Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám
1936-03-20 / 67. szám
15ékésegaba g 1936 március 20. péntek 63. évfolyam 67. szám Ara O fillér Tíz örök város Isméi Róma felé fordul lekintelünk, amellyel féltő figyelemmel követjök a magyar külpolitika ut jail. Európának kevés óltama dicsekedhetik azzal, hogy a háború után következetes volt nemzetközi kapcsolatéiban, de a kevés között is Magyarország áll az élen. Amikor a világháború után választanunk kellett a külpolitika utjai között, erősen megoszlott a magyar közvélemény s ez a megoszlás a legutóbbi időkig is fennmaradt. Ám ha el is térnek a vélemények, a hivatalos irányvonal következetessége önmagában is érdem, eredménye pedig nem maradhat el. Uáy véljük azonban, hogy az eddig egységes irányvonal kiszélesítésre szorul. Ha felvetjük a kérdést, hogy az utódállamok gyűrűjének melyik izét választja el tőlünk a legkevesebb érdekeilentét, Jugoszláviára kell mutálnunk — és ezzel rámutattunk a követendő u!ra is. Ez az állam az, amellyel — a marseillei szomorú esemény ellenére is — legkevesebb ellentélünk volt és érdekeink legjobban összehangolhatok s amellett ez a közeledés az olasz-jugoszláv közeledéssel együtt megsokszorozná a római megállapodások résztvevőinek helyzeti energiáját. Tisztában vagyunk azoknak az e lentmondásoknak tömegével és súlyává 1, amelyeket ennek a kezdeményezésnek felvetése kibir, ideje azonban, hogy végre olyan eszmei előnyök megszerzése után, amit a megbízhatóság és az önzetlen szerződéshüség jelentenek a nemzetközi életben, kézzelfoghatóbb, reálisabb előnyöket is igyekezzünk biztosítani a magunk részére. Az olasz külpolitika ezernyi nehézség között sikeresen halad előre veszélyes utján s a legutóbbi német lépés is eddig azt a tanulságot adje, hogy ma még zavarosabbak, tisztázatlanabbak az államok érdekviszonyai, sem hogy több államot közös akcióra sikeresen lehetne összefogni. A kellő időben tett lépések az olasz és német példa szerint nem váltották ki azokat az ellenintézkedést ket, amelyeket a nemzetközi helyzet szakértő ismerői vártak és eszel a bátor s egyben okos kezdeményezést igazolták a szerződések, szövetségek és tárgyalások híreivel szemben. Amikor a magyar külpolitika irányítói az örök város felé indultak, Róma biztatóan emelkedő napja néhány reménysugárt hint felénk is. Folytatja a Ház vény javaslat (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház tegnapi ülésén folytatta a telepítési javaslat álla lános vitáját. Láng Lénárt szerint az 1920. évi földreform többet jelentett a törpebirtokotok és nincstelenek számára, mint a mostani javaslat. Helytelennek mondja azt a felfogást, hogy a nagybirtok felaprózása növeli a munkanélkülieket, ellenkezőleg, a kisbirtok több embernek ad kenyeret mint a nagybirtok, melyet fokozatosan le kell bontani. Mielőtt az uj földbittokpolitikai intézkedések megtörténnek, likvidálni kellene az 1920. évi földreformot. A javaslatot nem fogadja el. Alföldi Béla rámutatott a magyar ember közegészségügyi viszonyénak súlyos helyzetére. A hátramaradottak megerősítése szempontjából örömmel fogadja a javaslatot, amely nagy jelentőségű politikai kezdeményezés. Kérte a földmüvelésügyi minisztert, hogy a sokgyermekes családokat előnyben részesítse 8 az uj telepen a házakat a h> Bátraké a szerencse — mondták a régi Rómában s nem felejtették el az újban sem. a telepítési töralapos vitáját giénia követelményének megfelelően építsék. A javaslatot elfogadta. Takács Ferenc szerint a telepítési javaslat tárgyában eddig nem érvényesült a nép gazdasági, kulturális és erkölcsi szempontja, C3ak a nagybirtok kicsinyes osztályszempontjai. A kisbirtokosokat hozzá kell juttatni azokhoz az előnyökhöz, amelyeket C3ak a nagybirtok élvez. Több határozati javaslatot terjeszt be s kérte a földreform alkalmából a főldhözjutottak kötelezettségeinek újból való rendezését, továbbá a földadó módosítását. Törley Béla kifejtette, hogy a mezőgazdasági munkabérek soha nem tapasztalt alacsony