Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-12 / 109. szám

2 ÖEKESMEÖYEI KÖZLÖNY 1936 május 12 Ujabb diplomáciai bonyodalmakkal fenyeget az olasz-abesszin viszály (A B. K. tudósítója jelenti.) A népszövetség tanácsénak azt a hatérozatát, hogy az o!a»z—abesz­szin viszály kérdését napirenden tartjók, angol körökben ugy értel­mezik, hogy van abesszin kormány és igy fennáll Abesszínia szuvere­nitása is. A különféle hatalmak és hatalmi csoportok megbeszéléoe utón azt tartják, hogy a tanács valamennyi irány­adó tagja a megtorlások további folytatását kívánja. A párisi abesszin követ, ki or­szágát Genfben képviseli, a nép­szövetség főtitkáréhoz emlékiratot küldött, amelyben azt kérdezi, hogv Abesz­Hziniát magára hagyják e. Kijelenti, hogy az etióp nép nincs leverve, az ország területének nagyobb része szabad és független és folytatják a védekezést az olasz csapatok ellen. Azt kérdi végül az emlékirat, hogy a népszövetség, melyei szinténért az olasz támadás, hajlandó-e ál­dozatok hozásóra. Ismeretlen okból öngyilkosságot követett el egy békéscsabai leány (A B. K. tudósítója jelenti.) Megdöbbentő öngyilkosság történt vasőrnap éjszaka. Kackó Méria 21 éves Jókai-ucca 63. szám alatti lakos öngyilkossági szándékból marólúgot ivott. Teltét éjfél tájban követhette el, amikor nem volt odahaza rajta kivül senki és csak vasárnap reggel fedezte fel a leány bátyja az öngyilkosságot, aki nyomban kihívta a mentőket. A mentők percek alatt a hely­színre érkeztek és a szerencsétlen leányt beszállították a békéscsabai kórhőzba. Kackó Mária anélkül, hogy magához tért volna, tegnap hajnalban négy órakor meghalt. Búcsúlevelet nem hagyott hátra és igy hozzátartozói nem tudják, hogy a fiatal leány miért menekült a halálba. Kitűnően szerepeltek a csabaiak az országos bridzsversenyen (A B. K. tudósítója jelenti.) A magyar vidéki városok péntek, szombat, vasárnap rendezték meg Budapesten az idei bajnoki bridzs versenyt, amelyen Debrecen, Ka­posvár, Eger, Békéscsaba, Szeged és Tatatóváros versenyzői veitek részt. A Margitszigeten előkelő kö­zönség jelenlétében, kitűnő rende­zés mellett zajlott le a verseny, amelyen Békéscsaba csapata — Stern Sándor, Schwarz Sándor, Weisz Kálmán, Singer Béla, Tar­dos József dr. — meglepetés­szerűen jól szerepelt. Megverték a favoritként induló Kaposvórt s to­vább is kitűnően álltak, ugy hogy már mindenki elsőségükkel számolt, amikor Tatabánya, az utolsó helyezett rájukvert. Ilyen­formán Egerrel és Szegeddel holt­versenyben végeztek a csabaiak, majd pedig pontozással harmadi­kok lellek. máson az endrődiek kérelmére megváltoztassák e a feliratot így: Gyoma—Endrőd. Beliczey Géza, Telegdy Lajos dr. helyeselte a kérelmet Harsányi Pállal ellen­tétben s végül a közigazgatási bi­zottság az alispán javaslata értel­mében ugy döntött, hogy a ké­relmet nem tarlja közérdekűnek, de a teljesítésre vonatkozólag észrevételt nem lesz. Az ülés 11 órakor ért véget. A Munkás Dalkör nagy­sikerű hangversenye a Városi Színházban (A B. K. tudósítója jelenti.) Születése óta figyelemmel kisér­jük a Munkás Dalárda fejlődését és a vasőrnapi hangverseny ütőn örömmel állapítjuk meg, hogy a dalárda messze túljárva a szoká­sos műkedvelői fokon, fejlődésé­nek komoly és értékes állomősá­hoz érkezett e hangversennyel. Az egyes