Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-17 / 13. szám

Ara Ö fillér BEKES MEGYEI KÖZLÖNY Békéscsaba, 1936 január 17. péntek 63. éwfolya*n 13. szám Döntött az igazoló választmány az V. körzeti petició ügyében Szótöbbséggel a választás teljes meg­semmisítése mellett foglaltak állást (A B. K. tudósítója jelenti.) A városi képviselőtestületből alakult igazoló választmány Márky Barna dr. alispán elnökletével csütörtö­kön délután tartotta ülését, hogy plsőfokon határozatot hozzon a mull év december 29 én megtar­tott képviselőtestületi tagválasztá­sok ügyében beadott petició ügyé­ben. Az ülésen e tagok közül Domanek Pál dr., Tardos Dezső dr. és Kiiment Z. Pál jelent meg, mig Prónai Ernő dr. távolmaradt. Az előadó Korniss Géza dr. kul­turtanécsnokon kivül ott volt Já­nossy Gyula polgármester is, mig a nyilvánosságot a sajtó munka­társai és mindössze három érdek­lődő képviselte. Márky Barna dr. alispán fél öt őrekor nyitotta meg az ülést, üd­vözölte a megjelenteket, majd Korniss Géza dr. részletesen ismertette a fellebbezéseket, amelyeket az V. körzet eredmé­nye ellen Mengyán György IV. Földyáry-ucca 3. szám alatti lakos es társai, valamint Mészáros Gyula IV. Földváry-ucca 15. szám alatti lakos és társai nyújtottak be sza­bályszerű időben és módon. A fellebbezések a mér ismert sza­bálytalanságokra hivatkozással ké rik a választás megsemmisítését. Megemlítik, hogy az egyik válasz­tási elnök előtt Csányi Jánosné jog nélkül dobott be az urnába szavazólapot, másrészt a másik urnába két összehajtott szavazó­lap került és végeredményben Gyöngyösi jános dr. a kettős szavazólapok egyikének érvénye­sítésével 191, mig mögötte Vass Vilmos dr. 190 szavazatot kapott, igy lelt Gyöngyössy János az V. körzet 3-ik rendes városstyáaja. Ezután Korniss Géza dr. felolvasta az előadói ja­vaslatot, melynek értel­mében indítványozta az V. körzeti választás megsemmisítését. Az indokolás többek között kifej­tette, hogy az urnákba több sza­vazat került, mint ahány válasz­tásra jogosult egyén leszavazott. Ennek pedig az a magyarázata, hogy az egyik urnába két egy­másbahajlott szavazólap került, mely feltehetőleg egy egyéntől származik, a másikba pedig sza­vazólapot ejtett olyan egyén is, akinek jogosultsága nem volt. Az első esetben mindkét szavazó­lapot meg kellett volna semmisí­teni; netrcsak szabálytalanságok történtek tehát, de azt sem lehet megnyug­tató médon megállapí­tani, hogy a legtöbb sza­vazatot kik nyertek volna az eseíbe^ ha a fent emiilett szabálytalansá­gok nem fordulnak elő, ezért kellett javasolni a választás megsemmisítését. A határozat indokolásának vége megemlékezik arról, hogy a dön­tés ellen az alispánhoz benyúj­tandó és a kisgyüiéshez címzett fellebbezesnekvan helye a kézbesítéstől számított öt napon belül. Mxrky Barna dr. alispán meg tekintette ezután az iratokat, köz tűk a választási elnök jegyző könyvéi is, mely ugyancsak meg emlekezik a szóbanforgó szabály talanságokról, majd feltette a kér dést, hogy az igazoló választmány Nem megoldás megsemmisités elfogadja-e az előadói javaslatot. Domanek Pál dr. és Kiiment Z. Pái igennel válaszoltak, mig Tardos Dezső dr. különvéle­ményt jelentett be és meg is in­dokolta álláspontját. Szerinte jog­gal felmerülhet a kérdés, miért kell megsemmisí­teni az első két man­dátumot, Medovarszky Mihályét és Matulay Andrásét, hiszen az ő képviselő­testületi tagságuk akkor sem lenne viiós, ha az összes bizonytalan­nak tekinthető szavazólapokat le­szémitjuk, amennyiben Medo­varszky Mihály neve 239, Matulay András neve 237 listán volt ol­vasható. Az anyagi igazság szem­pontjából merülhet fel ez a kér­dés. A maga részéről indítvá­nyozza, hO(iy a választásnak csak azt a részét sem­misítsék meg, amely Gyöngyösi János dr.