Békésmegyei közlöny, 1936 (63. évfolyam) január-március • 1-75. szám

1936-03-19 / 66. szám

2 BEKESMEGYEI KÖZLÖNY 1936 március 19 CL 0/4A/1 SO'SBOtx* kl&in" Q^g a homlok bedörzsölésére borogatására: de mór eqvszerű szagolgatása is jó hatású Ha nem less itt mindkettőre alkalmas terem, ugy ideiglenesen a sebészetet vesszük Igénybe. — Részletezve a dolgokat — folytatta a főorvos — a szülőszobába való műtőasztallá átalakít' ható szülőágyakat, a szülészeti műtétekhez és a vérátömlesztéshez szolgáló műszereket, ezenkívül a fájdalmatlan szüléshez szükséges gyógyszereket rendelte meg a kórház. A fájdalmatlan szülés ugyanis csak pénz- és személyzet- kérdés. A műtő maga kényelmes, tágas, két műtétet is lehet ott végezni egyszerre. Az összes műszerberendezések mintegy húszezer pengőt igényelnek. — A nőgyógyászat hőrom külön szobóval nyilik meg, mig a közös termek a szükséghez képest 6—8 őgyasok. — Az egész szülészet befogadóképessége mintegy hatvan ógy. A műszerek megérkezéséig még 4-5 hét telhetik el, azután megindul a rendes forgalom. Számítani lehet évenkint 4—500 szülésre és 100—150 nőgyógyászati műtétre. Sajnos e forgalom lebonyolítására — két szülőszobával, két műtővel — egy orvos és két bábái állás van szervezve. Ha az élet ezen az osztályon megindul és a csabai közönség rőjön majd arra, hogy a szülés a kórházban mennyivel veszélytelenebb, akkor szükség lesz majd egy műtős nőre és szülőszobai madámra is, mellettük pedig esetleg még egy orvosra. Bizonyosra vehető, hogy az egészségügyi hatóságok nem fogják útját állni az e tárgyban teendő előterjesztéseknek annál is inkább, mert Remenár Elek dr. igazgató modern felfogősu, Jánossy Gyula polgármester megértő ember. — Az állam a közkórházak feladatává tette a nemi beteg nők (prostituáltak) ellátását i*. Ez az eddigi tervrk szerint a nőgyógyászati osz' tálytól függetlenül történik, mivel a törvény is ugy intézkedik, hogy a prostituáltakat a polgári betegektől elkülönítve (külön fürdőszobával, bejárattal, sétahellyel) kell elhelyezni. A kórház igazgatóságának legnagyobb gondjőt képezi, hogy a törvény szellemének megfelelően milyen megoldást lalőljon. Felmerült az az elgondolás is, hogy ha ez elhelyezés lehelellen lenne, a prostituáltak orvosi ellátásét továbbra is a gyulai állami kórhőz intézze, mely e célra berendezkedett. — A ma irányzata kétségtele nül az intézeti szülés. Budapes len pld., ahol megfelelő szülőosztőlyokról gondoskodás történt és Semmelweiss lanai köztudatba mentek, — a szülések kilencvenöt szőzaléka intézetben bonyolódik le. Ez nagyon jelentős tény. Vidéken ellenben, ahol sokszor az egész CBaléd és esetleg a háziállatok jelenlétében jön vilőgra az újszülött, e téren még rengele? a pótolnivaló és minden lépést — igy a csebei kórház szülészeti osztályénak felállításét is — nagy eredménynek kell elkönyvelnünk. Maiusovszky András dr. számadatokkal is alátámasztotta az elmondottakat. Most készül egy értekezése „\ népesedési politika szülészeti vonatkozásai" cimmel s ebben több megdönthetetlen érvvel fejti ki, hocy a népesedési politika anyavédelmi problémáinak megoldása sorrendben a gazdasági kérdéseknél is fontosabb. Gróf Bethlen István beszélt szerdán a Házban a telepítésről (A B. K. tudósítója jelenti.) A képviselőház szerda délutáni ülésén folytatta a telepítési törvényjavaslat általónos vitáját. Az első szónok Reisz Adóm volt, aki a mezőgazdaság helyzetével foglalkozott. A kormányok a mezőgazdasági iskolák helyett a fősúlyt kízépitkolák szaporítására helyezték. A földbirtokreform során földhözjutottak nem tudnak eleget tenni kötelezettségeiknek. Arra kérte a kormányt, engedélyezzen három éves részletfizetést a hátralékosoknak ugy, hogy az első részletet aratés utón kelljen kifizetni. A javaslatot nem fogadta el. Péchy László szerint a javaslat megteremti a telepítési alapot és teljes kártérítést nyújt azoknak, akiktől a földet kisajátították. A javaslatot elfogadja. Ezután gróf Bethlen István ál lott fel szólásra s majdnem két órős beszédben fejtette ki általános figyelem közepette álláspontját. Ha a hilbizomőnyi és telepítési törvényjavaslat a jövő szempontjából jelentős is lehet, az ország jelenlegi gazdasági viszonyai mellett a mai m zőgazdasági helyzet megoldásában nem játszanak szerepet. Főprobléma, hogy a munkásság és a törpebirtokos réteg nem tudnak megélni. Ha minden törpepebirtokot öt holdra egészítenének ki, akkor negyven holdas birtokmaximumot kellene megállapítani. A mai gazdasági viszonyok mellett a nagybirtokok falaprózódása antiszociális intézkedés lenne, mert elveszítenék kenyerüket azok, kik a nagybirtokból élnek. A kormány 25 év alatt 35 600 családot akar telepíteni, miből kifolyólag 