Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-14 / 10. szám

Ara Ö fillér BEKESMEHTEI KÖZLÖNY Békéscsaba

y S936 január 14. kedd 63. 10. Karcag is megjelenik riporttémaként a budapesti lap első oldalán. Most is ugyanazt kérdezzük, amit a szolnoki véroshóza botrányait leleplező cikkek megjelenése után kérdeztünk : miért a budapesti sajtó és miéit nem a helyi sajtó irta meg? Vagy talán Karcagon is az tör tént, hogy ha komoly, városi ügy érdekében szállt sikra a helyi sajtó, akkor a közvélemény a nyiltan kimondott tiszta szándékok, a tiszta célok mögött hátsó gondolatokat, rejtett okokat keresett? És e«el a kereséssel mór eleve elvette kedvét a sajtónak a rémért kötelességek teljesítésétől? Nem tudjuk, így történt e Karcagon. De ha igy történt és csak egyetlen helyen is igy történhetett Miskolctól immár a Kunságig húzódó riportsorozat előzményeként, akkor az a közvélemény nem rekriminálhatja az elpazarolt adófilléreket, akkor az a közvélemény nem kérhet számon semmit és nem onhat felelősségre senkit, mert ama ritka eset, amikor a gondatlanság és a nemtörődömség bűnrészessé teszi a csendes szemlélőt. Csak Karcagról van szó és nincs szó másról. Da hogy nincs szó másról, nem tulajdonítjuk a vidéki sajtó megtörhetetlen őrtállásának. Nincsenek illúzióink a vidéki sajtó preventív erejét illetőleg, de igenis vannak illúzióink a sajtó felelőtségrevonó hatalmára vonatkozólag. Csak Karcagról van szó, de Karcagon nemcsak a városi urak ügyeiről, dolgairól lehet szó. Ezeket az ügyeket és ezeket a dolgokat mutatja az érem egyik oldala. A másik oldal az ellenőrzésé. íme, még csak egyetlen cikket olvastunk, mely a karcagi városházi életről számolt be. Es az első kérdés nem lehetett más: hol volt a sajtó és hol volt a közvélemény? Jaj lenne bármelyiknek, ha a másik alibit tudna igazolni. Jaj annak a sajtónak, mely nem követi és nem vezeti a közvéleményt az igazság és az igazságra törekvés utján. De végzetesen itélt önmaga fölött az a közvélemény, mely süket füllel éB lehunyt szemmel megy el a feltárt igazságok mellett. Végzetes a verdikt, ha a tényéknél nem az a döntő, igazak-e, vagy hamisak, hanem az a fontos, hogy tetszenek-e, vagy neir. é t ba I ta csa pássá I leütötte feleségét egy nyugalmazott csendőr őrmester Kovács Sándorné eszméletlenül zuhant a földre — Férje harmadszor Is felésujtott, de idejében lefogták (A B. K. tudósítója jelenti.) Kovács Sándor nyug. békéscsabai csendőrőrmester mér régebben különváltan élt feleségétől, Kovács Sándorné Petrás Zsuzsanna 45 éves asszonytól. A különélő házastársak nem a legjobb viszonyban voltak. A csendőrségen pór napja feljelentették Kovács Sándort, hogy egyenruháját Illetéktelen személynek eladta. Kovács azt hitte, hogy csak felesége lehet a feljelentő. A dolog tisztázéau végett hétfffn délután együtt felentek meg s csendőrségen. Az asszonyt elkísérte vadházastársa, Aradszky János hentes mester is. Az ügyben semmi érdemlegeset nem végeztek a csendőrőrsön, ahonnan Kovács Sándor lelbSszntten távozott. Franklin-ucca 23. szám alatti lakására sietetett, ahová — eddig még ki nem derített okból — percek múlva követték őt felesége és Aradszky János is. Amikor az asszony és Aradszky • ház elé értek, a lakásból kfiIBnS. zajt hallottak. Aradszky János zörgetni kezdett a kapun, de senki nem nyitott ajtót, mire a hentesmester átvetette magát a. alacsony kerítésen. A szobában vérbenforgó szemekkel Kovács Sándor fogadta, kezében két balta volt, amelyekkel a szoba ÖBszes berendezését, az ágyakat, a székeket, a tükröt előzőleg forgáccsá aprította. Aradszky belépett a szobába, mire Kovács ráemelt* az egyik baltát. A fegyvertelen Aradszky erre sarkonfordult s visszaugrott az uccára. A felbőszült Kovács Sándor nyomban Aradszky után rohant, kezében a két baltával. Amikor a kerítésen át az uccára ugrott, feleségének rontott és a balta fokával egymásután kétszer lejbe, vágta. Kovácsné nyomban összeesett, de Kovács Sándor harmadszor is az asszony felé sújtott, közben azonban mögéje került Aradszky János és hátulról lefogta. Kovács Sándor nem hagyta magát, verekedni kezdett Aradszkyval, aminek során Aradszky János az egyik baltát kicsavarta kezébfil és Kovács bal alsó karjának lökte. Kovácsot a fejsze éle eltalálta és kisebb sebet ejtett rajta. A szomszédos házak kapujában közben emberek jelentek meg, az uccai járókelők is odasereglettek, akik szétválasztották a verekedőket. A szomszédok értesítették a mentőket, akik a helyszínen első segélyben részesítették az eszméletlen asszonyt. A mentők megállapítása szerint Kovács Sándorné az egyik ütés következtében négy centiméteres zúzott sebet szenvedett, míg a másik ütés után fején daganat keletkezett. A mentőautóra feltették Kovács Sándornét és férjét is, akiért már ekkorra rendSr Jött. Kovács Sándorné az autóban magához tért, őt a kórházba vitték, mig Kovács Sándor a rendőri fogdába korfiit. A Frankin-uccában nagy izgalmat keltett az eset. Szemtanuk szerint az ütés, amelyet Kovács Sándor harmadszor akart különváltan élő feleségére mérni, feltétlen halálos lott volna. A rendőrség megindította a nyomozást, amely az indítóokok vizsgálatára is kiterjed. Egy orosházi malomcég adóvizsgálat közben elégette üzleti könyveit Adókihágásért 5000 pengőre büntették (A B. K. tudósítója jelenti.) Orosháza kereskedői és ipari társadalmát hetek óta foglalkoztatja az az adóaffér, amely a Pipis Test vérek malomtulajdonosok üzemében játszódott le. Az adóaffér nem is annyira összegénél fogva keltett nagy feltűnést, mint inkább azért, mert az ügy hátterében olyan meglopS események Játszódtak le, . amelyek eddig nem igen fordultak elő az adóügyek történetében. Az ügy előzménye az, hogy az adóhatóságok a Pipis Testvérek malomtulajdonosok adóalapját az 1934. évre 143 ezer pengőben állapították meg. Ezzel szemben a Pipis Testvérek | cég csak 80 ezer pengős adóala1 pot akart elismerni, arra való hivatkozással, hogy az elmúlt esztendőben is csak 80 ezer pengős adóalap utón rótták le adójukat. Hivatkoztak arra, hogy az 1934. esztendő sem volt jobb az előző éveknél, ellenkezőleg, a gazdasági válság erősen éreztette hatását, a malmok exportja szünetelt és a belföldi piac felvevőképessége is sok kívánnivalót hagy maga után. Igy tehát ugyanakkor, amikor ragaszkodtak ahhoz, hogy az adóhatóságok ismerjék el változatlanul a 80 ezer pengős adóalapot, tulajdonképpen jogos álláspontra helyezkedtek. A pénzügyigazgatóság azonban hivatalból könyvvizsgálatot