagokkal, 8 még egy sereg ne, amelyek követelése — a szerénységek szerénysége. Az egyetlen pozitívum, amit kérnek: az uj szövetkezeti törvény. S ha az meg van, akkor jöhet minél több, a népnek javát szolgáló szövetkezet is. Kozma belügyminiszter határozott formában visszautasította Eckhardt kijelentését, mely a kormányban lévő állítólagos ellentétekre vonatkozólag a kisgazdapárt nagyválasztmányában hangzott el (A B. K. tudósítója jelenti.) A kéDvi8előhóz legnepi ülése nagy érdeklődéssel kezdődött. Az ülésen a beteg miniszterelnök kivételével megjelent a kormőny vala mennyi ta^ja. A megnyitás után Sztranyavszky Sándor házelnök bejelentette, hogy a kisgazdapárt legutóbbi választmányi ülésén Eckhardt Tibor olyan kijelentéseket tett, amelyek kimeriteni látszanak a képviselőház megsértését. Ezért felhatalmazást kért a* ügyészség részére erra, hogy Eckhardt ellen a bűnvádi eljárást hivatalból megindítsa. A Háza felhatalmazást megadta. Ezután Kozma Miklós belügyminiszter szólalt fel és szintén Eckhardt egyes megállapításaival foglalkozol!. Uiait arra, hogy a Ház tegnapi ülésén visszautasították Eckhardt megállapításait és ezt a visszautasítást a kormány minden egyes tagja magáévá teszi. Ezen lulmenően reflektált ama kijelentéseire, hogy a kormány egyes tagjai és a miniszterelnök között ellentétek állanak fenn. Különösen Kánya Kál mán külügyminiszter és a magam nevében — mondotta a belügyminiszter — akiknek tárcáját emiitették, kijelentem, hogy nincsenek olyan ellentétek a miniszterelnök és a kormány egyes tagjai között, amilyenekről Eckhardt beszélt. A mai gazdasági viszonyok közölt felmerülhetnek kérdések, amelyek megvítatősánál különvélemények vannak, sőt kell is, hogy legyenek. A belügyminiszter ezután visszautasította azt az újra és újra visszatérő vádat, hogy a kormány az ország ügyeit alkotmányellenes szellemben kívánja vinni; a kormány esküjéhez hiven az alkotmány alapján áll. A költségvetés vitájában gróf Károlyi Viktor azzal kezdte beszédét, hogy a kormánypárt nem a kritikát kifogásolja, de az a kívánsága, hogy a kritika az objektív megállapításoknál maradjon. Nsm objektív az a kritika, mely negu* viccekben kulminál. Külpolitikailag a kormány az egyedül járható uton halad. A kormány létrehozta a meleg baráti kapcsolatot Lengyelország és Magyarország között. Ezután a vidék, különösen az Aiföld népének nyomorával foglalkozott, majd áttért a keresztény magyar értelmiség problémáira. Abban a reményben fogadta el a költségvetést, hogy a • kormány meg fogja oldani azokat I a kérdéseket, amelyek a legidőszerűbbek* Esután Eckhardt Tibor emelkedett szólésra, akit a kisgazdapárt tagjai felállásakor megtapsoltak, az .egész kormánypárt azonban kivonult és csak Kánya Kálmán külügyminiszter, valamint a következő szónok Németh Imre maradtak bent az ülésteremben. Eckhardt hangoztatta, hogy a Hőzban hétfői beszédével kapcsolatban több kijelentés hangzott el, amite nézve felfogását kénytelen azonnal a nagyközönség tudomősára hozni. Megállapította, hogy a neki tulajdonított kijelentéseket megtette, örül kiadatásának, mert módjában lesz bizonyitani szavai valódiságát. Az általa nagyrabecsült külügyminiszter személyét nem óhajtotta ferde helyzetbe hozni. Hogy a belügyminiszler és a Marion féle szervezkedés között éles ellentét óll fenn, közismert. Köztudomósu, hogy a miniszterelnök által helyeselt Marton-rendszerrel szemben Kozma belügyminiszter dicséretes ellenállást fejtett ki. A jelenlegi külügyminiszter politikája iránt egészében és részleteiben a legnagyobb bizalommal viseltetik és hélős a külügyminiszternek, hogy ilyen nehéz körülmények között kitart helyén. A költségvetéssel foglalkozva kifejtette, hogy szükség van az adóreformra, sok adónemnek és adóalapnak nincsen realitása. Megállapítja, hogy az őrlési adót el kell törölni. Kifogásolta a gazdasági minisztériumok és a nemzeti bank buzaőrfolyamát, amely export viszonylatban káros. Az állástalan diplomások helyzetének megoldását sürgette, majd kijelentette, hogy a költségvetést nem fogadja el. Beszéde végén párthívei lelkesen megtapsolták. Németh Imre kijelentette, hogy a költségvetést elfogadja. Azzal a váddal foglalkozott, hogy a magyar parlamentben szalmscséplés folyik és megállapította, hogy a Ház működése sohasem volt komolyabb és felelősségteljesebb, mint mostanában. Meg keli állapítani, hogy mélyenható gazdasági reformok nélkül nincsen újjászületés. Tisztában kell lenni azzal, hogy a reformok megvalósítást* esetén lemondásra van szükség. Ezután a pénzgazdálkodás rendszerével foglalkozott s itt is mélyrehaló változősokat sürgetett. Takács Ferenc foglalkozott a Tiszántúl és az Alföld problémáival és sürgette az alföldi közmunkákat. Határozati javaslatot terjesztett be, mely szerint egy kézben 200 holdnál nagyobb földterület nem lehet. A költségvetést nem fogadta el. Petrovácz Gyula rámutatott arra, hogy ugy a kiadási, mint a bevételi tételek emelkedtek. Megőllapitotta, hogy a költségvetés kevés megértést mutat a szociális kérdések iránt és nem tesz semmit a drágaság megekedalyozására. Öt jutalmat osztott ki az akadémia (A B. K. tudósítója jelenti.) A Magyar Tudományos Akadémia szerdán délután összes ülést tartott, amelyen a jutalmak odaítélése tárgyában határoztak. A nagyjutalmat Rados Gusztáv, a mellékjutalmai Rétfai Ottó Titus kapta. A Weisz Fülöp-féle dijat Koszto• lányi Dezsőnek, a Kornfeld Zsigmond-félét Ybl Ernőnek, a Berzeviczy Albert-féle történelemtudományi dijat Angyal Dávidnak itélte oda az akadémia teljes ülése. Orvosolják a felekezeti tanitók és lelkészek sérelmeit (A B. K. tuaósilója jelenti.) A NÉP-hez tartozó több országgyűlési képviselő szerdán megjelent Tasnádi Nagy András államtitkárnál és előadták a lelkeszek és a felekezeti tanitók sérelmeit és kérték azok orvoslását. Az államtitkár kijelentette, hogy ezekkel a kérdésekkel állandóan foglalkoznak és keresik a megoldást.