Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-05-08 / 106. szám

Ára 6 fillér BEKESMERTHKÖZLÖNY Békéscsaba

f 1936 május 8. péntek 63. évfolyam 106. szám J^

APIREND ELŐTT Kanada azok közé az országok közé tartozik, amelyben a legfejlettebb a szociális törvényhozás. Amit a dolgozó polgárok, és éllelóban a munka védelme terén a közjót védő kormányáéi csak megvalósíthat, axt Kanada az utóbbi évtizedben mind valóra váltotta. Nem egészen közömbös tehát senkire, ha tudja, hogyan vélekednek Kanadában az állam szociálpolitikai feladatairól. S különösképert érdekes, hogyan bírálja el ezeket a kérdésekét a kanadai katolikus egyház, amely Kanadában ép oly kevéssé radikális, mint bárhol másutt ezen a kerek földön. Mint minden évben, az idén Is „szociális hetet" rendeznek Kanadában. Ennek egyik értekeztetén az államnak a gazdasági életbe való beavatkozásénak kérdésében kellett véleményt mondania a szakbizottságnak, amely püspökökből, tanárokból és poliükusokból állott. A bizottság leszögezte, hogy „a modern állam már tudatában van annak, hogy támogatnia kell minden olyan törekvést, amelynek az a célja, hogy emberhez méltó munkabéri, szociális és gazdasági biztonságot akar biztosítani az állampolgárok széles rétegeinek. Az államnak ilyen szociális beavatkozása a gazdasági életbe nem jelent kárt és veszélyt." Tehát igy vélekednek magas egyházi funkcionáriusok az államnak a gazdasági életbe való beavatkozásáról — Kanadában. És ebben a vélekedésükben maguk mögött tudják a kanadai társadalom legszámottevőbb vezető férfiéit. Szóval szükséges és hasznos az államhatalomnak a gazdasági versenybe való beavatkozása. Szükséges és hasznos — de csak akkor és addig, ha ameddig az a beavatkozás nem jelent fölösleges torlaszokat és csak önmagukért jelentkező gáncsoskodás!. Ezen a helyen nem egyszer szögeztük már le véleményünket a szabad kereskedelem, vagy irányított kereskedelem manapság divatos jelzőküzdelmében. Számtalanszor megmondottuk, hogy az állam „irányitó" feladatét abban látjuk, hogy őrt álljon a szabad verseny arénájában és őrködjék a tisztesség szabályainak betartásén. Annak a tisztességnek a betartásán, amely gazdaság-etikailag egy egyszerű mondatba foglalható: mindenkinek meg kell élnie, aki dolgozni akar. Kanada bebizonyította a gyakorlatban, hogy ért a szociálpolitikához. Neki elhihetjük, hogy igaz, amire tanit. A költségvetési vita harmadik napja 8 Előtérben a szociális kérdések (A B. K. tuaósitója jelenti.) A képviselőház tegnepi ülését 4 órakor nyitotta meg Korniss Gyula dr. elnök. Folytatlók a költségvetés vitáját. Lichtenstein László a költségvetést örömmel fogadta. Az általános gazdasági viszonyok hatása alatt a költségvetés a takarékosság jegyében készült, de a közmunkák részére megfelelő helyet biztosítottak. A római egyezmény fontos lépés, a nemzetnek ezen az uton kell tovóbbra is haladnia. Makrai Lajos elismeri, hogy a költségvetés a józan és okos megfontolás eredménye. Hangsúlyozta, hogy meg kell oldani az égetően sürgős szociális kérdéseket a keresztény szolidantéi szellemében. Beszélt a Dunamedence sorsáról és megállapította, hogy a sors a magyarságot arra a helyre állította, ahol meg kell állítania a germán és szláv erőt. Hosszasan foglalkozott a restauráció kérdésével és kifejezte azon véleményét, hogy a mai Ausztria nem jelent veszedelmet a magyar nép szuverenitására. Lakatos Gyula kijelentette, hogy Makrai beszédének egyes részével egyetért, de nem teszi magéévá azt, amit a restaurációról mondott. — Ezen az oldalon — mondta, mindnyájan monarchisták vagyunk, de nem a restauració, hanem a magyar királyság hivei vagyunk. Ez a kettő lehet hogy nem zárja ki egymást. Akkor oldjuk meg ezt a kérdést, amikor arra megfelelő idő lesz. Ezután örömének adott kifejezést azért, hogy előkelő idegenek jönnek Magyarországra és igy megértik az itteni politikai nézeteket és nem lépnek olyan javaslatokkal elő, hogy 25 évig ne szabadjon egy nemzetnek békés eszközökkel a maga igazát keresni. Mezőgazdasági termelésünk ét alakítása bizonyos mértékben