szólamok precíz kidol­gozottsága, a tökéletes összmunka s a jó hanganyag adják a siker technikai előfeltételeit, de ezeken tul igen fejlett muzikalitás jellemzi a dalőrda munkáját, amelynek révén igaz zenei élvezetet nyúj­tott a munkősok együttese. Szépszámú közönség tapsolta végig a változatos műsort, amely­nek Bartók—Kodály magyar nép­dalai és Demény Rapszódiája vol­tak kiemelkedő számai. Különö­sen az utóbbiban telt tanúságot a dalárda tökéletes felkészültsé­géről. Wulcz Gyula karnagy be­tanító munkőja és vezénylése min­den dicséretet megérdemel. A hangversenyt Pajor Oszkár előadóművész ótgondolt és ha­tósosan előadott szavalatai élén­kítették. A közönség sok és lelkes taps­sal köszönte meg a dalárda érté­kes munkőjőt s nyugodtan néz a rődióba meghívott munkősok sze­replése elé. A kisgyűlés május 27-én ülésezik (A B. K. tudósítója jelenti.) A vőrmegyehózón ugy tervezték, hogy a kisgyülést móra, május 12-re rendes havi ülésre összehív­jők. A tárgysorozat azonban nem tulnagy, igy a gyűlés tagjai csak mőjus 27-én ülnek össze, amikor előkészítik a másnapi törvényha­tósági bizottsági ülést is. Cáfolják az akszumi császár-koronázás hirét (AB. K. tudóstója jelenti.) Az olasz kirólynak abesszin császárrá való kikiőltősa után hire terjedi, hogy Viktor Emánuel olasz kirőly Abessziniába utazik és Akszumban császárrá koronáztatja magát. Mussolininek Abessziniába való utazása is szóba került. Illetékes helyen ezt a hirt nem erősítették me^ és nem tartják valószínűnek a hir valódisőgál. Badoglio tábornagy alkiróly in­tézkedett, hogy a hazatérő csapa­tok közül elsőnek az alpesi had­osztály szálljon hajóra, hogy visz­szatérjenek eredeti íőllomőshe­lyükre, a Brennerre. Az alispán jelenti: Az elmúlt hó folyamán állam­ellenes vagy defaitista mozgalmak­ról nem kaplam jelentést. A be­érkezett jelentésekben történik ugyan említés egy a fennőlló rend felforditósára törekvő, bujtogató mozgalmakról, ez azonban meg­ítélésem szerint annyira komoly­talannak látszik és egyelőre tisz­tázatlan, ugy hogy jelentést tenni, a bevezetett nyomozás részletes adatainak bevárása nélkül, nem tartom időszerűnek. Az elmúlt hónap időjárősa me­zőgazdasági szempontból nem mondható minden tekintetben ked­vezőnek. A négy ízben is előfor­dult talajmenti fagyok láthatóan nem okoztak ugyan jelentősebb kórokat, de a beállott hűvös idő járás és különösen az erős éjjeli lehűlések következtében, a vege­táció fejlődése megállt. A vetések állása ezidőszerint teljesen kielégiiő. A buzavetések aürüek, üde, zöld színűek és na­gyobb részt már szárba szökken­tek. A tavaszi vetések állása is kifogástalan. A gyümölcsfák a folyó évben régen nem lótotl dus virág­zást hoztak éa bár a fagyoktól csekély mértékben szenvedlek, kedvező időjárás esetén, szép ter­mest ígérnek. A mezőgazdasőgi lakosság ne­héz helyzetében lényeges válto­zásról nem szőmolhalok be, mert a szarvasmarha á'őnak, valamint a hizott sertés és baromfi őrőnak javulása, csak a jobb módú és éllatőllomónnyal rendelkező gaz­dák helyzetében okozott némi könny ebbedést. A mezőgazdasági munkásság helyzetében a kedvező időjárás semmi javulást nem ho­zott. Az ipar és kereskedelem hely­zetében az elmúlt hónap folyamén semmi lényeges javulás nem mu­tatkozott. Különösen meg kell itt emlékeznem az építőipar