Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) április-június • 76-147. szám

1936-04-30 / 99. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 április 30 Ember a padon Ott gubbasztott az egyik padon, a Kossuth-téren. Könnyű nyári ka bátiának gallérja fel volt gyűrve, fejéről hiányzott a kalap és a hű­vös éjszakai szél belszántott dus hajába. Mindezt egy pillanat alatt lát tam, ahogy elmentem mellette. — Hajléktalan — gonodltam és tovább siettem. — Halló — szólt utánam az ismeretlen. Megfordultam. — Csak egy pillanatra, ne tes­sék haragudni, de szeretnék kér­dezni valamit — mondta aláza­tosan. Jobban szemügyre vettem em­beremet. Kifogástalanul öltözkö­dött, sötét barna ruhát és sárga cipőt viselt, bal kezén arany gyű­rűk csillogtak. Mindezt jól láthat­tam a hatalmas főtéri lámpák ránk hulló fényében. — Tessék — feleltem. — Ké... kérem, volt Ön már szerelmes? — Miért? —- csodálkoztam. — Ne gondoljon részegnek. Sze­relmes vagyok a feleségembe... — Ez nem baji — Dehogy nem. Nuolc éve élünk együtt, két gyermekünk van, egy három éves leány és egy öt éves fiu. Eddig még jóformán össze nem vesztünk. Bevallom, szerettem feleségemet, de sosem gondoltam arra, hogy ő nem szerethet... Nem untatom? — Nem. — Tegnapelőtt azt álmodtam, hogy feleségem meghalt és én ak­kor döbbentem rá, hogy nem is lenne olyan egyszerű dolog, ha feleségemről le kellene monda­nom. Elhatároztam, hogy próbára teszem hozzám való ragaszkodó' sát. Belekötöttem, összevesztem vele és azzal fenyegettem, hogy ott hagyom. Azután vártam, hogy ő utamba áll és nem enged el menni, de csak állt és egy szó nem jött ki az ajkán, amikor el­rohantam hazulról. Az uccán vár tam, hogy utánam szalad, de nem jött. Most ttt vagyok s Öntől kér­dem, szeret engem az az asszony? — Azt hiszem... — Akkor miért nem tartott vlsz­sza? — Nyolc évig szépen éltek, egy zokszó nem volt maguk között és most minden ok nélkül összevész vele, nem csoda, hogy meg sem tudott szólalni. Emberem arca felragyogott. .. — Tényleg ez lehet a baj? Már Ön a harmadik, akinek elmond­tam. Az egytk ur azt mondta, hogy részeg vagyok, a másik in­nen, az automatából akarta hivni a mentőket... Talán igaza van... — mondta és nekiiramodott a tér ségnek, hazafele rohant. Másnap reggel találkoztam em­beremmel, feleségével és a két gyerekkel. Mintacsaládnak látszot­tak, az asszonyka szemei ugyan kissé vörösek voltak, de már mo solyogva mentek egymás mellett. Emberem nem ismert meg. Biztos vagyok benne, hogy nem látom többé a Kossuth téri padon gubbasztani. —mj— 1.50—4 pengőt takarít meg Budapesten minden nap a szállodai szobán, ha Provincia pengőszelvénnyel fizet. A Provincia Ulazési és Jegyiroda helyi képviselete a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Rt. Az osztrák puccs koholt hírét közölték a francia lapok (A B. K. tudósítója jelenti.) Egyes francia lapok olyan hirl ler jeszlellek, hogy Ausztria nemzeti szocialista érzelmű lakossága ál­lamcsínyt tervez és ezzel kapcso­latban német alakulatok Auszt­riába való bevonulását tervbevet­ték. Megállapítható, hogy ezek a híresztelések nem egyebek kohol­mányoknál. Külföldi hírszolgálati forrásból olyan hir terjedt el, hogy az oszt rők-német határon fenyegető a helyzet, osztrák részről csapat­összevonások történtek. A kormányhoz közel álló egyik lap szerint az osztrák-német hatá­ron elrendelt csapatmozgósitőst