Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-05 / 4. szám

Ara Ö fillér BfiKÉSMEBYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1938 január 5. vasárnap 63. é»tclyam 4. szám Nem alakult konzorcium a német sertésexport békésmegyei lebonyolítására A gyulaiak sérelmezik a csabai vágóhíd kizárólagosságát (A B. K. tudósilója jelenti.) A németországi sertésexport ügyében összehívott szombat délelőtti városközi értekezlet nem járt ér demleges eredménnyel. A konzorcium megalakítása nem történt meg, ugyanis főleg a csabai husiparosok ellenezték azt a megoldást, hogy a Sertéshizlaló rt. hűtőházának igénybevételével, amelyet nem találtak alkalmasnak, bonyolítsák le a szállításokat. Az értekezleten a gyulaiak amellett foglaltak állást, hogy nekik sérelmes, ha a sertéseket Békéscsabára kell áthozniok vágás végett s Gyula váltós is évi 1600 pengő kárt szenved ezzel. Kijelentették, hogy ha Gyula nem lesz exportvágóhid, inkább nem vesznek részt a szállításokban és csak Lipták János ioartestületi elnök közbejöttére vél altak az első két vagonból egy kii részt azzal, hogy továbbra is arra fognak törekedni : a gyulai vágóhíd is exportszállításra alkalmasnak nyilvánüassék. A gyulaiaknak ez a törekvése nem sokkal biztat, mert a németek részéről természetes kívánság, hogy minél kevesebb helyen történjenek a vágások. A csabai vágóhíd még mostani állapotában is nagyobb, alkalmasabb a gyulainál, ezért döntöttek mellette. Hasonló eset tudomásunk szerint előfordult mér Pápával is, ők is vágóhiduk exportálásra alkalmassá nyilvánításét kérték, da a németek ragaszkodtak az eredetileg megállapított létszámhoz és az előterjesztésnek nem adtak helyet. Kedden Békéscsabán tartózkodik Varga László kamarai titkár, lehetséges, hogy az ő közbenjöttével mégis megalakul majd a konzorcium. Az értekezletnek egyik kényes pontja a gazda és iparosérdekek összeegyeztetése volt, de a tárgyban semmiféle érdemleges határozat nem történt. Az amerikai semlegesség bombája Európa közvéleményének tükrében Béke és rend váltotta fel jóidőre azt a harcot, áskálódást és elkeseredést, amely Békéscsaba és Gyula város polgárait csatasorba állította egymás ellen. Amilyen lendülettel és harci készséggel védlük akkor városunk érdekeit és igazát, olyan őszinte megbékéléssel tettük lábhoz a fegyvert, amikor ugy láttuk, hogy a további küzdelem ered ménytelen volna és csak a szenvedélyek céltalan feltüzelését hozná magával. Ma sincs senki, aki nálunk jobban óhajtja a békét, a két város érdekeinek harmonikus összeegyeztetését, a nagyobb közösség egyetemes céljainak szolgálatában. Ép ezért érint kellemetlenül, hogy a gyulaiak nem tudják, vagy nem akarják levonni a tények konzekvenciáit. Itt van most a Németországba exportált hasított sertések ügye. Világos, eleven, komoly üzlet. Keresni lehet rajta. Gazdának, termelőnek, hentesnek, exportőrnek pénzt jelent. Az egész megye lakosságának érdeke megegyezik ebban, hogy minél többet, minél jobb érőn lehessen szállítani belőle. S, hogy mentől simább legyen a lebonyolítás, ne legyenek zavarok, el ne kedvetlenedjenek az átvevők. S akkor a jó gyulaiak, ahelyett, hogy megkönnyitenék a dolgokat, majdnem lehetetlenné teszik az egész üzlet sima lebonyolítását. Rendben van. Tegyük fel, hogy Gyulára és Gyula város sertést szállító hentesére csakugyan sérelmes az a helyzet, hogy a kiszállításra kerülő sertéseket a csabai vágóhídon kell levégniok. Elhiszszük, hogy csakugyan többet keresnének az exporton, ha helyben szúrhatnák le a disznókat, s az is bizonyos, ho^y a gyulai vágás a a városnak is jövedelmet jelentene. De bele kell nyugodniok, hogy az export érdeke a csabai vágóhidra koncentrált vágást és szállítást kívánja meg. Ez egyszer igy van és higyjék el az urak, hogy nem esik nagy sérelem rajtuk, ha ez egyszer a lokális érdekek deferálnak a nagyobb érdekekkel szemben. Békéscsaba, de az egész megye érdekei