34.000 mezőgazdasági munkás válnék fe leslegessé. Ez a helyzet gazdasági feszültséget idézhet elő s minthogy a javaslatnak anyja a hiúság és epja a hatalmi vágy, ezért azt nem fogadhatja el. Bethlen beszédének különösen befejező része sok ellentmondást és nagy zajt váltott ki. A jobboldal és közép még akkor is zajongott, amikor Bethlen elfoglalta helyét. Az elnöknek többször kellett figyelmez telnie a képviselőket. A Ház ma délután a telepítési törvényjavaslat általános vitáját folytatja. Bonyodalmak a létra körül Ha átjö«z. agyonütlek — 40 pengő (A B. K. tudósítója jelenti.) Köpe Sándor 38 éves földműves könnyű testisértés és beciülelsértés vétsége miatt állt a békéscuabai kir. járásbíróságon Romváry Tibor dr. büntetőbiró előtt. Még a mult év végén történt, hogy Csató Imre gazdálkodó elküldte Vraukó János napszámosát, hogy hozza el Köpe Sándortól a létrét. Vraukó eleget tett az utasításnak, azonban Köpe megtagadta a létra kiadását, mivel ott a tanyán, mint bérlő szerepel és azt mondta, hogy gazdája megtiltotta a létra kölc8önadásót. Vraukó ennek ellenére elcipelte a létrát. Köpe ezt látva utána szaladt és a Körös-parton elérte. Követelte, hogy Vraukó vigye vissza a létrát. Vraukó azonban nem tőgitott, úgyhogy emiatt öszszeverekedtek, közben Csató Imre a lápról áthúzta a létrát a másik oldalra. Átkiabált Köpének: — Ne bántsd az emberemet. Köpe rá sem hederített, hanem belökte Vreukót a nádasba, ahol az arcőn nyolc nBpon belül gyóByu'ó sérülést szenvedeti. Azután Köpe Sándor sértő szavakét kiabált Csatóra, majd megfenyegette. — Ha óljösz, agyonütlek. Természetesen Vraukó nem hagyta abbB az ügyet és feljelentette Köpe Sóndort. Csató Imre becsületsértésért jelentette fel a bérlőt. Köpe Sándor a tárgyaláson azzal védekezett, ő szigorú parancsol kapott arra, hogy a létrát ne odja oda senkinek, mert már egy izben hoszabb ideig nem találták meg. Hangoztatta, hogy Vraukó őt a vízbe akarta lökni és kénytelen volt védekezni. Köpe Sándor a Vraukó Jánossal való szembesítés utón is megmaradt állítása mellett. Kovács Mihály 24 éves asztalossegéd arra lett figyelmes, hogy a két ember a földön birkózik, de hogy ki kezdte az „ügyet", nem látta. Kovéci Mátyás 60 éves földműves ugyancsak a birkózást látta és hallotta, hogy kölcsönösen szidták egymást Köpe és Csató. Azt is hallotta, hogy Köpe megfenyegette Csatót. Több tanul kihallgatott a bíróság, de egyik sem látta, hogy ki kezdte a verekedést. A bíróság figyelembevelte, hogy Köpe Sándor gazdájával szembeni hűsége miatt került összetűzésbe Vraukóval. Miulőn a tanúvallomásokból nem bizonyosodott be, hogy Köpe kezdte a verekedést, igy 40 pengő pénzbüntetésre vagy nemfizetés esetén 20 napi fogházra ítélte a bíróság Köpe Sándort, azonban az itélet végrehajtását felfüggesztette. Ugy a vádlott, mint a főmaeánvádlók megnyugodtak az ítéletben. Magántisztviselők kerületi kongreszszusa Békéscsabán (A B. K. tudósítója jelenti.) A Magántisztviselők Országos Szövetségének helyi csoportja választmányi ülésén elhatározta, hogy továbbra is folytatni fogja szociális és kulturális téren eddig kifejtett munkásságát s hogy minél szélesebb körben igyekszik e tekintetben érdeklődést kiváltani. Az egyesület május 4. napjára Szép Ernő-est rendezését határozta el az illusztris költő személyes felléptével, akinek költeményeiből helyi előadók szavalnának. Fokozottabb mértékben kívánnak foglalkozni a magántisztviselőket közelebbről érdeklő problémákkal (munkaidő, munkabér, elhelyezkedés), amelyeknek megvitatására kerületi kongresszus megrendezését vették tervbe a környékbeli városok magántisztviselőinek bevonásával. Ennek előkészítésére bizottság alakult, mely a megrendezés körüli teendőket látja majd el. Több kérdéB merült még fel, amelyek megvalósítása az egyesület szociális és kulturális célja felé nagy lépéseket jelentene. A Békéscsabai Fürdő rt. XlV-ik közgyűlése (A B. K. tudósítója jelenti.) Tegnap tartotta XIV. rendes évi közgyűlését a Békéscsabai Fürdő Rt. a városháza tanőcstermében. Vitéz Jánossy Gyula polgőrmester elnöki megnyitója utón a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az igazgatóság jelentését és a zárszámadást, majd köszönetet mondott Reisz Hermán ügyvezetésre delegált igazgatónak és Schey János gondnoknak lelkes és fáradhatatlan munkájukért. Ezután megválasztották az igazgatóság tagjaivá v. Jánossy Gyulát, Baukó Andrást, Filipinyi Jánost, Gyöngyösi János dr t, Hollánder Lipót dr-t, Kocziha Mihályt, Korniss Géza dr-t, Meliskó Jánost, Lipták Jánost és Reisz Hermannt, a felügyelőbizoltság tagjaivá pedig Aradszki Györgyöt, Kós Sándort, Susánszki Jánost, Vas Sándort és Zahorán Pált. Eredményes • hirdetés a „Békésmegyei Közlöny"-ben