az osztrők kormóny mór régen nyil­vánosságra hozta és ezekről a közvéleményt világosan és nyíltan tájékoztatta. Megállapítja a lap, nem lörtént más, mint, hogy az egyes csapatlesteket gyakorlati ki­képzésre hegyes vidékre vezé­nyelték. Jíufafás a békési föíd mélyében rejtő kincsek után Geológus szakérfő vizsgái fa meg a megye gáztartafmu kútjait. Kilencvenezer pengőbe kerülne a fürdőt ellátó hőforrás feltárása (A B. K. tudósítója jelenti.)' Éppen delet harangoznak a csa­bai nagytemplomban, amikor a városházára befut Lóczy Lajos professzorék két autója. A sötét­kék kocsiból Lóczy Lajos, a föld­tani intézet igazgatója, a D^lame­rikát járt geológus, Ricsóy-Uhlarik Béla dr. főispán, Szelényi Tibor, a földtani intézet vegyészmérnöke, a vilőgoszöld sportkocsiból AI­mássy Denise grófnő, Lóczy La­josné és Vangyel Endre dr. főszol­gabíró szállnak ki. Pór perces láto­gatás a polgármesternél, majd ex­press-tempóban ismét autóba ül­nek a vendégek s utrakészen áll a vórosi auló is, amelyben Já­nossy Gyula polgármester. Baukó András főmérnök, Reisz Hermann, az Árpád fürdő igazgatósági tagja és a B. K. munkatársa foglalnak helyet. A körút első állomása a fürdő. A strand téli ólmát alussza még, de azért Schey János gondnok és a személyzet készült a látoga­tásra. A medence mellett óll meg a társaság, itt kezdődik a beszél­getés. Lóczy professzor kérdéseire Schey János gondnok előadja, hogy a fürdő területén három ku­tat fúrtak eddig. Ez nem tetszik a méltóságos urnák. Kijelenti, hogy az 1911. évi vízvédelmi törvény értelmében — ezek utón — száz méteres körzetben, tehát a fürdő területén belül ujabb fúrással nem szabad kísérletezni. Ha azon­ban Békéscsaba a fúrást a maga szempontjából fontosnak tartja, őm kísérelje meg és szerezze be az Iparügyi minisztérium furóberen­dezését, amelynek vezetői, vala­mint 30 lagu rounkősgórdája ön­költségi áron, mintegy kilencven* ezer pengőért állnak a közületek rendelkezésére. Ezzel 900-1100 méteres mély fúrás eszközölhet­nének és nagy a valószínűsége annak, hogy kapnónak meleg vi zet, amivel a gőz- és strandfürdő szükségletét ki lehetne elégíteni. Természetesen — ez nem megy másképp — a fúrás 25 százalék rizikóját a városnak kell viselni. Szelényi Tibor vegyészmérnök ezalatt a kutakat tekinti meg, de nem talől bennük gőzl; a vőrosi urak arról beszélgetnek, hogy ha valóban kapnának meleg vizet, érdemes lenne áldozni 90.000 pen­gőt, mert a szén még többe kc rül; a főispán és Lóczy Lajos pe­dig mér a további program felől tanakodnak. Egy kimutatás sze­rint a MÁV állomáson is van gá­zos kut. ezt szerelnék megnézni. Baukó főmérnök nem tud róla, gyors telefon az osztálymérnök­ségre. nincs benn senki, az őllo­més ilyen ügyekben teljességgel tájékozatlan, ezért a MÁV-kut meg­tekintését elejtik. Lóczy Lajos mégis szeretne egy mélyebb csabai kutat látni, igy a Thurzó uccai térségre vonulnak az autók. Az itteni kut alig egy-két éves, 440 méter mély, elég meleg őrlési vizet "d. — Huszonnyolc fok — jelenti ki a főispán, amikor tenyeréből megizMi. — Honnan érli ennyire főispán ur? — kérdi Jánossy Gyula pol­gármester. — Hja, két nap óta egészen beletanult — jelenti ki mosolyogva L5cry professzor. fíltalános sikert arat a vandt)áíi „ gázberendezés" Az adatokat Szelényi vegyész­mérnök feljegyzi. mert valami kén­tartalmat éreznek a vízen. A pol­gármester mostmár a Kossuth-téri