szükséges. Matolcsy Mátyás a közoktatásügyi tárcát tartja a legfontosabbnak. Figyelmezteti a magyarságot, hogy nemcsak a szlávok ereje hagy nyomot az országon, hanem a germánoké is. Nem a hitlerizmust támadja, de felidézi azt a veszedelmet, amely kereskedelmi politikánkban rejlik. — Kivitelünk 40-50 százaléka — mondotta, — német kézbe került s eizel olyan fegyvert kap Németország, amellyel bérmely óráben térdre kényszeríthet bennünk. t. Az országot csak a földreform mentheti meg. A költségvetést nem fogadja el. Csizmadia András annak a nézetének adott kifejezést, hogy mindenki óhajtja a radikális földreformot és kevesli az arra szánt összeget. Több adóra volna szükség, a magyar nép azonban nem tud nagyobb adót elviselni. Arról beszélt, hogy nemcsak a születésről kell gondoskodni, hanem támogatn kell a megszületett gyermekeket is. A költségvetést e!fogadja. Kertész Miklós részletesen foglalkozik a magánalkalmazottak szociális kérdéseivel. Kérte a magánalkalmazottak szabadságidejének törvényes rendezesét és az álláshalmozóknak a magángazdálkodásban való megnzüntetését. Árvátfalvi Nagy István rámutatott arra, hogy az előtte felszólalt képviselő által sürgetett szociális kérdések elsősorban a városi lakosságot érintik, ezzel szemben a falusiak érdekében sokat kell tenni a kormánynak. A háború óta olyan alkotmányos kormány nem volt, mint a Gömbös-kormány. A továbbiakban az autonómiák gazdálkodásával foglalkozott. Szükségesnek tartja a titkos választójog megszavazását, de előtte gondoskodni keli, hogy ne következzék be a szélsőségek tobzódása. Külpolitikai téren be kellene vezetni a véderőkötelezeltséget. A költségvetést elfogadje. Az esti gyors már negyed hét órakor Csabára érkezik, délután legkésőbben négy óra után lehet majd Budapesten vonatra ülni a nyári menetrend szerint Nem elégíthetik ki Békéscsabát a cseppet sem előnyös változások (A B. K. tudósitója jelenti.) Mai számunkban közöljük a MÁV nyári menetrendjét, amely Békéscsabai viszonylatban eléggé jelentős változásokat tartalmaz. Ezek a változások nem egyeznek mindenben a menetrendértekezlet javaslataival, mert például ez esti Pestről jövő gyorsvonat megmarad, de nincs köszönet benne, mert a fővárosból negyed hat helyett mór háromnegyed három órakor indul 8 igy a pesti tartózkodás túlságosan röviddé válik. Az a lehetőség megszűnik, hogy a reggeli gyorssal Pestre utazó csabai polgár még aznap, dolgavégeztével vissza is tud jönni, mert a reggeli gyors Csabáról csak 9.29-ko* indul majd 8 20 helyett s delet harangoznak már Pesten, mire a vonat befut. A gyulai összeköttetés is romlott éspedig — eléggé érthetetlenül — a csabaiak kárára. Reggel 7.50 helyett 7.40-kor fog indulni a gyulai vonat Csabáról, holott a megyeszékhely hivatalaiban kilenc óra előtt nem igen lehet intézni semmit s igy az érdekeltek közel egy órát tölthetnek el majd semmittevéssel Gyulán. Ezzel szemben, hogy miért, nem lehet tudni, az esti gyulai vonatot, ami eddig 6 05 kor indult, fél hétkor indítják. Szegedre is lehet majd menni esténként, a délutáni félötös vonat ezentúl csak Orosházáig közlekedik, viszont a szegedi 6'20 kor indul. Későbben megy — háromnegyed kilenc helyett háromnegyed tiz órakor — a kölegyáni esti jszemé y is, ugyancsak egv órávai később — 2050 helye't 2150 kor — indul az utolsó vonat Orosházára. A* erkaaési fronton két uj vonatot álüiotlak be. Kötegyán—Gyula felöl reggel 913 kor fut be egy vonat s nem sokkal később, 9 24 kor egy motor Qrosházáról. A legjelentősebb változás a pesti szemésiyvonatok érkezési idejében állott be. A déli 12 09 helyett már 11'26 kor befut, mig az esti csak féltíz után, 21*39 kor. Ez lesz a legkésőbbi pesti vonat, amelynek' azonban mór négy óra utón e kell indulni a fővárosból. Az esti gyulai vonat érkezése is eltolódott valamit, 2124 helyett 21*43 kor fut ezentúl be. A nyári menetrend ilyenformán nem elégítheti ki Békéscsaba közönségét. Főleg a pesti összeköttetés a sérelmes, meri igaz, hogy személy „csak" egy órával indul előbb, mint ezelőtt a gyors, de pont egy órával később érkezik s