Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-01-14 / 10. szám

Ara Ö fillér BEKESMEHTEI KÖZLÖNY Békéscsaba y S936 január 14. kedd 63. 10. Karcag is megjelenik riporttémaként a buda­pesti lap első oldalán. Most is ugyan­azt kérdezzük, amit a szolnoki véroshóza botrányait leleplező cikkek megjelenése után kérdez­tünk : miért a budapesti sajtó és miéit nem a helyi sajtó irta meg? Vagy talán Karcagon is az tör tént, hogy ha komoly, városi ügy érdekében szállt sikra a helyi sajtó, akkor a közvélemény a nyiltan kimondott tiszta szándé­kok, a tiszta célok mögött hátsó gondolatokat, rejtett okokat kere­sett? És e«el a kereséssel mór eleve elvette kedvét a sajtónak a rémért kötelességek teljesítésé­től? Nem tudjuk, így történt e Kar­cagon. De ha igy történt és csak egyetlen helyen is igy történhetett Miskolctól immár a Kunságig hú­zódó riportsorozat előzményeként, akkor az a közvélemény nem rek­riminálhatja az elpazarolt adófil­léreket, akkor az a közvélemény nem kérhet számon semmit és nem onhat felelősségre senkit, mert ama ritka eset, amikor a gon­datlanság és a nemtörődömség bűnrészessé teszi a csendes szem­lélőt. Csak Karcagról van szó és nincs szó másról. Da hogy nincs szó másról, nem tulajdonítjuk a vidéki sajtó megtörhetetlen őrtállásának. Nincsenek illúzióink a vidéki sajtó preventív erejét illetőleg, de igenis vannak illúzióink a sajtó felelőtségrevonó hatalmára vonat­kozólag. Csak Karcagról van szó, de Karcagon nemcsak a városi urak ügyeiről, dolgairól lehet szó. Eze­ket az ügyeket és ezeket a dol­gokat mutatja az érem egyik ol­dala. A másik oldal az ellenőrzésé. íme, még csak egyetlen cikket olvastunk, mely a karcagi város­házi életről számolt be. Es az első kérdés nem lehetett más: hol volt a sajtó és hol volt a közvé­lemény? Jaj lenne bármelyiknek, ha a másik alibit tudna igazolni. Jaj annak a sajtónak, mely nem kö­veti és nem vezeti a közvéleményt az igazság és az igazságra törek­vés utján. De végzetesen itélt ön­maga fölött az a közvélemény, mely süket füllel éB lehunyt szem­mel megy el a feltárt igazságok mellett. Végzetes a verdikt, ha a tényéknél nem az a döntő, iga­zak-e, vagy hamisak, hanem az a fontos, hogy tetszenek-e, vagy neir. é t ba I ta csa pássá I leütötte feleségét egy nyugalmazott csendőr őrmester Kovács Sándorné eszméletlenül zuhant a földre — Férje harmadszor Is felésujtott, de idejében lefogták (A B. K. tudósítója jelenti.) Kovács Sándor nyug. békéscsa­bai csendőrőrmester mér régeb­ben különváltan élt feleségétől, Kovács Sándorné Petrás Zsu­zsanna 45 éves asszonytól. A kü­lönélő házastársak nem a legjobb viszonyban voltak. A csendőrségen pór napja fel­jelentették Kovács Sándort, hogy egyenruháját Illetéktelen személynek eladta. Kovács azt hitte, hogy csak fele­sége lehet a feljelentő. A dolog tisztázéau végett hétfffn délután együtt felen­tek meg s csendőrségen. Az asszonyt elkísérte vadházas­társa, Aradszky János hentes mes­ter is. Az ügyben semmi érdem­legeset nem végeztek a csendőr­őrsön, ahonnan Kovács Sándor lelbSszntten távozott. Franklin-ucca 23. szám alatti la­kására sietetett, ahová — eddig még ki nem derített okból — per­cek múlva követték őt felesége és Aradszky János is. Amikor az asszony és Aradszky • ház elé értek, a lakásból kfiIBnS. zajt