kutat ajánlja, hiszen Mezőmegyer felé utbaesik. Pór pillanatra itt is megállnak tehát az autók, de semmi különöset nem észlel Lóczy professzor, elő sem veszi jegyzet­könyvét. mert a magukkal hozott kimutatás a kéntartalmat feltün­teti. Az irány mostmár egyenes: Me­zőmegyer felé. Megállapítjuk, hogy a Berényi-ut kövezete „nem is olyan rossz" és pár perces autó­zás után a város határához érünk. Közvetlenül itt állnak meg az autók, hogy Szekerka György már mezőmegyeri tanyáját, illetve az ott található gázos kutat megte­kinthessék a vendégek. A bejá­ratnál a megyeri magisztrátus fo­gadja az érkezőket, majd benn az udvaron, a kut mellett, az ottlakók közül valaki lehasal és a bennlévő gázcső csapján meg­gyújtja a kiáramló gőzt. Kékes lánggal ég, igazi „lidércfény" . . . — Régebben gépet is hajtott — mondja Szekerka György. — Mocsárgáz — állapítja meg Lóczy Lajos és mőris megyünk tovább — Vandhőtra. Özvegy Bohus Pálné 2337 számú tanyáját keressük. Egy-kétszer meg­áll az autó, kérdezősködünk, de aránylag hamar megtaláljuk a harmadik dűlőn. Mór messziről látható a nagy gáztartály. Özvegy Bohus Pálné és Hrabovszki Mi­hóly bérlő fogadják a vendégeket, odave*«tik őket a kúthoz, mely csak 74 méter mély és 1917-ben fúrták, azóta használják a fel-fel­törő gázt is. Lóczy Lajos nagyon praktikus­nak és elmésnek látja az egész berendezést és kijelenti, hogy ha a nagvobb lelőhelyeken csak tiz sző­zalékig ugy kihasználnák a gázt, mint itt — óriási lehetőségek nyíl­nának meg. A konyhában ég a gázrezsó, a szobában meggyújtják a gátlóm­DÓ>, kékes lángot ad. Lóczy professzor újra meg újra visszatér a kúthoz és valósággal gyönyörködik az egyszerű embe­rek zsenialitásában. Megígérteti a polgármesterrel, hogy csináltat az egész berendezésről egy fényké­pet, felküldi neki és ő majd be­mulatja ez iparügyi miniszternek. Szelényi Tibor vegyészmérnök meg nagy fazék vizet kap, üveget vesz elő, megtölti vizzel csordultig, majd az üveg szóját a telt fazékba for­dítja. igy tesz rá egy gumicsövet, amelyet a másik végén a gőzve­zetékre huz rő. Nagy gyorsaság­gal eltűnik az üvegből a viz. a srőz kinvomja és helyét elfoglalja. Előkerül a dugó, még mindig a vízben lefelé fordítva zárja el a mérnök az üveget, amely most­már gázzal teli. Közben gyorsan múlik az idő, két óra, Vangyel főszolgabiró mór szeretne hazafelé tartani, de Al­mássy Denise grófnő nem enged, nagy érdeklődéssel nézi végig a gáz elraktározását. Amikor Szelényi Tibor vegyész­mérnök elkészül, búcsúzik a tőr­sasőg, nagyobbik fele Gyulőra megy, de előbb Lóczy professzor mégegyszer megígérteti a polgár­mesterrel, hogy okvetlen elké­szítteti a gáztartály képét. Ezzel ért véget a csabai gőjs­lelőhelyek szemléje, amelynek ta­lán lesz annyi eredménye, hogy a fürdő deficitje eltüntetésének kér­désével ismét foglalkoznak majd az illetékesek. Békéscsabai szem­pontból pedig egyelőre ez a leg­fontosabb. (g. i.) Kondoros és Békés Lóczy Lajos igazgató és Ricsóy­Uhlarik Béla dr. főispán szerdán délelőtt előbb Békésre mentek, ahul az Asztalos-uccai kutat vizs­gálták meg. A megbeszélések alap­ján lehetségesnek tartják, hogy rövidesen mélyfúrásra kerül sor. Lóczy professzor és a főispán ez­után Kondorosra autóztak, ahol rendkívül bővizű kutat talóltak, mely egyőltalőn nincs kihasznőlva. A kondorosi lőtogatős végeztével kerüli sor Békéscsabára.

Next

/
Thumbnails
Contents