színvonalon állanak, amit a rossz gazdasági viszonyokkal kell magyarázni. Szükségesnek taríja a kis exisztenciák szaporítását. Nemcsak szociális, de termelési szempontból is, hosszú időn ót szükség lesz még a nagybirtokra, mert termelése intenzivebb a kisbirtokénál.) Dinnyés Lajos kérte, hogy az előrehaladott időre való tekintettel beszédét a mai ülésen mond hassa el. Az elnök napirendi indítványt telt s a Ház legközelebbi ülését ma délután tartja, amikor is folytatják a tegnapi ülés tárgysorozatát. A közönség is előnyben részesiti a márkás kolbászt A márkázó bizottság ülése (A B. K. tudósitója jelenti.) Tegnap délután négy órakor a városháza kistanácstermében a békéscsabai kolbász márkázása ügyében ülést tartott a márkázó bizottság. Bekukkantottunk a zöld asztalnál felütött „műhelybe" s örömmel adhatunk hírt arról, hogy a csabai kolbász már külföldön is igen nagy érdeklődésnek örvend. Éppen ezért fölölte szükséges, hogy csak olyan áru kerüljön forgalomba, amely minden tekintetben méltó a csabai kolbász hírnevéhez. A márkázó bizottság tagjai: Medovarszky Mátyás dr. főjegyző. Horváth István tanácsnok, Donner László dr. városi főorvos, Fazakas Miklós dr. állatorvos, Mózes Imre dr. vágóhídi igazgató, Lepény Tamás és Luptovfcs Jenő husiparosok, legnep alapos vizsgálat alá vették a benyújtott háromféle minőségű érut. Medovarszky Mátyás dr. fellelte a kérdést, hogy a bizottság tagjainak mik az észrevételei a márkázással kapcsolatban. Tapasztalható-e a márkázás előnye? A válasz minden tekintetben kielégítő voll: a nagyérdemű bizottság rendbenlévőnek és márkázásra alkalmasnak találta a kétfajta erős és harmadikfajta gyengébb kolbászárut. Lepény Tamás és Luplovics Jenő szerint nagy jelentősége ven a márkázásnak és a megfigyelések azt mutatják, hogy a fogyasztó közönség a tapasztalatok után fokozott mértékben ragaszkodik a márkázott árukhoz. Értesülésünk szerint a csabai husiparosok, ha kontigenst tudnak szerezni, akkor 2 3 vagon árut egységesen fognak előállítani az export részére. A közeljövőben ismét összeül a bizottság és a többi márkázni óhajtó husiparo8 áruját is megvizsgálja. Itt említjük meg, hogy a márkázások után a bizottság nyilvánosságra fogja hozni azoknak a husiparosoknak nevét, akiknek áruját márkázásra megfelelőnek találta, hogy ezzel is megvédjék a közönség és a márkázással költséget vállaló iparosok érdekei'. A népszövetség elfogadta a francia-belga javaslatot Ribbentropp határozottan visszautasította a szerződésszegés vádját (A B. K. tudósitója jelenti.) A népszövetség tanácsa csütörtök délutáni ülése elé, szavazás végett határozati javaslatot terjesztettek. E szerint a népszövetség tanácsa a március nyolcadikán Belgium és Franciaország részéről hozzáintézett megkeresés alapján ugy találta, hogy a német kormány megsértette a Versailles! szerződés 43 ik szakaszát azzal, hogy március 7-én elrendelte, hogy katonai csapatok szállják meg a ka tonaságtói mentesített területet. A tanács megbízza a főlilkár>, hogy a locarnoi szerződés 4. szakaszára való hivalkozóssal a népszövetségnek erről szóló megállapításáról haladéktalanul értesítse a locarnoi szerződést aláíró hatalmakat. A népszövetség tanácsülésén a szavezés előtt Bruce elnök tartott beszédet. — Ezek után a közvetlenül érintett hatalmak dolga — mondotta — hogy a rájuk hárult nehézségek megoldáséról tanácskoz zanak. Amig ez befejeződik, minden érdekeit hatalmak kötelessége, hogy a maga részéről hozzá járuljon a megoldáshoz. Remélem, sikerül a szükséges együttműködés mértékét megtalálni. A népszövetség tanácsa ezután egyhangúlag elfogadta a francia belga javaslatot. A német megbízott a javaslat ellen szavazott, de a szavazást az eredeti tervnek megfelelőan nem vették figyelembe. Ribbentropp azután kijelentette, hogy németország a legna. gyobb eréllyel utasítja vissza a határozatot. Nem Németország semmisítette meg a szerződést, hanem Franciaország.Németország csak legelemibb felségjogát gyakorolta a sérelmezett lépéssel.