-nak juttatja az V. körzet har­madik helyét. Márky Barna dr. alispán ezzel szemben az előadói javaslat mel­lett emelt szót, mert ha a részleges megsemmisí­tés elfogadható megoldás lenne, ugy épp ilyen alapon indítvány lehet az is, hogy semmisítsék meg a harmadik rendes tag, Gyöngyösi János dr. mandátumát és helyébe jöjjön fel választás nélkül az első póttag, Maczák Márton. Tardos Dezső dr. megjegyezte még, hogy tudomása szerint nin­csen olyan törvény, amely lehe­tetlenné tenné a választás részle­ges megsemmisítéséi, egyáltalán a törvény a megsemmisités tekinte­tében mondhatni szabadkezet nyújt. Jánossy Gyula polgármester : Olyan érdekes jogi kérdés ez, hogy a közigazgatási bíróságig kel­lene elvinni, hadd legyen hasonló esetben elvi döntés. Tardos Dezső dr.: Legalább el­döntenék, lehet-e részleges vá­lasztásmegsemmisilésről beszélni. Márky Barna alispán ezután is­mételten szavazásra tette fel a kérdést és minthogy a szavazati arány megmaradt olyannak, mint az első alkalommal mutatkozott, kimondotta, hogy az igazoló választmány szótöbbséggel elfogadta az előadó javaslatát. Ezután Steinberger Imre man dátumával foglalkoztak, amelyet Steinberger tudvalevőleg három évvel ezelőtt szerzett a II. válasz­tókörzetben. Korniss Géza dr. előadó beje­lentette, hogy Steinberger Imre Budapestre költözött és igy az 1908 as közigazgatási bírósági döntvény alapján elveszti man­dátumát, mert állandó tartózko­dásra eltávozott Békéscsabáról. Az igazoló választmány határo­zata tizenöt nap alatt fellebbez­hető meg a kisgyüiéshez. Tardos Dezső dr. elsősorban megjegyezte, hogy nem tudja, az 1908 as döntvény törvényen alapszik e, majd azt bizonyította, a törvény szerint a választhatósági jognak a választás időpontjában kell fennforogni. A vonatkozó sza­kasz kifejezetten igy intézkedik. Steinberger Imrének különben is két lakása van, egy Budapesten, egy Békéscsabán, minden hónap­ban lejön, jövedelmi adót Csabán fizet, ha a rendőrségi kijelentőlap sze­rint elköltözése meg is történt. Ennek ellenére lehet, hogy ő maga egyáltalán nem ragaszkodik a mandátumhoz. Márky Barna dr.: Ha tény, hogy Steinberger Imrének kél lakása van, ugy tőle kell megkérdeznünk, mit kiván és csak ettől függhet az igazoló választmány határozata. Az igazoló választmány az al­ispán javaslata értelmében ugy határozott, hogy a polgármesteri hivatal irjon ét Steinberger Imré­hez és kérje fal őt, közölje, meg akarja-e tartani mandátumát. Az ülés negyed hat órakor ért véget. Bud János előadása a Magyar Közgazdasági Társaságban (A B. K. tudósítója jelenti.) A Magyar Közgazdasági Társaság csütörtökön est" rendkívüli köz­gyűlést tartott. Éber Antal elnöki megnyitója után Heller Farkas egyetemi tanár emlékezett meg Mattlekovics Sándorról, a társa­ság volt elnökéről, halálának 10. évfordulója alkalmából. Azután Bud János dr. ny. miniszter, Bé­késcsaba országgyűlési képvise­lője tartolt előadást „Kereskedelmi politika a válaszúton" cimmel. A nagyszámú előkelő közönség nagy tetszéssel hallgatta Bud Já­nos dr. mélyen szántó előadását. Hivatali sikkasztást fedeztek fel a kecs­keméti városházán (A B. K. tudósítója jelenti.) A kecskeméti hordójelzőnél elrendelt ellenőrző vizsgálat során szabályta­lanságokat fedeztek fel. A polgár­mester felfüggesztette Iván Jánost, a hivatal vezetőjét, aki kihallgatása során elis­merte, hogy hivatalos pénzből 500 pen­gőt saját céljaira fordított. A laká­sán házkutatást tartottak, majd a rendőrség őrizetbe vette. ABékésmegyei Közlöny szerkesztőségének telefonszámai 176

Next

/
Thumbnails
Contents