hallottak. Aradszky János zörgetni kezdett a kapun, de senki nem nyitott aj­tót, mire a hentesmester átvetette magát a. alacsony kerítésen. A szobában vérbenforgó szemek­kel Kovács Sándor fogadta, kezében két balta volt, amelyekkel a szoba ÖBszes be­rendezését, az ágyakat, a székeket, a tükröt előzőleg forgáccsá aprította. Aradszky belépett a szobába, mire Kovács ráemelt* az egyik baltát. A fegyvertelen Aradszky erre sar­konfordult s visszaugrott az uccára. A felbőszült Kovács Sándor nyom­ban Aradszky után rohant, kezében a két baltával. Amikor a kerítésen át az uccára ugrott, feleségének rontott és a balta fokával egymásután kétszer lejbe, vágta. Kovácsné nyomban összeesett, de Kovács Sándor harmadszor is az asszony felé sújtott, közben azon­ban mögéje került Aradszky Já­nos és hátulról lefogta. Kovács Sándor nem hagyta ma­gát, verekedni kezdett Aradszky­val, aminek során Aradszky János az egyik baltát kicsavarta kezébfil és Kovács bal alsó karjának lökte. Kovácsot a fejsze éle eltalálta és kisebb sebet ejtett rajta. A szomszédos házak kapujában közben emberek jelentek meg, az uccai járókelők is odasereglettek, akik szétválasztották a vereke­dőket. A szomszédok értesítették a mentőket, akik a helyszínen első segélyben részesítették az eszméletlen asszonyt. A mentők megállapítása szerint Kovács Sándorné az egyik ütés következtében négy centiméteres zúzott sebet szenvedett, míg a másik ütés után fején daganat keletkezett. A mentőautóra feltették Kovács Sándornét és férjét is, akiért már ekkorra rendSr Jött. Kovács Sándorné az autóban ma­gához tért, őt a kórházba vitték, mig Kovács Sándor a rendőri fogdába korfiit. A Frankin-uccában nagy izgalmat keltett az eset. Szemtanuk szerint az ütés, amelyet Kovács Sándor harmadszor akart különváltan élő feleségére mérni, feltétlen halálos lott volna. A rendőrség megindította a nyo­mozást, amely az indítóokok vizs­gálatára is kiterjed. Egy orosházi malomcég adóvizsgá­lat közben elégette üzleti könyveit Adókihágásért 5000 pengőre büntették (A B. K. tudósítója jelenti.) Orosháza kereskedői és ipari tár­sadalmát hetek óta foglalkoztatja az az adóaffér, amely a Pipis Test vérek malomtulajdonosok üzemé­ben játszódott le. Az adóaffér nem is annyira összegénél fogva keltett nagy feltűnést, mint inkább azért, mert az ügy hátterében olyan meglopS események Játszódtak le, . amelyek eddig nem igen fordultak elő az adóügyek történetében. Az ügy előzménye az, hogy az adóhatóságok a Pipis Testvérek malomtulajdonosok adóalapját az 1934. évre 143 ezer pengőben állapítot­ták meg. Ezzel szemben a Pipis Testvérek | cég csak 80 ezer pengős adóala­1 pot akart elismerni, arra való hi­vatkozással, hogy az elmúlt esz­tendőben is csak 80 ezer pengős adóalap utón rótták le adójukat. Hivatkoztak arra, hogy az 1934. esztendő sem volt jobb az előző éveknél, ellenkezőleg, a gazdasági válság erősen éreztette hatását, a malmok exportja szünetelt és a belföldi piac felvevőképes­sége is sok kívánnivalót hagy maga után. Igy tehát ugyanakkor, amikor ragaszkodtak ahhoz, hogy az adóhatóságok ismerjék el vál­tozatlanul a 80 ezer pengős adó­alapot, tulajdonképpen jogos állás­pontra helyezkedtek. A pénzügy­igazgatóság azonban hivatalból könyvvizsgálatot

Next

/
Thumbnails
Contents