sivőr helyzetéről azért, meri ebben az iparágban általában a lavaszi ked­vező időjárás beállta szokott válto­zást hozni és az a körülmény, hogy ez a változás be nem állott, az építőiparnak helyzetét a folyó egész évre reménytelenné teszi. Jelentenem kell hivatalosan, hogy a járási és községi hivatalok ügy­vitelé 1 csak a legnagyobb erőfeszí­téssel lehet biztoaitani. A teljesí­tendő feladatok folyton szaporod­nak, mig a normálstátusban rög­zített létszáma a tisztviselőknek vőltozatlan és látszanak már jelei annak, hogy a közigazgatás zavar­talan meneíe nem lesz akadály­talanul biztosítható. A tisztviselők megfeszített érővel és a hivatalos órák meghosszabbításéval igye­keznek feladataiknak eleget tenni. A folytonos túlórázás alatt azon­ban kimerülnek, idegrendszerük a megfeszített munkóban megrendül és további megterhelést a munká­iéi elcsigázott, véges teljesítőké­pességű tisztviselő nem fog elbírni. A mezőgazdasági munkásság helyzetéről a II. rovat alatt jelen­tettem és itt ebben a rovalban, az eddigi gyakorlatnak megfele­lően, a munkásságról általában teszek jelentést. Sajnálattal kell itt leszögeznem, hogy ez év a munkásság helyzete szempontjá­ból kedvezőtlenül indul, mert ja­vulás tünetei alig mutatkoznak és a munkások állandóan a kü­lönböző hivatalokai járják, hogy maguk és családtagjaik fenntartá­sához a hetóségok segítségét kér­jék. A halóságok rendelkezésére álló anyagi erők azonban kiapad­tak, ami a munkásság körében az elégedetlenségnek meg nem en­gedhető formában való kifejezé­sére adott alkalmat. A munkás­ság nehéz helyzetében való el­keseredése, elégedetlensége ért­hető és a hatóságok mélységes sajnálattal nézik azt a nyomorú­ságot, amellyel megküzdeniök kell. Érthetetlen azonban, hogy elége­detlenségük a halóságokkal szem­ben jul kifejezésre, melyek esz­tendők óta érdekükben minden lehetőt elkövetnek. A gazdasági viszonyok miatt a szerény hely­zetben élő tisztviselő társadalmat felelőssé tenni talán még sem le­het. Az egész téli időszak folyamén hatósági munkálatok adtak a mun­kásság széles rétegeinek megélhe­tést. Hogy ezt a hatóságok egy­általán nyújtani tudták, az a vár­megye főispánjónak sok fóradső­got, gondot, utőnjőrást, kérési, kö­vetelést igénylő nagy érdeme s nélküle egyáltalán nem lett volna megoldható. A Köröstarcsa községben elkö­veteti hivatali sikkasztási ügyének közigazgatási vizsgálata befejezést nyert. Megállapította a vizsgálat, hogy a hérom önmagáról megfe­ledkezett tisztviselő sikkasztásának összege 5839 P 76 fillért tesz ki. Rendes időben fejező­dik be a tanév (A B. K. tudósítója jelenti.) Pár nappal ezelőtt közöltük, hogy a tanév meglepetésszerűen mőr junius 5 én befejeződik. A Magyar Távirati Iroda most ugy értesül, hogy a lanév, ellentétben a ko­rábbi hírekkel, a középiskolákról szóló uj törvény végrehajtási uta­sításának rendelkezése értelmében fejeződik be. Szegedi gyorsíró nyerte a csabai gyorsiróversenyt (A B. K. tudósítója jelenti.) A délkerületi gyorsiróversenyen, ame­lyet Békéscsabán a Békéscsabai Gyorsírók Egyesülete a kereske­delmi iskolában rendezett meg, Szántó Ernő szegedi tisztviselő győzött, aki a 300 szótagos ver­senyen lett első. A délkerület leg­jobb tanulóversenyzője Frigyes Kató oroshőzi, VII. o. gimnáziumi tanuló.

Next

/
Thumbnails
Contents