ellen volt, amikor az OT1 székhelyét visszahelyezték Gyulára. Békéscsaba mégis deferáit a tényeknek, levonta a tanulságot és hallgatott. Jobb a csabai vágóhidról exportálni a gyulai hasított sertést, mint sehonnan sem. Egyezzünk meg ebben, Uraki (A B. K. tudósítója jelenti.) I Római olasz hivatalos körökben tartózkodóan nyilatkoznak Roose• > welt, az Egyesült Államok elnökének tegnap esti kjelentéseiről. Ennek dacára megállapítható, hogy az a benyomás, amelyet az el nök rádióbeszéde tett, inkább kedvezőnek mondható. Olasz körök véleménye szerint az Egyesült Államok a kőolajkivitelt Olaszország felé a rendes keretek között megengedik, ezért valószínűtlen, hogy a népszövetség a kflolajtllalmat egyhangúan kimondhatja. Megerősítik az olasz reményeket azok a londoni értesülések is, hogy a kőolajtilalom kimondása felett Anglia nem szándékszik kezdeményező szerepet játszani. Hangoztatják az olaszok, hogy az olajbehozataluknak csak 6 százaléka származik az USA-ból. A kőolajtilalom esetén ez a 6 százalék számottevő mennyiséget jelent. A kőolajkérdés további ala kulását Rómában bizakodással Ítélik meg. A londoni esti lapok nagy érdeklődéssel tárgyalják Roosewelt I kijelentéseit. A lapok egyrésze I meg akarja tagadni a kőolajat > Olaszországtól, ezzel ellentétben Rothermere szerint Roosewelt beszédét államférfiúi óvatosság jellemzi. Célja, hogy Amerikát távoltartsa a háború bonyodalmaktál, Roosewelt politikájának lényege az elszigetelődés. Nehéz lenne azt hinni, hogy Anglia vagy Olaszország ellen szól. Nem az egyes államokat tekinti ellenségnek, hanem magát a háborút. Ha Anglia háborúba keverednék, Amerika semlegességi intézkedései Angliát ugy sújtanák, mint más államokat. Roosewelt magatartása megerősíti az autarkias törekvéseket A francia lepok nagy fontosságot tulajdonítanak Roosewelt nyilatkozatának és aggodalommal mérlegelik annak következményeit. A semlegesség uj értelmezése nemcsak az olasz-abesszin viszályt érinti, de fontos következményekkel járhat más esetleges európai viszály esetén is. Az USA elnökének tegnapi beszéde után nem lehet arra számítani, hogy Amerika síkra szálljon a szabadság és a jog védelmében. Amerikától az államok háború esetén nem várhatnak nyersanyagot, ennek következtében valamennyi állam kénytelen lesz olyanképen megszervezni iparát, hogy a szükségletekkel önmagát el tudja látni. Ez hatalmas lépést ad az önellátás irányénak. Ez Franciaország szempontjából fontosabbá teszi azokat a kapcsolatokat, amelyek Franciaországot a Szovjethez fűzik. Idegenforgalmi harc Berlin és Zürich között (A B. K. tudósítója jelenti.) Berlinből hivatalosan jelentik, hogy a német kormány megszüntette Svájc ielé az utazási engedélyek kiadását. Az intézkedés oke, hogy Svájc korlátozta a németországi utazási forgalmat, amit a német kormány nem talált összeegyeztethetőnek a Svájccal érvényben levő megállapodással. A rendelet nem terjed ki az olyan utazásokra, amelyeket gyógykezelés, tanulmányozás vagy nevelés céljából tesznek. Marlene Ditrichet is kiüldözik a gangszterek az USA-ból (A B. K. tudósítója jelenti.) Amerikai jelentés szerint Marlene Ditriche, az ismert moziszinésznő el akarja hagyni Amerikái, mert nem győzi a leánya őrizetével kapcsolatos kiadásokat. Ugyanis a síinésznőt a gangszterek azzal ijesztették meg, hogy elrabolják leányát. Marlen hat embert szerződtetett leánya őrizetére, akiknek fizetése és a magas adók olyan összegeket emésztenek fel, ami jövedelmének nagy részét igénybe veszi. Rejtélyes gyilkosság foglalkoztatja a pestszentlőrinci rendőrséget (A B. K. tudósítója jelenti.) Pestszentlőrincen Pénzes Endre szigorló orvost szombaton este a Kolozsvári ucca 3. számú ház padlácán átlőtt mellel találták. Mire a kórházba szállították, már halott volt. A rendőrség megindi tolta a nyomozást, vannak ugyanis olyan nyomok, amelyekből arra lehet következtetni, hogy nem öngyilkosság történt.